Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-430
Az országgyűlés képviselőházának 430. ülése 1930. évi november hó 6-án, csütörtökön, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Egyes külállamokkal való kereskedelmi és íorgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólalt : Görgey István előadó. — Egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok ós állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Krúdy Ferenc előadó, Mándy Sándor, Szabó Sándor, Farkas Tibor, Sohandl Károly, Gál Jenő, Szabó Iván. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Mayer János, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor,) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitóin. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a jiavaslatok ellen felszólalókat pedig Fitz Arthur jegyző úr. Napirendünk szerint következik az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1027, 1063) tárgyalása. Görgey István előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A törvényhozás a kormánynak a múltban is évről-évre felhatalmazást adott arra, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi "viszonyainkat illetőleg ideiglenes megállapodásokat létesítsen és ezeket a megállapodásokat rendeleti úton léptesse életbe. Erre a felhatalmazásra azért van szükség, mert mint méltóztatnak tudni, a magyar gazdasági érdekek szempontjából az ország érdekében áll, hogy a minket különösebben érdeklő államokkal ibizonyos kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat létesítsünk és miután ezeknek a megállapodásoknak mielőbbi életbeléptetése az országnak gazdasági érdeke, szükséges tehát ilyen felhatalmazást adni. Hangoztatni bátorkodom, hogy ez a felhatalmazás természetesen csak ideiglenes jellegű megállapodások létesítésére biztosíttatik a kormány részére, az olyan kereskedelmi szerződések azonban, amelyek az 1924 : XXI. te.-ben megállapított vámtarifa tételeit érintik, amelyek tehát tarifális kedvezményeket tartalmaznak, a jövőben is épúgy, mint eddig, csakis a törvényhozás előzetes hozzájárulása után léptethetők életbe. E törvényjavaslat szövege teljesen azonos a múltban adott hasonló felhatalmazásokkal. Legutóbb az 1928 : XLV. te.-ben adott a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. magyar törvényhozás a kormánynak hasonló felhatalmazást, amelynek hatálya a folyó év végéivel lejár. Szükségesnek mutatkozik tehát ezt a felhatalmazást ugyancsak további két évre megadni és ezért nyújtotta be a kormány a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy csak ideiglenes megállapodásokat létesíthet a „kormány és az ilyen megállapodásoknak időtartamát három évben szaibja meg, felmondási határidejét pedig legfeljebb hat hónapban. Az ezen felhatalmazás alapján kötött megállapodások és a kormány által kiadott rendeletek utólag a törvényhozásnak bejelentendők, tehát a törvényhozásnak módjában van az ilyen rendelkezések felett utólag bírálatot gyakorolni. A törvényjavaslat ezenkívül a 3. §-ifoan még egy új, az eddigiektől eltérő rendelkezést tartalmaz, amelynek indokolásául legyen szabad megemlítenem, hogy a Lengyelországgal megkötött kereskedelmi egyezmény, amely az 1925. évi XXVII. tc.-'be iktattatott be, a magyar gazdasági érdekek szempontjából nem volt minden tekintetben megfelelő, úgyhogy szükségesnek mutatkozott, hogy a két állam ezt a kereskedelmi szerződést két pót jegyzőkönyvbenmódosítsa. Ennek az egyezménynek kiegészítéseképpen 1928. évi december hó 2-án kötöttünk egy pótegyezményt, majd ezt a pótegyezményt kiegészítőlég 1930. március hó 27-én egy második pót jegyzőkönyv vétetett fel a két állam között. A magyar törvényhozás ezeket a pót jegyzőkönyveket Magyarország részéről már elfogadta, azonban belpolitikai okoknál fogva ezeknek a jegyzökönyveknek a lengyel törvényhozás részéről való elfogadása nem történhetvén meg, a pótmegállapodások eddií? nem voltak életbeléptethetők. A lengyel kormány most újabban hajlandónak nyilatkozott a törvényhozás hozzájárulása nélkül is ideiglenesen életbeléptéin! ezeket a jegyzőkönyveket, ha ez Magyarország részéről is megtörténik. Mivel ez nekünk érdekünkben áll, mivel a mi gazdasági érdekeink is megkívánják, hogy ezek a Lengyelországgal való megállapodások mielőbb életbeléptethetők legyenek, a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat felhatalmazást ad arra, 29
