Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-432

Az országgyűlés képviselőházának 432 láttam a figyelmetlenséget és az érdektelenséget az egész vonalon. (Berki Gyula: Itt sem volt!) Pedig igen erős visszhangja volt annak, amit ö mondott. (Meskó Zoltán: Maga távolbalátó! A falakon keresztül -lát? Itt sem volt! Micsoda pápaszem, amely átlát a falakon! — Derültség.) T. képviselőtársam, én hallottam azt a beszédét, amelyet a boletta tárgyalása alkalmából elmondott. Ha én valamit állítok, arról a képviselő úr is tudja, hogy az igaz. (Meskó Zoltán: Áttértünk a másik vágányra!) Azt csak bízza nám. (Baracs Marcell: Ezek viccek!) Krúdy t. képviselőtársam volt az, aki évek óta figyelmeztette önöket arra, hogy a mi búzánk kvalitása süllyed, hogy itt keU valamit tenni a búza kvalitásának megjavítására. S hol tartunk ma! Magyarországon csak a búza egytizedrésze megy ki nagy árakon, három-négy pengővel drágábban, mint a ma jegyzett ár, a többit nem veszi meg senki. Pardon, nem senki: a kormány megveszi; a kormány állítólag kétmillió métermázsa ilyen alárendelt búzát vett az én tudomásom szerint... (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Rosszul tudja!) Többet vett kérem! (Derültség. — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Attól félek, hogy megkontreminálja az árakat, ha megmondom.) A t. miniszter úr nem hiszi azt, amit most mondott. (Meskó Zoltán: Ö nem, de esetlep' mások igen! — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Nem is komolyan értettem.) Az egész közvéleményben úgy van elterjedve, hogy ez a mennyiség két millió métermázsa. Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy még több; ezek között igen sok a papirosbúza. Hogy mit fog csinálni a kormány ezzel a búzával, azt nem tudom; talán azt teszi, amit megtettek Brazíliában a kávéval, hogy a Dunába önti, de bizonyos, ihogy nagyon rá fog nehezedni ,a magyar mezőgazdaságra az a kétmillió métermázsa búza, amelyet a t. miniszter.úr vett. A miniszter úr előtt megpróbálták mások is ezt, az amerikai Board 500 millió dollárt adott össze ilyen búzavásárlásokra, a kanadai pool is óriási öszszegeket adott össze, és mind felsültek, mindezek a pénzek elvesztek és nemhogy segítettek volna a gabonapiacon, hanem ellenkezőleg, ártottak. Mi ma paritáson^ felül vagyunk, s képtelenek vagyunk exportálni. Ez ezeknek a vásárlásoknak a következménye. Olyan olcsó •' a búzaár, hogy az kétségbeejtő, de ezzel az árhullámmal, az egész világgal, mi nem tudunk szembeszállni. Mi figyelmeztettük a miniszter urat kellőképpen, már öt évvel ezelőtt az agrárkrízisre. Ez nem programm, t. Meskó barátom, hogy mi figyelmeztettük a miniszter urat, hogy itt valamit kell tenni? (Meskó Zoltán: A figyelmeztetés magában nem programm!) Figyelmeztettük akkor, amikor mi milliókkal rendelkeztünk a Nemzeti Banknál, amikor mi dulce jubilo hirdettük mindig, hogy milyen erősek vagyunk, amikor felesleges dolgokra, rothadt szövetkezetekre és ilyenekre adták ki a pénzt. (Meskó Zoltán: Milyen rothadt szövetkezetekre?) Például a hagymaszövetkezetre, Makón. (Meskó Zoltán: A hagyma volt rothadt, nem a szövetkezet.) Mi nem voltunk ebben a tekintetben elég elővigyázatosak és nem mondottuk meg a véleményünket'? Mi nem adtunk programmott — mint t. Bogy a János képviselőtársam mondotta. Nem, t. Képviselőház, mi itt vagyunk mint az élő nemzeti lelkiismeret, (Zaj és derültség jobb felől.) amely az önök politikai bűneit mondja el itt. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Na, na!) Bocsánatot kérek, a többi bűnökhöz semmi közünk sincs. (Meskó Zoltán: Még az , ülése 1930 november 11-én, kedden. 251 hiányzik! — Derültség.) Azért vagyunk mi itt s az a mi programmunk, hogy megjavítsuk a közéletet. (Meskó Zoltán: Szálljon fel a mentőhajóra és rendben lesz minden!) Nekünk nem volnia kifogásunk az önök kormányzata ellen, ha ezt úgy végeznék, hogy az országnak hasznára váljék. De nem úgy végzik. Ez nemcsak a mi véleményünk, hanem alig valami kivétellel az egész ország véleménye. (Ellenmondások jobbfelől. — Mayer János földmívelésügyi miniszter: Nem egészen úgy van!) Méltóztassék elhinni, nem minket kell legyűrni. Azt önök nagyon könnyen meg tudják tenni; amíg lesz csendőr, forgalmiadóellenőr és szolgabíró, addig önök velünk meg tudnak birkózni abban a pillanatban, amikor akarnak. (Zaj a jobboidalon. — Meskó Zoltán: Ugyan kérem! Látni a tiszta választást Regőeén.) Majd látni fogjuk az általános választáson. (Meskó Zoltán: Az is ilyen tiszta legyen, akkor nincs semmi baj! — Zaj. — Elnök csenget.) Garantálom, hogyha tiszta lesz a választás, akkor egy se kerül be önök közül, &e miniszter, se képviselő. (Derültség jobbfelől. — Fráter Jenő; Holnap visszavonja!) Miért? Mondtam valamit, ami bántó? Én csak azt szoktam visszavonni, amiben nekem nem volt igazam. Ha valamiben nincs igazam, akkor azt bármikor bátran visszavonom. (Meskó Zoltán: Vonja mindjárt vissza.) De ha igazaim van, akkor olyan nincs, hogy visszavonjam. (Urbaines Kálmán: Reméljük, hogy nem lesz igaza! — Propper Sándor: Álljanak ki a választók elé titkos szavazással. — Meskó Zoltán: Csakis titkosan! — Zaj ) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Sándor Pál: Most engedje meg a t. Képviselőház, hogy magára a javaslatra is rátérjek, (Barabás Samu: Máir rég várjuk!) mert — mondom — erről a javaslatról eddig még senki sem beszélt. (Meskó Zoltán: Sándor Pál sem. — Derültség.) Igen, én most beszélni fogok, de nem lesz köszönet benne. (Meskó Zoltán: Én nagyon szívesen hallgatom.)- Először vissza akarok térni arra, amit Temple t. képviselőtársam mondott, aki egy pár igen érdekes adatot hozott fel. Azt mondta, hogy hamis fogast áruinaik, hogy Adlersberger gyanánt árulják a borainkat és magyar szaláminak adnak el külföldön olyan szalámit, ami nem magyar gyártmány. Ebben neki nemcsak igaza van, de nagyon is igaza van. Három évvel ezelőtt, amikor világkörüli utamról visszatértem, figyelmeztettem a t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy Borneóban úgy Németalföldről, mint Csehországból származó bort eladnak valódi tokaji bor gya- ' nánt. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Palesztina gyöngyét!) Figyelmeztettem, hogy a franciák borzasztóan vigyáznak a márkáikra, a boraikra, konyakukra és ott, ahol visszaélést látnak, okvetlenül törvényes intézkedésekkel törekszenek azt meggátolni. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Meg is tettük a lépéseket. Külképviseletünk útján!) Véletlenül itt volt most egy orvos barátom Borneóból s kérdést intéztem hozzá, hogy változott-e ez a dolog. Azt mondta, hogy abszolúte nem változott. Nem is fog változni addig, amíg a mi kormányunk nem tesz törvényes lépéseket azok ellen, —- tudom, ez pénzlbe kerül, de megéri a pénzt — akik magyar árukat hamisítanak. A magyar paprikát például az egész vonalon mindenütt hamisítják, (Ügy van! jobbfelől.) mindenütt spanyol paprikát adnak magyar paprika helyett, pedig a spanyol paprikát össze sem lehet hasonlítani a szegedi paprikával. A mi márka-