Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

14 Az országgyűlés képviselőházának biztonsága érdekében bizonyos joggyakorlatot, amely szerint, ha a mentelmi bizottság idejében nem tárgyalja le az ügyet, az azután elévül, és azzal többé a Ház elé lenni ne lehessen. Ez az egyik. A másik pedig, amire hivatkoztam, az, hogy próbáljuk meg mégis — én nagyon kérem a t Képviselőházat, próbáljuk meg — komoly dolgokkal foglalkozni. (Esztergályos János: Azt csak férfiakkal lehet! — Györki Imre: Amíg Bethlen-kormány van, addig ez lehetetlen!,— Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: A múlt héten a Ház megnyitó ülésén napirendi javaslatot tettem ésarra kértem a kormányt és a kormánypártot, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy adjanak alkalmai beterjesztett indítványaink megokolására. Semmi egyebet nem kértem. Elfogadásról ebben még nincs szó. Még nincs arról szó, hogy ezeknek az indítványoknak alapján segítsenek a dolgokon, csak azt kértem, hogy adjanak alkalmat ahhoz, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről, felvessük a szociális és gazdasági problémákat, megvilágítsuk, hogy az ellenzék miképpen látja a helyzetet és miképpen akar azon. segíteni, hogy felhívjuk a kormány és a kormánypárt figyelmét a problémákra és a problémák megoldására. Ezt a napirendi javaslatomat a többség leszavazta, a Ház elment újra egy heti szabadságra, ez a hét is letelt, és nem adtak alkalmat arra, hogy indítványainkat megokolhassuk, ellenben tárgyaljuk Farkas István mentelmi ügyét, amely négyhónapos és amelynek akkora szakálla van, hogy egészen a köldökéig ér. Ezek azok az okok, amelyek bennünket arra serkentettek, hogy az előterjesztéssel szemben kisebbségi véleményt terjesszünk elő, és én nagyon kérem a Képviselőházat, méltóztassék ezt a kisebbségi véleményt elfogadni és Farkas István képviselőtársunk mentelmi ügye felett napirendre térni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Felszólalási joga többé senkinek nem lévén, a vitát bezárom. Álképviselő úr előadására egyetlen megjegyzésem van. A képviselő úr előadásában maga volt szíves hangsúlyozni, hogy a házszabályok az elévülésre vonatkozólag semmiféle intézkedést nem tartalmaznak, ö nem is a házszabályok szigorú alkalmazása alapján, hanem egyébként kérte volt az elévülés alkalmazását, ami természetesen nem lehetséges, minthogy a képviselő úr maga is megállapította, hogy a házszabályokban erre vonatkozólag nincs intézkedés. A másik vádja a képviselő úrnak az, hogy nem kellő időben, későn került ide a mentelmi bizottság jelentése. Errevonatkozólag megjegyzésem az, hogy abban igaza van a képviselő úrnak, hogy a házszabályok 195. §-a elrendeli, hogy a lehető legsürgősebben előterjesztessék a mentelmi bizottság jelentése. A Ház azonban ma van először abban a helyzetben, hogy ezzel az^ üggyel foglalkozzék, mert hiszen köztudomású, hogy négyhónapi vakáció volt, és ma tartjuk első érdemleges ülésünket, (Györki Imre: Szép érdemleges ülés!) minthogy a bizottságok munkája miatt előtt nem lehetett összehívni a Házat. A mentelmi bizottság, — amint erre alkalma nyilt, a házszabályok 195. §-ának megfelelően jelentését előterjesztette. ; Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, íméltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a Ház Farkas István képviselő urat jegyzőkönyvi megrovásban részesítse, szemben Györki Imre és Propper Sándor képviselő urak kisebbségi véleményével elU 25. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. fogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el, a kisebbségi véleményt pedig mellőzi. Áttérünk napirendünk tárgyalására. Következik a mentelmi bizottság 946. számú jelentésének folytatólagos tárgyalása sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Szólásra következik Rothenstein Mór képviselő úr, aki folyó évi június 6-án tartott ülésünkön beszédének elmondására halasztást kapott. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt. Györki Imre képviselő úr kíván szólni. A szó a képviselő urat megilleti. Györki Imre: T. Ház! A mentelmi bizottságnak erre a jelentésére csak azt kell mondanom, amit Propper Sándor képviselő úr az előbbi jelentésre mondott, hogy tudniillik elévült. Június 6-án tárgyalta és szakította meg ennek a bizottsági jelentésnek tárgyalását a Képviselőház és azóta az ügyben semmiféle intézkedés nem történt. Már maga ez az egy körülmény is alkalmas lenne arra, hogy levegyük a napirendről ezt a kérdést és a Képviselőház napirendre térjen e felett az ügy felett. De más körülményre is hivatkozom. Farkas István képviselőtársunknak az a mentelmi ügye, amelynek alapján most a Háztól kikérik, a Népszavának 1930 január hó 21-én megjelent arra a közleményére vonatkozik, melyben «Az optánsok igájában» cím alatt foglalkozik az akkor Hágában folyamatban lévő tárgyalásokkal. Ha figyelembe vesszük azt .a nagy időt, azt a tíz hónapot, amely eltelt a cikk megjelenése és a mai nap között, akkor azt kell mondanom, hogy bizonyos mértékig meg lehet érteni és meg lehet magyarázni azt, hogy a cikk megjelenése idején a királyi ügyészség vádat emelt vagy legalábbis megkísérelte a vádemelést a cikkben foglalt közlemény miatt. Tovább megyek, még talán azt is meg lehet érteni, hogy iy30 május 6-án, amikor a mentelmi bizottság foglalkozott ezzzel a kérdéssel és azzal, hogy vájjon javasolja-e Farkas István képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztését, igen vagy sem, a többség arra az álláspontra helyezkedett, hogy Farkas István mentelmi jogának a felfüggesztését kívánja, mert nem látta tisztán abban az időben — sem január 31-én, sem pedig május 6-án — hogy tulajdonképpen mit fog jelenteni az országra nézve az az egyezmény, amelyet azóta e Képviselőháznak többsége törvényerőre emelt. A cikk megjelenése és a mentelmi bizottság határozata óta azonban az történt, hogy ma már látjuk, hogy mit jelent az ország szempontjából a hágai egyezmény, és látjuk az azóta lefolyt eseményekből, hogy 100%-ig be van igazolva az, ami ebben az inkriminált közleményben foglaltatik. Az az összeférheti ens égi kérdés, amelyet a cikk írója hibáztatott, beigazolást nyert, hogy tudniillik a magyar miniszterelnök nem átallotta, hogy résztvegyen r a hágai és a párizsi tárgyalásokon, az optánsügyekben való megegyezésnél akkor, amikor ő ebben a megegyezésben anyagilag erősen érdekelve volt. T. Képviselőház! Ha megnézem a mentelmi bizottság jelentését és összehasonlítást teszek a közleménnyel, akkor sajnálattal kell megállapítanom, àogy a mentelmi bizottság jelentése