Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-433
280 Az országgyűlés képviselőházának h33 másik féllel, legyen az fogyasztó vagy to- . vábibi feldolgozó, hanem a márkát használó termelő, kereskedő, iparos vagy bárki, aki azzal foglalkozik, szemben áll a büntetőjogi felelősségen át egy érdekeltséggel, amely érdekeltségben az egész ország gazdasága helyet foglal. Mert ha à kereskedő, iparos vagy termelő, aki a márkát használja, külföldi piacra megy vele és csak egyetlenegyszer történik meg az, hogy nem tartia be a szabályokat és hamisítást vagy esetleg — akaratlanul — gondatlanságot követ el, akkor az következik belőle, hogy annak az árunak a külföldi piacokon való elhelyezhetése 'bizonytalanná válik, ami a hazai gazdasági életnek óriási károkat okoz. Ez tehát nem az egyes részéről az egyessel szemben történik, ihanem itt az egyes emberek deliktuózus cselekménye szembekerül az egész ország gazdasági érdekeivel. Ezeket voltaim bátor megjegyezni. Kérem a javaslatnaik általánosságban, a részletes tár-. gyalás alapjául való elfogadását. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A földművelésügyi miniszter úr kíván szólani. Mayer János földmívelésügyi miniszter: Mélyen t. Képviselőház! ( H álljuk! Halljuk!) Az után a részletes és szakszerű indokolás után, amellyel az előadó úr az előttünk fekvő törvényjavaslat vitáját /bevezette, részemről csak az általános vita során elhangzott egyes felszólalásokra kívánok röviden válaszolni. T. Ház! A háború előtt a gazdasági és üzleti forgalom az egyes országok között anynyira kialakult, hogy az áru és a piac kérdése élesebb formában alig merült fel. Magyarországnak a mezőgazdasági termények értékesítése abban az időben kevés gondot okozott, mert a monarchia egységes nagy fogyasztó területén könnyen találtunk piacra. Ezeket az egységes fogyasztási területeket a hájború utáni viszonyok (megbontották és ma, mióta ezekből új vámterületek alakultak, nemcsak a r magas vámokkal, hanem a külföld éles termelési versenyével is meg kell birkóznunk. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a kötött gazdálkodás következtében visszafejlődött termelését és termelési rendjének helyreállítását és fejlesztését a háború után minden állam nagy áldozattal és erőfeszítéssel forszirozta, aminek következtében ma már túltermeléssel is állunk szemben. Amikor a háború után a nagy áru-hossz bekövetkezett, a többtermelési jelszó vonult végig egész Európán. A többtermelés következtében beállott túlprodukció folytán ma már a minőség és jobb termelés elve váltotta fel az előbbi jelszót. Nem a mennyiségi, hanem a milyenségi termelés ma már a jelszó, és ha ma valamely állam a külföldi piacon a milyenségi termelés következtében pozíciót tud ^szerezni, ezt a nozíciót a legszolidabb kiszolgálással, a legkiválóbb piac- és versenyképes árukkal és a külföld ízlése szerinti csomagolással törekszik megtartani és kiszélesíteni. Mindezekben a verseny egyik eszköze a márkázás, amellyel el tudjuk érni azt, hogy jutalmazni tuujuk azokat a i>;izdákat,.' akik okszerűbben és célszerűbben termelnek és kiválóbb árut állítanak elő, továbbá, hogy meg tudjuk akadályozni azt, hogy a jelesebb^ és jobb márkák értékesítésénél ezek iminőségének leple alatt ellenőrizhetetlenül hamisítás történjék és ezzel diszkreditáljuk azokat a márkákat, amelyeket már a külföldi piacokon elismertek. A márkák önmaguktól is kitermelődnek aszerint, amint az éghajlati és talajviszonyok szerint valamely vidéken speeializá. ülése 1930 november 12-én, szerdán. lódhatnak az egyes termények. Így van nekünk szegedi paprikánk, makói hagymánk, nagykőrösi uborkánk, kecskeméti barackunk, tiszai búzánk és tokaji borunk. Ezek mind márkatermények, míg azonban ezek előnyös minőségüknél fogva a belföldi piacon könnyen értékesíthetők, a (külföldi piacon védelmet egyáltalában nem nyernek, mert ezen márkák leple alatt a külföldön silányabb árut is lehet értékesíteni, ami által a belföldön elismert márkák diszkreditáltatnak. Egyes 'képviselőtársaim itt különösen kiemelték azt, hogy márkaáruinkat nem szabad bántani. Távol áll tőlünk az, hogy akár a törvényjavaslat rendelkezései szerint, akár a végrehajtási utasításban azokat a márkaterményeket, amelyekre itt részben bátor voltam rámutatni, diszkreditáljuk, vagy azoknak speciális tulajdonságait vagy értékét lefokozzuk, ellenkezőleg éppen meg akarjuk védeni ezeket a márkákat és azt akarjuk, hogy (hasonló kiváló márkák, aszerint, amint az éghajlati és talajviszonyok megengedik, máshol is kifejlődhessenek, hogy a márkázásnak a leple alatt és a legmesszebbmenő védelem batása alatt ezek is specializálódjanak. A törvényjavaslat indokolásában fel vannak sorolva azok az országok, amelyekben a márkázás terén már törvényhozási intézkedések tétettek. A márkázáls nálunk sem újszerű, mint ahogyan arra az előadó úr is volt szíves az ő beszédében (rámutatni, mert aa 1925 : X. te. alapján bevezettük a vaj márkázását, és ugyancsak bevezettük a zsír márkázásait is. Az előadó úr rámutatott arra, hogy a márkázás bevezetése óta milyen eló'iiyösen szolgálta a márkázás az export fejlődését, különösen <a vajnál. Míg a márkázás előtt annak ellenére, bogy agrárállam, vagyunik, tej és tejtermékeik behozatala címén kereskedelmi mérlegünkben' nagy összeg szerepelt, addig a márkázás behozatala jután már több, mint 4 millió pengő, exportvajból származó tétel van beállítva 1 . Gál Jenő t. képviselőtársam kétségbevonta azt, hogy ez a márkázásnak volna köszönhető. Vele szemben határozottan állítom, hogy ez éppen a márkázásnak köszönhető. Amikor, a márkázást bevezettük ós megállapítottuk a vajmárkát, megállapítottuk annak a zsírtartalmát is, megálllapítottuk annak a zamatát, ízét, táperejét, stb., és kiküldtünk mintákat a külföldre azzal, hogy a külföld hasonló minőségű márkát bármilyen mennyiségben, bármikor kaphat, és azóta, hogy >a külföldön ezt a miáirkát megízlelték és az a külföldi ízlésnek megfelelt, a megrendelések növekedtek, később pedig tapasztalván a külföld, hogy mindig ugyanezt a márkát adjuk, olyan elismert lett a mi vajmárkánk, hogy ennek köszönhető az, hogy exportunk ennyire fejlődött. Egyes érdekkörök, bármilyen intézkedéseket tervez a kormány, vélt sérelmek címén kifogásokat emelnek és kritizálnak. Itt is több irányban láttam az előkészítő munkálatoknál, hogy a kereskedelmi érdekeltségek kifogásokat emeü iek az egyes intézkedések ellen és sérelmet véltek felfedezni azokban annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy nem a kereskedelem lellen, hanem a kereskedelem mellett és nem a kereskedelem akadályozására, hanem annak támogatására akarjuk azokat az intézik édeseket megtenni, amelyek a törvényjavaslatban le vannak fektetve. A márkázás a fejlődő kereskedelemnek egy modern eszköze. Méltóztassék elképzelni, hogy mennyire megkönnyíti a komoly, reális kereskedelem helyzetét az, amikor árukeresés
