Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának U33. és mintavétel nélkül a márka alapján az a külföldi kereskedő mindig meg tud valamely márkát rendelni és a márka garantálja szá­mára azt, hogy ugyanazt a minőséget bármely mennyiségben meg tudja venni és^ ezzel ki tudja szolgálni a maga vevőközönségét, ha az a márka az ő vevőközönsége ízlésének meg­felel. Magában véve ez is rendkívül megköny­nlyíti tehát a kereskedelem helyzetét és éppen ezért a komoly kereskedelemnek csak üdvö­zölnie kell ezt a javaslatot. Nem akadályozzuk a kereskedelmet, nem gördítünk akadályokat a kereskedelem elé, hanem a komoly kereske­delem segítésére törekszünk. T. Ház! Az általános vita során Farkas Tibor, Gál Jenő és Sándor Pál t. képviselő­társaim beszéltek a javaslat ellen. Farkas Tibor képviselőtársunk elvben helyeselte a márkázást úgyannyira, hogy az ő kijelentése szerint ezzel a törvény javaslattal már el is késtünk. A vég­rehajtás módozataira is tett egyes megjegyzé­seket Farkas Tibor képviselőtársunk, ame­lyekre nézve Kálmán Jenő és Váry Albert t. képviselőtársaink jogi szempontból részben megadták a választ. Farkas Tibor képviselő­társunk szerint a zárt területté való nyilvání­tást a törvényihozás hatáskörébe kellene utalni, mert szerinte a földmívelésügyi minisz­ter túlságosan nagy felelősséget vállal akkor, amikor a törvényhozástól kéri a maga szá­mára az idevonatkozó felhatalmazást. A 7. § szerint nem a földmívelésügyi miniszter, ha­nem a minisztérium nyer felhatalmazást, te­hát a kormány nyer felhatalmazást arra, hogy valamely területet zárt területté minő­sítsen és egyébként megvannak azok a kauté­lák is a javaslatban, illetve a szakaszban ab­ban a tekintetben, hogy egy olyan elhamarko­dot rendelkezés, amely ellentétben állana azok­kal a célokkal és szempontokkal, amelyeket a javaslat maga elé tűzött, nem történhetik meg, mert ezt biztosítja már magában véve az, hogy az érdekképviseleteket és a szakköröket előzetesen, minden esetben meg 'kell hallgat­nunk. Ezt a törvényjavaslat, illetve, ha tör­vényerőre emelkedik, a törvény biztosítja az illető szakkörök részére. Ez elég biztonságot jelent atekintetben, hogy semmi olyan intéz­kedés nem történhetik, amely a kereskedelemre nézve és azokra az érdekképviseletekre nézve, amelyeket a rendelet esetleg exiszteneiáiban, üz­leti elveikben, vagy munkájukban érzékenyen érint, meglepetést jelenthetne. T. Ház! Kifogásolták, hogy a törvényter­vezet a büntetés alkalmazásánál a politikai jogok felfüggesztését is kimondotta. Igen ki­mondotta, de csak vétség esetére és csak ab­ban az esetben, ha a rosszhiszeműség megálla­pítást nyer. Egyébként a büntetőtörvény­könyvnek 54. §-a kimondja, hogy amennyiben a büntetés vétség címén rovatik ki és ameny­nyiben hathónapi szabadságvesztés-büntetést nem halad meg, a bíró a politikai jogok gya­korlásának felfüggesztését mellőzheti, sőt a legtöbb esetben mellőzi is. Kifogásolta továbbá Farkas Tibor képvi­selőtársunk, hogy a márkázást rendelet szabá­lyozza. Egy rendkívül szétágazó rendelkezési kör fog ebből a felhatalmazásiból származni, hiszen, méltóztassék figyelembe venni, itt mező­gazdasági termények, termékek, állatok és ál­lati termékek márkázásáról van szó. Olyan szét­ágazó rendelkezések lesznek idővel ezen felha­talmazás alapján kibocsátva, amelyeket^ előre törvényben szabályozni teljes lehetetlenség. De nem lehet továbbá azért sem, mert ezek a ren­deletek időnként változni fognak aszerint, ülése 1930 november 12-én, szerdán. 285 hogy a gazdasági élet és a külföld ízlése mit követel, amihez alkalmazkodni kell. Ha csak törvényhozási úton intézhetjük el ezeket a vál­tozásokat, akkor maga az à cél, amelyet itt el­érni kívánunk, nem érhető el, mert hiszen jól tudjuk, hogy a törvényhozási intézkedések sok­kal hosszadalmasabbak, nehézkesebbek, semhogy olyan gyors ütemben lehetne intézkedni, mi­ként azt a közérdek megkívánhatná. Gál Jenő t. képviselőtársunk állítása sze­rint el van hintve annak lehetősége, hogy a márkázás útján bizonyos rangsorozáfe történ­jék az exportőrök között. Nem tudom, mi volna az indoka annak, hogy ez a hiedelem el van hintve, _ Gál JenŐ t. képviselőtársunk magát úgy fejezte ki, hogy amikor a márka használa­tát kérik, azt fogják nézni, hogy milyen az orra a kérelmezőnek. Nem azt fogjuk nézni, hogy ki az, aki exportál, hanem azt fogjuk akarni, hogy mindenki exportáljon, de szolid és tisztességes alapon. A komoly és szolid üzlettel foglalkozó kereskedelmet a legmesszebbmenőleg támogat­juk, de nem lehet a kereskedelemnek sem ér­deke az, ami itt az összeomlás után történt, hogy a kereskedelemmel soha nem foglalkozó, ahhoz nem értő elemek beavatkoztak a kereske­delembe (Ügy van! a jobboldalon.) és a kül­földi piacon diszkreditálták nemcsak a magyar terményeket, hanem a magyar kereskedelmet, a magyar árut, a magyar termelést is. Ez nem kell és nem kellhet a kereskedelemnek sem, nem kell a termelőnek, nem kell a gazdának sem, de nem szabad engedni az állam s az ország ter­melése becsületének szempontjából sem. Semmiféle olyan intézkedés nem terveztetik itt, amely kivételeket alkot. A hozzáértő és a kereskedelemmel szakszerűen foglalkozó egye­deket messzemenő támogatásban kívánjuk ré­szesíteni, nem pedig a munkájukat megnehezíteni. Kifogásolja, hogy a javaslat az első 7 §-t kivéve büntető rendelkezéseket tartalmaz és fel­veti a kérdést, hogy gondatlanságból hogyan és miként lehet hamisítást elkövetni. Erre a kérdésre már Kálmán Jenő és Váry Albert t. képviselőtársaim megadták a választ, A 8. §-nak második bekezdését, amely a gondatlanságból elkövetett bűneseteket határozza meg, éppen abból az elgondolásból vettük be, amelyre itt Gál JenŐ 1 képviselőtársam is rámutatott. Amióta a márkázást bevezettük, élénk tapasz­talataink vannak atekintetben, hogy hogyan lehet gondatlanságból is hamisítást elkövetni. Tiltott dolog, hogy a márkára valamit ráírja­nak, vagy rányomjanak, mégis olyanok, akik jóhiszeműleg a saját cégüket vagy reklámjukat rányomatták a márkára, hamisítást követtek el. Mármost ha ezeket ugyanúgy büntetnek, mint azokat, akik rosszhiszeműen hamisítottak, ak­kor méltatlanul súlyosan büntetnők őket, mert hiszen őket semmiféle rosszhiszeműség nem ve­zette, csak gondatlanságból követték el a hamisítást. Magyarországon a márkázásra nincs szük­ség, mert a kereskedő társadalom elég meg­bízható márkázás nélkül is, — mondja Gál Jenő képviselőtársunk. Ezt senki nem is vonta két­ségbe s ennek ellenkezőjét senki nem is állí­totta. De éppen azért, mert becsületes és meg­bízható az a kereskedelem, azt akarjuk, hogy az is imaradjon, s a kereskedelem érdeke az, hogy a legmesszebbmenőleg óvjuk is ezt a be­csületes és tisztességes kereskedelmet és ne en­gedjük soha, hogy más legyen, mint ami: be­csületes és tisztességes, (ügy van! a jobb­oldalon.) Sándor Pál t. képviselőtársunk hosszú és érdekes beszédében messze kiterjeszkedett

Next

/
Thumbnails
Contents