Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-429

160 Az országgyűlés képviselőházának U29. ülése 1930 november 5-én, szerdán. gadni à mentelmi bizottságnak azt az, indítva hyát, hogy ebből a mentelmi ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi joga felfüggeszt essék, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Azok a képviselő urak, akik az indítványt elfogadják és a felfüggesztést kimondják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság 1029. sz. jelentésének tárgyalása Farkas István képviselő úr mentelmi ügyeiben. Az előadó úr ismertetni fogja a mentelmi bizottság jelentését; Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4489/1930, f, ü. szám alatt Farka« István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti Mr. büntetőtörvényszék B. XI. 4713/2/1930. sz. megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1930 január 18-iki .számában «Két forradalom tüzében» felirat alatt közzétett cikk tartalma a Btk. 174. §-ába ütköző bűntett és bűntevő feldícsérése vétségének a jelenségeit tünteti fel. A kir> ügyészség vád tárgyává teszi a fent megjelent sajtóközlemény egész tartalmát, különösen pedig annak a következő részeit: «Az októberi forradalom hadügyminisztere és a vörös hadsereg főparanesnoka száműzetésben éli meg ötvenedik születésnapját, tjáfvól hazájától és a magyar proletariátustól, amellyel élete örökre összeforrott. De ez a távollét mégis csak fizikai, lélekben itt él Böhm Vilmos elvtárs Magyarország földjén, a magyar proletárok millióinak szivében, kitéphetetlen gyökérként, amelyet őriznek és ápolóiak a jövőben hízó dolgozó tömegek és várják, mikor hajt ki virágosán újra.» «Most, amikor egyik drága emigránsunk, Böhm Vilmos elért életének egyik határállomásához, a magyar proletariátus egy pillanatra Bécs felé fordul, ama város felé, amely falai közzé fogadta a kiűzött forradalmárokat és menedéket adott nekik, nem csupán, alkotmánya törvényei alapján, hanem ama még magasabb törvény parancsaiból, amely ott él a világ minden szociáldemokratáinak a szívében. A magyar proletariátus Bécs felé fordul és szívében felidézi mindazokat az emlékeket, amelyeknek részese Böhm Vilmos elvtárs is mindazokkal, akik vele együtt vállalták a nagy ügyet és felcsendül a magyar munkások százezreinek a szívében: tisztelegj!» «De Böhm Vilmos felé nemcsak azért száll a magyar proletariátus lelkes köszöntése, szeretete és hódolata, mert a forradalom egyilk nagy szereplője volt, hanem azért is, mert tudott a magyar munkíásmozgaIom napszámosai lenni.» «De miért' is kutassunk érdemei utání Miért.is /keressünk ünneplő szavakat?- Bohim Vilmos élete eleven és tündöklő példaadás és ha azt mondjuk, Böhm elvtárs szeretünk és becsülünk téged', ezzel mindent megmondottunk, azt is, hogy harcolni fogunk még erősebben, még keményebben azért, hogy mihamarább visszatérhessetek közénk, mind, valamennyien.» A fent megjelölt hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára meg nem nevezte és a cikk kéziratát be nem szolgáltatta, mindezeknél fog^a a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. te 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. ^ , , , A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes-; hatóságtól érkezett, ,áz összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esetét nem látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kabók Lajos. Kabók Lajos: T. Képviselőház! A mentelmi bizottság 1029. számú jelentésében Farkas István képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztését kéri arra való hivatkozással, hogy a «Népszava» ezévi január 18-iki számában «Két forradalom tüzében» felirat alatt közzétett cikk tartalma a Btk. 174. §-ába ütköző bűntett és bűntevők feldícsérése vétségének a jelenségeit tünteti fel. Mindjárt elöljáróba a legnagyobb határozottsággal állapíthatom meg azt, hogy ebben a cikkben, amelyet a mentelmi bizottság inkriminált és jelentésébe bele is foglalt, legkevésbbé sem látom fennforogni bűntett feldicsérését, még kevésbbé bűntevő feldicsérését, mert ebben a cikkben semmi egyébről nincs szó, mint pusztán arról, ami emberi motívum, hogy egyik küzdő munkástársunk, aki most távol él tőlünk emigrációban, elérte 50. születésnapját és 50. születésnapja évfordulójának alkalmából üdvözlő cikk jelent meg, amelyben a cikkíró azt a szeretetet juttatja kifejezésre, amely szeretetet az itthon élő .szociáldemokraták éreznek a tőlünk elszakított Böhm Vilmossal.szemben. Ez annál kevésbbé ; lehet bűntett feldícsérése vagy bűntevő feldícsérése a mi szemünkben, mert mi jól tudjuk, hogy Böhm Vilmos valójában azért vállalt szerepet a proletárdiktatúra alatt, hogy megvédhesse azt, ami még védhető, menthesse azt, ami menthető a bolsevistákkal szemben. Éppen Böhm Vilmos volt az, aki küzdelmet folytatott azokkal a bolsevista vezérekkel szemben, akiknek állandóan az volt a fejükben, miként lehet minél nagyobb vérontást elkövetni és éppen Böhm Vilmos volt az, aki mindenkivel szembeszállt és nagyon sok esetben sikerült megakadályoznia olyasmit, ami iha bekövetkezik, bizony igen fájdalmas lett volna. Éppen azért, mert ezt jól tudjuk, éppen azért, mert tudjuk azt is, hogy Böhm Vilmos a proletárdiktatúra alatt, mint a vöröshadsereg főparancsnoka olyan hadjáratokat ^vezetett, amely hadjáratok éppen azt bizonyítják, hogy az ország területi épségét védte, az ország leszakított területeit hősies hadjárattal visszaszerezte, nem lehet erről az emberről azt állítani, hogy ennek az embernek^ születésnapja alkalmából való üdvözlése bűntett feldícsérése vagy pedig bűntevő feldícsérése. Valójában a cikk egész tartalma távol áll attól, hogy bármilyen vonatkozásban is bűntett feldicsérését kövesse el, mert ha bárki elolvassa a cikk egész tartalmát, megállapíthatja, hogy az semmi egyéb, mint születésnapi üdvözlés, semmi egyéb, mint annak a szeretetnek megnyilatkozása, amely szeretetet érez egy párt azzal szemben, akit a politikai hatalom a párttól elszakított, távolba, idegenbe szorított. A szociáldemokratapártnak nyilvánosságra hozott ténye is köztudomású a Ház előtt is, hogy mi igenis küzdünk az emigráció likvidálásáért, és ebbe a cikkbe is bele van foglalva az, hogy a szociáldemokratapárt nem nyugszik addig, amíg az emiigráció likvidálása be nem következik. Ezzel semmi egyéb nem történik, mint annak a már régen nyilvánosságra ho zott ténynek írásibafoglalása, amely at. Ház előtt is tudott dolog. >