Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-432

Az országgyűlés képviselőházának U32, munkaalkalmakat kíván teremteni. De ha eze­ket a sok oldalról beígért munkaalkalmakat megvizsgáljuk közelről, kitűnik, hogy azokból bizony nagyon kevés került kivitelre. Munka­alkalmak valamelyes módon jelentkeznek ugyan, ezek azonban távolról sem elegendők ahhoz, hogy a mai nagy munkanélküliségen valami'képen enyhíteni tudnának. A sok ígéret és sok terv helyett itt van egy megfogható és végrehajtható valami, ami az államnak még csak pénzébe sem kerül, s ami által lehetővé válik az, hogy kisemberek olcsó kamat mellett építkezni tudjanak; olyan terv, melynek keresz­tülvitelét az érdekeltségek mindenütt a legna­gyobb rokonszenvvel fogadták. Nem látom be tehát, hogy ennek a ^tervnek végrehajtásához miért ne lehetne hozzányúlni! Őszintén szólva, csodálkozásomnak kell kifejezést adnom a fe­lett, hogy azóta, amióta ezt az indítványt be­térj esztettem, a miniszer urak részéről senki nem tartotta szükségesnek, hogy ebben az ügy­ben érdeklődjék. Ennek az indítványnak sorsa ugyanaz, mint a többi olyan beterjesztett in­dítvány sorsa, amelyet az ellenzék részéről ter­jesztettek be. Annak ellenére, hogy ez nem po­litikai vonatkozású kérdés, hanem olyan, amely­től tényleg a gazdasági élet mai rossz helyze­tének valamelyes javulását lehet várni, éppen olyan közönbösen és felületesen tértek napi­rendre e felett az indítvány fölött, mint a többi kérdés fölött. Ez a közönbösség és ez a bizonyos mérté­kig — talán azt kellene mondanom — hozzá nem értés jellemzi az egész kormányzást, mert ha egy. ilyen indítványt előterjesztenek és a kormány tényleg komolyan kíván foglalkozni azzal, hogy munkaalkalmakat teremisen, ak­kor két kézzel kellene kapnia egy ilyen javas­laton, hogy tényleg van egy lehetőség arra, bogy valamelyes összeg építkezések céljaira fordíttassék, annál is inkább, mert ennek egy része felhasználása tekintetében amúgy is ren­delkezik már a törvény. A kormány egyoldalú rendelkezése folytán két évvel ezelőtt felhasz­nálták már ennek az összegnek egy részét, de abban igazán nem volt köszönet, hétmillió pen­gőt elköltöttek olyanmódon, hogy vajmi kevés munkaalkalom keletkezett belőle. Most rendel­kezésre áll az intézetnek évente körülbelül hat­millió pengő építkezések céljaira, s véleményem szerint semmi akadálya nincs annak, hogy a törvény módosításával egy meghatározott időre, amíg ez a súlyos gazdasági válság tart, egy vagy két évre, vagy hosszabb időre, a többi tizennégy millió is, amelyet különben bank­betétre, meg nem tudom mire, záloglevelekre kell felhasználni, ugyancsak építkezési célokra fordíttassék és ezáltal munkaalkalmakat te­remtsenek. Ügy vélem, hogy ez olyan fontos kérdés, amelynek sorrendben meg kell előznie mind­azokat a javaslatokat, amelyeket itt előter­jesztettek és amelyek csak t jellemzik azt a tehetetlenséget, amelyben a Ház ma van, hogy a kormány nem tudj cl. cl Képviselőházat fog­lalkoztatni és hajánál fogva rángatnak elő javaslatokat, csak azért, hogy itt legyen va­lami, ami felett rágódni lehet és szinte ver­buválnak képviselőket, hogy szólaljanak fel, nehogy teljes nemtörődömségbe és közönybe fulladjanak az ülések. Méltóztassék tehát le­hetővé tenni, hogy egy komoly, az összes gazdasági érdekeltségek által helyeselt és jó­nak talált indítvány legalább megokoltassék itt a Házban, hogy legalább a reményét csil­logtassuk meg az emberek előtt annak, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. ülése 1930 november 11-én, kedden. 263 a Házban komolyan foglalkozni kívánnak leg­alább egy napon át gazdasági vonatkozású kérdésekkel is, mert azt hiszem, hogy ha az igazságügyi bizottságnak Propper. képviselő úr ügyében előterjesztett jelentését majd később fogjuk tárgyalni, abból senkire semmi­féle kár nem származik, ha azonban komoly, életbevágó javaslatok tárgyalását és végre­hajtását elmulasztják, ezzel tényleg a gaz­dasági életnek súlyos kárát okozzák, amely kár helyrehozatalára vagy pótlására nem tudom, hogy a kormány milyen lépéseket szándékozik tenni, mert az eddig előterjesztett javaslatok között bizony nagyon keveset látunk olyant, amely komoly munkaalkalmat jelentene. Tisztelettel javaslom tehát, méltóztassék az elnök úr napirendi indítványának kiegé­szítéseként az én javaslatomat is elfogadni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Krúdy Ferenc! Krúdy Ferenc: T. Ház! Kétségtelen, hogy a gazdasági válsággal összefüggően a munka­alkalmak megadása és általában a munkanél­küliség problémája az egész vonalon az érdek­lődés és a kötelességérzetből támadó munka­szeretet vonalában és középpontjában áll, kell, hogy álljon, és így is áll. Ha végignézzük a törvényhozás munkás­ságát az utóbbi hónapokban, de a megelőző időkre kiterjedŐleg is, és onnan következő­leg a kormányzat munkásságát is, beleértve az összes minisztériumokat, az építkezés fej­lesztésétől kezdve, különösen a belügyminisz­tériumnak amaz akciójáig, amellyel a váró­sqk^ és vármegyék munkanélküliségének kér­dését, a lakásügy problémájába középítkezés­nek és a közmunkák kiadásának problémáját kívánja megoldani, s ha figyelembe vesszük a népjóléti minisztérium tárcájában szerve­zett ínségakció kérdését, akkor azt látjuk, hogy ennek a problémának szerves megoldá­sára minden hivatott erő minden lépést meg­tesz és minden néven nevezendő kötelezettsé­gének a legteljesebben megfelel. Tény azonban az, hogy ez olyan probléma, amelyet a gazda­sági élet fordulataival és változásaival szer­ves egészként, együtt kell nézni, mert a gazda­sági élet lehetőségei és változásai váltják ki azokat az intézkedéseket, amelyekkel kapcso­latban a munkanélküliség megoldása sokkal több eredménnyel r várható, mitha incidentali­ter bizonyos témákat kiragadunk és azokat külön intézkedések tárgyává kívánjuk tenni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) De éppen a törvényihozás munkáját te­kintve is (Zaj a szélsőbaloldalon.) — s ez áll a kormányt támogató pártokra, de áll az el­lenzéki pártokra is — ezt a részben ellenőrző, részflben támogató, szervező munkát, amely a parlament előtt áll, sóikkal eredményesebben és sokkal inkább a való helyzettel való összefüg­gésben lehet megoldani akkor, ha az egész pro­blémát és kérdést szerves egészként kezeli a törvényhozás és akkor tárgyalja, amikor az szerves egészként a parlament elé kerül meg­oldás végett. Tisztelettel javaslom, méltóztassanak az el­nök úr napirendi javaslatát elfogadni. (Helyes­lés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon ) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kábák Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi javaslatával szemben kénytelen vagyok Peyer Károly képviselőtársam módo­sító indítványát támogatni, annál is inkább. 39

Next

/
Thumbnails
Contents