Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-425
Az országgyűlés képviselőházának 4 25. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 15 hiányos. Nem lehet egy kiszakított mondatrész vagy egy kiszakított ^bekezdés alapján elbírálni ezt a közleményt és ennek alapján bírálatot és ítéletet mondani afelől, hogy Farkas István képviselőtársunk mentelmi jogát felfüggesszük-e, igen vagy nem. Ebben a kérdésben csak akkor tudunk bölcsen és igazságosan dönteni, ha az egész közleményt, a közleménynek azt a részét is figyelembe veszi : , a Képviselőház, amelyet a mentelmi bizottság jelentése nem tartalmaz. Ezért egyik indítványom az, hogy méltóztassék utasítani a Ház mentelmi bizottságát és a mentelmi bizottság előadóját, hogy ne ilyen kiszakított résszel jöjjön ide jelentés alakjában, hanem az egész közleményt adja ki, az egész közlemény foglaltassék a mentelmi bizottság jelentésében, hogy a Háznak módja legyen efelett kritikát gyakorolni. Abban az esetben azonban, ha a Képviselőház mégis úgy gondolná, hogy elég ez^ az adat, amely itt a mentelmi bizottság jelentésében bent van, szükségesnek tartom a t. Ház figyelmét fölhívni a közlemnéy egyéb vonatkozásaira is. Ez a közlemény utal arra, hogy a miniszterelnök úr ismételten nyilatkozott arról, hogy semmiféle magyar kormány nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a magyar népet akár csak burkolt formában is újabb jóvátételi kötelezettségekkel terhelnék meg és arról, hogy magára nézve az optáns-kérdéssel kapcsolatban nem látja fennforogni az erkölcsi összeférhetlenség esetét Ugyancsak tartalmaz ez a közlemény egy másik miniszterelnöki nyilatkozatot is, amikor felemlíti, hogy a miniszterelnök úr az ellen is tiltakozott több ízben, hogy az optánsügyet belevonják .a jóvátételi vagy a békeszerződésből folyó egyéb kötelezettségek rendezésének a szférájába. Most mégis mit látunk! Hangsúlyozom, hogy ez a közlemény ennek az évnek január 21-én jelent meg, azóta pedig már becikkelyeztük a hágai, illetve a párizsi egyezményt, amelynek becikkelyezése homlokegyenest ellenkező intézkedéseket tartalmaz, mint aminőket a miniszterelnök úr 'annakidején kilátásba helyezett, éupen azt tartalmazza, ami ellen a miniszterelnök tiltakozott. Ebből tehát okszerűen következik az, hogy, ha január 21-én feltevés alakjában jelent meg ez a cikk, rnamár, amikor tudjuk, hogy ennek ellenkezője bekövetkezett, nincs semmi értelme annak, hogy & mentelmi bizottság, illetve a Ház foglalkozzék ezzel a kérdéssel és Farkas István képviselőtársamat kiiadja a királyi ügyészségnek, hogy az a vádiratot ebben az ügyben megszerkeszthesse. A legtipikusabb zaklatás esete forog fenn. (ŰPV van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nézzük ugyanis tovább a közlemény tartalmát. Utalás ivan itt arra, hogy a miniszterelnök a Felsőház külügyi bizottságában a múlt év november 6-án, tehát ennek a cikknek megjelenése előtt és a hágai egyezmény megkötése előtt, azt a nyilatkozatot tette, hogy semmiféle befolyást nem kíván gyakorolni az úgynevezett optánsügyre, mert abban személyesen is érdekelve van % A maga részéről komoly és beható megfontolás tárgyává, tette az erkölcsi összeférhetetlenség kérdését és arra a mege-yőződésre jutott, hogy ez csak akkor állana be, ha hozzájárulna ahhoz, hogy álmagyar kormány bármilyen formában is jóvátételi fizetéseket vállaljon a magyar nép nevében azért, hogy akár őt, akár a magyar állampolgárok bizonyos kategóriáit a magyar adófizetők terhére kártalanítsák. Majdnem szórói-szóra ugyanezt a nyilatkozatot tette a Képviselőház külügyi bizottsága előtt is és mégis mit látunk a gyakorlatban 1 ? Látjuk azt, (hogy a miniszterelnök végig kibicelte úgy Hágáiban, mint Párizsban ezeket az optánsügyi tárgyalásokat. (Jánossy Gábor: Micsoda beszéd ez? Kibic! Nem ide való beszéd\ — Zaj.) Elnök: A képviselő úr által használt kifejezés a parlamenti illembe ütközik, kérem, hogy az ilyen kifejezések használatától tartózkodjék. (Kabók Lajos: Aktív résztvett benne, pedig érdekelt fél! — Peidl Gyula: Aktíve résztvett benne s ez még rosszabb! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamentáris hangon beszélni.^ Györki Imre: A miniszterelnök a Felsőház és a Képviselőház külügyi bizottságában tar! tott nyilatkozata ellenére mégis résztvett Há| gában és Párizsban az optánsügy tárgyalásá} ban, annak ellenére, hogy ezekben az ügyekben i anyagilag személyesen is erősen érdekelve volt, I mert ő és hozzátartozói nem kevesebb^ mint I 10.000 holddal voltak érdekelve és, mint igénylők jelentkeztek ebben az optánsügyben. Azt is mondotta a miniszterelnök, hogy nem járulna hozzá ahhoz, hogy a magyar kormány bármilyen formában is jóvátételi fizetéseket vállaljon a magyar nép nevében és mégis mit látunk? Azóta becikkelyezett törvényben látjuk azt, hogy a magyar nép, a magyar adófizetők évi 13 és félmillió aranykoronával fognak hozzájárulni az optánsügyek lebonyolításához; ennyi terhet voltak kénytelenek vállalni és fizetni azért, hogy a miniszterelnöknek és birtokostársainak igényei a magyar adófizetők terhére kielégítést nyerjenek. T. Ház! Tovább megyek. Azt mondotta itt a miniszterelnök úr, hogy ehhez nem járulna hozzá és ha ez bekövetkeznék, a következményeket levonná akkor is, ha az ország^ erre hivatott tényezői az ő ellenkezése ellenére is kívánatosnak tartanának egy ilyen megoldást. Nyilvánvaló azóta, hogy annak ellenére, hogy a Képviselőház tagjainak egy jó része erre az álláspontra helyezkedett, ez az eset mégis beállt, s az összeférhetlenség legsúlyosabb esete fennforgott. Bekövetkezett az, hogy igenis, az optánsügyet a jóvátétellel kapcsolatosan oldották meg, és súlyos terhet róttak az országra, és mégsem vonta le a miniszterelnök a konzekvenciát, anégis itt ül, illetőleg itt kellene ülnie, az ország ügyeinek vezetését továbbra is magára vállalja, ahelyett, hogy levonná ennek az erkölcsi összef érhetlenségnek következményeit s itthagyva az ország kormányzását, rábízná azt azokra, akik nem összeférhetnének... Elnök: A képviselő úr által használt kijelentés sértő. A képviselő úr erkölcsi összeférhetlenséget emleeret, ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Propper Sándor: Ezt maga Bethlen István is megállapította ! — Zaj.) Csendet kérek! A képviselő úrnak nincs joga semmit sem megállapítani, mert a képviselő úrnak éppen úgy nincs közbeszólási joga, amint a többi képviselő úrnak. Györki Imre: ...a helyett, ho«-y elhagyná a miniszterelnök úr azt a helyet, amelyet betölt és átadná olyannak, akivel szemben az Összeférhetlenség kérdését nem lehet felhozni. (Kabók Lajos: Maradjon Ankarában!) Ismételten utalok arra, hogy ez a közlemény január 21-én jelent meg s e közlemény megjelenése óta már becikkelyeztük a hágai és a párizsi egyezményt, amely pedig száz százalékbari igazolta annak a közleménynek álláspontját; ennélfogva nincs helye annak, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggessszük. Minthogy a legtipikusabb zaklatás esete forog fenn, kérem, méltóztassanak a mentelmi bizottság jelentését elvetni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)
