Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-429

Az országgyűlés képviselőházának 4,29 Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7993/1930. f. ü. szám alatt Karafiáth Jenő országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőjáráslbíróság B. I. 28.5.17/1930. számú megkeresése szerint ellene és társai ellen lovag Braun-Braunwehr Jenő ny. őrnagy alagi lakos feljelentésére büntető eljárást indított, mert nevezett képviselő és Jaross Sándor, Horthy Jenő, gróf Ziehy János Géza, őrgróf Pallavicini György Budapesten, mint becsületbíróság tagjai, 1929. évi október 6. napján kelt és a bűnvádi feljelentéshez egyszerű másolatban 2. alatt csatolt jegyzőkönyvi kivonat szerint: a becsületügyi eljárás után, a feleik megbízottai által előterjesztett következő kérdésre : — Köteles-e Romeiser Vilmos úr lovag Braunwehr Jenő úrnak a becsületbíróság előtt előadottak alapján lovagias elégtételt adni? — egyhangúlag nemmel válaszoltak. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert az iratoknál elfekvő Megyeren 1929 október hó 2-án Romeiser Vilmos s lovag Braun-Braunwehr Jenő között felmerült lovagias ügy során felvett jegyzőkönyvben mindkét fél megbizottai kijelentették, hogy a becsületbíróság határozatát úgy maguk, mint felükre nézve kötelezőnek fogják tartani és elismerni azért is, mert az 1929 október hó 6-án meghozott és főmagánvádlóval nyomban közölt döntés után büntető följelentését 1930 július 18-án adta be, így az elévültnek is látszik, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Karafiáth Jenő országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság 1037. számú jelentése Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottsiág jelentését ismertetni. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6349/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetötörvényszék B. XXXV. 7993/1—1930. számú megkeresése szerint a kir. ügyészség indítványára a büntetőbíróság ellene, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1930 február 1-i számában «Be kellett tiltanom» feliratú cikk tartalma miatt, ami a Btk. 172-ik §-ába ütköző bűntett ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, ennek szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozóhatóság lí Őz vétlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között kétséges, mert à cikkben foglaltak egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálat határát nem lépik túl, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviülése 1980 november 5-én, szerdán. 167 selő mentelmi jogát ezen ügyben ne függeszsze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát ^ bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A javaslat mieg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság 1038. számú jelentése Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6549/1930. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 7336/4—1930. számú megkeresése szerint Kádár Lehel budapesti lakos feljelentésére ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel a «Reggel» politikai napilag 1930 január 20-iki számában megjelent «Nyílt levél Fenyő Miksához» feliratú f

oikk^ tartalma, de különösen annak következő kitételei: «Ön tisztelt igazgató úr, emberi méltóságát tette kockára ezzel a választási had járattal. Nem futja át a borzadály, nem fut végig a hideg a hátán: kikkel adta össze magát, milyen csúnya sárba vitték Önt? Fenyő Miksa Budapest legszánalmasabb újságíró kreatúrájával, Kádár Lehellel és különböző zsarolások miatt európaszerte körözött gonosztevővel, Békessy Imrével pendülhet egyhúron? En pirulok Ön helyett, Igazgató Űr! Ki .ez a Kádár Lehel? Aki felhasználva távollétemet, "a nyilvánosság kizárásával megjelenő «Reggeli Ujság»-jában minden tisztességes olvasó fertelmétől kísért rágalmazó hadjáratot indított az Önök pénzén Hegyalja népének megtévesztésére? Ez a hitványok hitványa, akinek kezéhez, lelkéhez ártatlanul kiontott vér tapad, ez a tehetetlenség és a tehetségtelenség patológiájától űzött moral insanity, akitől saját hitvese úgy szabadult meg, hogy a boldogtalan lélek levetette magát a negyedik emeletről, ez a minden szerkesztőségből kituszkolt alak, akinek az alkohol és a fekélyek rágták ki a lelkiismeretét, akit évek óta verejtékes közadókból tartanak ki hamis szentimentalizmusból, ez a notórius könyöradománygyűjtő, aki különben két hónappal ezelőtt egy Löbl János nevű budapesti demokrata fiatalembertől nyugta ellenében, négy tanú jelenlétében vett ki 7000 pengőt, hogy ő az ébredő és fajvédő, az ifjú demokratákat lelkesen támogatja, ez a klinikai roncs a végső Összeomlás küszöbén az én rágalmazásommal akarja mindennapi kenyerét és spriccerét kiérdemelni. Fegyvertársa egy Békessy Imre nevű tömeges zsarolások miatt körözött gazfickó». az 1914. évi XLI. te. 1. §-ba ütköző, 3. %-B. szerint minősülő sajtó^ útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A szerkesztőség .a cikk szerzőjeként Lázár Miklós országgyűlési képviselőt nevezte meg, így a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forogj fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési kénviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. .- Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát fbezárom és a