Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának U33. túlszigorúnak tartották a büntetést. (Jánossy Gábor: Sokallták a paragrafusokat!) Abban teljesen egyetértek Sándor Pál t. képviselőtáirsammal, hogy addig, amíg megfelelő áru nincs, károsnak tartaná a márkázás bevezetését. A javaslat nem is azt jelenti, nem is azt célozza, hogy most már azután az egész vonalon márkázunk. Teljesen egyetértek Sándor Pál t. képviselő úrral abban, hogy addig, amíg megfelelő tömegmárka árunk nincs, lefokoznánk annak az árunak értékét, amely a márka kvalitását meg nem üti. Óvatosan kell tehát eljárnunk, s addig, amíg a márkának megfelelő tömegárut nem produkálunk, addig a márkázást bevezetni nem lehet és nem szabad. Az nem is célunk; fokozatosan fogunk haladni ezen a téren, fokozatosan fogjuk a termelést fejleszteni, fokozatosan fogunk márkaárut termelni, és csak akkor fogjuk fokozatosan életbeléptetni, amikor már annak a lehetősége bekövetkezik. Ami mármost Sándor Pál t. képviselőtársamnak a zsír egységesítésére vonatkozó megjegyzését illeti, ezt a kérdést én már vizsgáltatom. Abban az esetben, ha az a cég tényleg előnyösebb helyzetbe jutna azzal az ötfilléres kilogrammonkénti jutalékkal, amelyet az egységesítésért kap és amelyből neki Sándor Pál t. képviselőtársunk állítása szerint jogos jutalékán kívül két fillér maradna kilónként és ezzel előnyben volna a többi kereskedővel széniben, akkor rendezni fogjuk az ügyet. (Sándor Pál: Megnyugszom ebben!) Az előadó úr volt szíves a bacon-kérdésre válaszolni. Erre nem akarok kitérni, mert teljesen osztozom abban a válaszban, amelyet az előadó úr volt szíves adni, hiszen éopen a bacon-márkázásnál mutatkozik szüksége és jogosultsága a márkázásnak. Anspacheren kívül öt cég kapta meg az engedélyt és ezek közül többen lehetetlen árut szállítottak, mert amikor az eredeti hússertésből készült bacon elfogyott, akkor mangalicából r készült bacont szállítottak ki és ezzel diszkreditálták a magyar piacot. (Farkasfalvi Farkas Géza: Rettenetes lelkiismeretlenség! — Sándor Pál: Azért kell óvatosnak lenni a márkázásnál!) A magyar bacon külföldön olyan elismert volt, hQgy a legkeresettebbek közé tartozott. Még a keresztezett sertésből származott bacont is felveszi a piac, bár nem minősíti elsőosztályúnak. De már a mangalicából készült bacont, amelynek vastag a szalonnája és nem olyan hússal átnőtt, mint a hússertésé, teljesen értéktelennek tartják. Az ilyen áruszállításokkal diszkreditálták teljesen baconunkat. Ez mutatja, hogy szükség van a márkázásra, mert ha arra az eredeti hússertésből származó baconra ráteszem a márkát és jelzem azt, hogy ez milyen márka, akkor a külföldi piac tudja, hogy milyen áruval áll szemben és már a márka garantálja, hogy nem megbízhatatlan árút, hanem biztos márkaárút kap. (Sándor Pál: Ezt nem vontam kétségbe soha.) Ez éppen a legfényesebben illusztrálja, hogy magára a márkázásra milyen nagy szükség van. Mándy Sándor t. képviselőtársunk szakszerű felszólalásiban bírálta^ a javaslatot és az adminisztráció megszervezésénél a decentralizációt kérte. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, nem bürokratikus ellenőrzésről lesz itt szó. Nem fog előfordulni, hogy majd valaki kiáll és megállítja a vonatokat, vagy a kereskedőt üzletmenetében, zavarja.. Az ellenőrzés olyan lesz, hogy a kereskedő rendes forgalmát és üzletvitelét akadályozni egyáltalán nem fogja. Nem fogunk nagy bürókat és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXJ. ülése 1930 november 12-én, szerdán. 283 nagy hivatalos apparátusokat létesíteni ennek fenntartására. Az ellenőrzés maga olyan lesz, hogy a kereskedőt munkájában zavarni egyáltalán nem fogja. Sürgeti Mándy Sándor t. képviselő úr a tojás márkázásának bevezetését. Ezen a téren még szintén egy kis türelmet kérek, mert most a baromfi fejlesztési akció folyamatban van. Ha már ezzel elérjük azt> hogy kellő mennyiségű olyan súlyú és minőségű tojást fogunk kapni, amilyen a külföldi piacon keresett, akkor fogjuk majd a tojásmánkázást bevezetni és remélem, hogy ezen a téren is nagy sikereket fogunk elérni. Ugyancsak Mándy Sándor t. képviselőtársunk a büntető rendelkezésekre vonatkozólag jegyezte meg, hogy azok csak akkor nem szigorúak, ha csak a rosszhiszeműséggel szemiben alkalmazzák őket. Erre nézve én nem tudok neki megnyugtató választ adni, ez már a bíróság elé tartozik, a bíró pedig aszerint fog dönteni, hogy hogyan és miképpen minősít valamely vétséget vagy bűntényt. Szabó Sándor t. képviselőtársunk szintén annak a nézetének adott kifejezést, hogy előbb piacképes termel vény eket kell produkálni és csak akkor vezethetjük be a márkázást.'Teljesen egyetértek Szabó Sándor t. képviselőtársunMral ebben és teljesén ezen a nézeten vagyok én is. Van azonban már ezidőszerint is cöbb olyan terményünk, mint például a bab, zöldségfélék, a zsír, az olajosmagvak, a hagyma és több más terményünk, amelyeket máris márkázhatunk s amelyekkel a márkázást megkezdhetjük. Szabó Sándor t. képviselőtársunk tanfolyamokat sürget a gyümölcscsomagolás előmozdítására. Vagyok bátor jelezni, hogy a gyümölcsfák ápolása, a gyümölcs helyes szedése, állandó eltartása és csomagolása tárgyában eddig 235 gócponton 907 községben tarttattam a múlt évben tanfolyamot. Ezeken a tanfolyamokon 4470 embert képeztek ki állami költségen és ezeken kívül még 11.500 ember vett részt a tanfolyamon. A folyó éviben újra száz gócponton tartunk ilyen tanfolyamot. Tehát amint méltóztattak látni, az előkészítő munkálatok itt folyamatban vannak. Ezek a tanfolyamok szintén azt a célt szolgálják, hogy amikor már a megfelelő márkaárut és piacképes gyümölcsöt tudjuk produkálni, akkorra népünket meg is tanítjuk a helyes gyümölcsszedésre és csomagolásra, valamint arra, hogy a külföldi ízlésnek megfelelően tudja piacra juttatni a maga produktumát. Sohandl Károly t. képviselőtársam megjegyezte az ő értékes és érdekes beszédében, hogy nem szabad a magyar búzát leminősíteni. Ezen a téren igen érdekes tapasztalataim vannak, t. Ház! Mindenki a búzáról, a búza minőségéről, a búza sikértartalmáról. és belső értékéről beszél, s mindenféle . malmok pepecseléssel és sikermosassal akarják megállapítani a magyar búza belső értékét és minőségét, és aszerint ítélkeznek a magyar búza fölött és annak belső értéke fölött. Azért történt, hogy ebben az esztendőben olyan hírek voltak elterjedve, mintha a magyar búza, nem volna piacképes és belső értéke nagymérvben csökkent volna. Tagadhatatlan,, hogy a mostani rendkívüli időjárás mellett a múlthoz képest a búza belső értéke valamivel csökkent. De nemcsak nálunk volt ez így, hanem .a siker á nagy szárazság következtében mindeníhol egész Európában; nem tudott kifejlődni a szemben és csak később fokozatosan fejlődött ki az erjedés révén* Közvetlen ül 42