Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának 433. t Miután arra semmi szükség nincs, hogy a i belügyminiszter úr, aki tudja kötelességét. (Farkas István: Dehogy tudja!) a rendőrség eljárását itt nekünk magyarázgassa és mi­után a székesfővárosi választási mozgalmak­nak semmi közük a parlament munkásságá­hoz, azért kérem, méltóztassanak az elnöki napirendi indítványt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház,! Előttem szólott t. képviselőtársam ama megjegyzésére nézve, hogy a gyengéd nem részéről hangzott itt el felszólalás, (Jánossy Gábor: Gyengéd ajkakról! Ügy mondottam!) ki kell jelente­nem, hogy itt a Képviselőházban nincs gyen^ géd vagy erős nem, csak egyforma képviselő van. (Zaj a jobboldalon. — Egy hang a jobb­oldalon: Az - udvariasság nem árt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Farkas István: Tönkre megy az ország ebbe âz udvariasságba!) Bárdos Ferenc: Jánossy képviselő úr vé­delmébe veszi a rendőrséget. Valószínűleg nem kapott erre megbízást és ha valakit megbíztak volna, valószínűleg nem őt bízták volna meg azzal, hogy megvédje a rendőrséget. (Jánossy Gábor közbeszól.) Erre a védelemre a rendőr­ségnek nem volt szüksége, mert a rendőrséget senki sem bántotta, itt nem általánosítottunk, itt egy konkrét eset merült fel. Kéthly Anna t. képviselőtársam hangsúlyozta, hogy felszó­lalása nem vonatkozik mindenkire, sőt még a napirendi indítványában is az van, hogy azok oktattassanak ki, akik kötelességüket nem is­merik. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Felesleges volt a védelem! — Jánossy Gábor: Nem védtem, csak az igazságot mond­tam meg!) A kötelességek és a jogok közé nem tartozik az, hogy az a rendőrtisztviselő felírassa a gyűlésen megjelent kalauzok számát. Ehhez neki semmi köze és ez nem kötelessége, de nem is joga. (Esztergályos János: Nyomozza ki in­kább a soffőr gyilkosát, akkor dicsérettel fo­gunk róla megemlékezni! — Jánossy Gábor: Helyes! — Esztergályos János: De ne molesz­tálja a kalauzokat és a többieket!) Hogy a belügyminiszter úr előadást tartson erről a kérdésről, ezt ugyancsak senki nem kívánta. Ez hasonlít ahhoz a közmondáshoz, amelyet Bodónéval kapcsolatban szoktak emlí­teni: egészen másról beszél Jánossy t. képvi­selőtársam, mint amiről beszélt Kéthly^ Anna. Ami pedig annak a felhánytorgatását illeti, hogy ezeken a gyűléseken szabadon nyilvánul­hat meg mindenkinek a felfogása, erre nézve azt mondom, hogyha ez így is volna, még ak­kor sem volna olyan erénye a kormánynak, amellyel külön lehetne elhencegni... (Jánossy Gábor: Itt senki sem hencegett, kikérem ma­gamnak ezt a szót! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bárdos képviselő urat kérem, méltóztassék az ilyen kifejezések­től tartózkodni. Bárdos Ferenc: ... ez azonban nem felel meg a valóságnak. Mindezek alapján csatlakozom Kéthly Anna képviselőtársam napirendi indítványá­hoz. (Helyeslés a szélsőbalotdalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Takách Géza! Takách Géza: T. Ház! (Farkas István: Mit tud a védelmére felhozni?. — Zaj.) Az elnök úr napirendi indítványát fogadom el. (Helyeslés jobb felől, — Derültség a szélsőbaloldalon.) ülése 1930 november 12-én, szerdán, 289 Elnök: T. Ház! Több felszólalásnak hel^e nem lóvén, a vitát bezárom. Következik a hatá­rozathozatal. Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben áll Kéthly Anna képviselőtársunk indítványa, amelyet azonban szavazásra nem tehetek fel és pedig két oknál fogva. Először: a házszabá­lyok szerint csak olyan ügy tűzhető ki napi­rendre, amely bizottságilag elő van készítve, ez pedig nincs előkészítve; másodszor: amennyi­ben képviselőtársunk ezt az indítványát egy miniszter megidézésének tekintené,^ ebben a mi­nőségében sem bocsáthatom szavazásra az indít­ványt, mert a házszabályok 142. §-a pontosan előírja, hogy az indítványnak milyen feltétele­ket kell tartalmaznia és ez az indítvány ezek­nek a feltételeknek nem felel meg. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Miután tehát házszabályszerű ellenindít­vány nem forog fenn, az elnöki napirendi in­dítványt jelentem ki elfogadottnak. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Most pedig áttérünk az interpellációkra. •, Az első interpelláló Neubauer Ferenc kép­viselő^ úr. - •'. i Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a rendeleti intézkedéseivel a múlt évben felállított Gyümölcsszeszértékesítő Részvénytár­sasáig a célját egyáltalában nem érte el, hanem csupán arra szolgál, hogy ez úton a gyümölcs­szesz termelésével foglalkozók megzsaroltassa­nak és különböző zaklatásoknak legyenek ki­téve? ft % Tud-e a miniszter úr arról, hogy az így előállott helyzet folytán a gyümölcsszeszfőzés ebben az évben máris tetemesen visszament és hogy ezeknek az állapotoknak a fenntartása esetében jelentékeny bevételi károsodás fogja érni az államkincstárt? 3. Hajlandó-e a miniszter úr az államház­tartás mai helyzetén ezért az elkerülhető káro­sodásért a felelősséget vállalni? 4. Hajlandó-e ennek elkerülése végett a kap­csolatos eredeti intézkedéseket haladéktalanul hatályon kívül helyezni? — Neuhauer Ferenc s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Neubauer Ferenc: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk! jobb felől.) Interpellációm témája egy olyan kérdéssel függ össze, amelyet szeret­nek a humorral egybekötni: ez a kisüst kér­dése. Eltekintve azonban attól, hogy egyénileg a magam részéről ezt nem tartom olyan humo­risztikus kérdésnek, még Csontos Imre beteg képviselőtársam nézetét is megfontolandónak tartom, amikor ő éppen a mai súlyos mezőgaz­dasági viszonyok között az Alföldön az állatte­nyésztésnek a szesztermeléssel való fellendítése érdekében azt a jogot követeli, amely jogtól meg lett fosztva immár egy emberöltővel ez­előtt az alföldi kisgazdaközönség, (Ügy van! jobbfelől.) hogy tudniillik a rendelkezésére álló anyagból bizonyos kismértékben való szeszfő­zést végezhessen. Annáik ellenére, hogy ezt a témát szeretik sokszor humorosan felfogni és beállítani, ennek a témának: megvan a tragikus oldala is. (Ügy van! jobbfelől. — Kuna P. András: Sok sze­gény ember élvezné ennek az előnyét! — Ügy van! jobbfelől.) Hivatkozom arra, hogy a köz­ponti hatalmak a világháború egész ideje alatt sohasem voltak a győzelemhez olyan közel, mint

Next

/
Thumbnails
Contents