Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-427

Az országgyűlés képviselőházának 427. ülése 1930 október 29-én, szerdán. 95 Gábor taxi-engedélye!) Az nem favorizálás, ha az, aki ismeri a folyamodó viszonyait, odáig ment, hogy azt mondotta, ismerem a viszonyait, vizsgáld meg .az ügyét és ha lehet, csináld meg. Az sem favorizálás, hogy akkor, ha objektive jónak találom, a bizottságnak azt az utasítást vagy figyelmeztetést adom, hogy nézze meg ebből a szempontból és adja neki. (Fábián Béla: Éljen Baross Gábor!) Gál Jenő t. képviselő úr azt mondotta, menjek ki külföldre, nézzem meg a bécsi, (Fábián Béla: Exportálni akarja!) a berlini és nem tudom még hol folyó építkezéseket, ott meg fogóin látni, hogy 2 és 4%-tos kölcsönökkel építik a házakat. Ugyanebben a beszédében kifogásolta azt, hogy én adtam állami garanciát azért, 'hogy néhány százalékkal olcsóbbítsam és egyáltalán lehetővé tegyem ezt a kölcsönt. Bocsánatot kérek, ebben nem látom a logikát, (Felkiáltások jobbfelől: Nincs is benne!) mert a külföldön sem tisztán altruizmusból adták ezt, hanem — méltóztassék megnézni — vagy az állam, vagy a kommunitás, vagy akinek ehhez megfelelő ereje vagy talapja volt, adta ezt a segítséget. Mivel nekem ilyen alapom nincsen, felhasználtam tehát azt a lehetőséget, amely nekem kínálkozott. Az állami büdzsét ezzel momentán nem terheltem semmivel. Egy későbbi bevételről mondtunk le, amely későbbi bevétel fordíttatik ennek az akciónak a támogatására. Bocsásson meg a t. Ház, hogy ezzel a kérdéssel ilyen hosszasan foglalkoztam, (Simon András: Fontos kérdés!) de kénytelen voltam vele azért, mert ezt az akciót annak ellenére, hogy magam is nem nagy terjedelműnek tartom. (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon fontos!) de fontosnak ítélem azért, mert bizonyos szociális akciókat^ megoldunk úgy, hogy nem tőkével járul hozzá az állam, hanem csak bizonyos mértékig garanciát vállal. Méltóztassék a t. Háznak meggyőződve lenni arról, hogy az eljövendő nehéz gazdasági viszonyok között ezt a receptet 'bizonyos Változtatásokkal kénytelenek leszünk més: alkalmazni azért, hogy azoknak, akik egy bizonyos kamatterhet nem birnak el. ilyen módon segítséget nyújtsunk a kamat elviselésére. (Helyeslés ) S ha ezt ilyen módon tudom majd megoldani, mindig boldog leszek, mert nem mondottam le másról, mint egy jövőben befolyó jövedelemről: larról sem végleg, csak átmenetileg, mert ne felejtse el t. képviselő úr. hogy az, amit ott befektetek, folyó állami pénzekből, az az államnak is meghozza azt a 7-7%-ot. Állami költség nélkül, külföldre menetel nélkül oldottuk tehát meg ezt az falkciót. Aki jobban tudja, adjon tanácsot. (Zaj.) Az igen t. képviselő úr talán sokallotta azt a 18 millió pengőt a 30 millió arányában. Azt hiszem, a jövőben ebbe — a bankok megítélése szerint is — nagyobb összeg is bele fog férni. Örömmel mondhatom, hogy a korábbi kölcsö>nöknél alig van behaitandó Összeg. Pontosam fizetik, természetszerűleg, hiszen a legtöbb tisztviselőnek a lakbérét vonják le s legfeljebb csak kis kiegészítésekről van szó, úgy hogy nincs baj, nincs veszedelem, nincs veszteség vele. Bocsánatot kérek a t. Háztól, de bármenynyire is haladjon az idő, Bródy képviselő úr felszólalására reflektálnom kell, aki úgy tüntette fel, mintha a kormány a kormányzó úr őfŐméltóságának tízéves jubileuma alkalmával bölcsen elhatározott létesítményeknek fintamciális alapjáról nem gondoskodnék, Ezt a t. képviselő úr összefüggésbe hozta még a Társadalombiztosító rendezésének kérdésével is. Legyen nyugodt az igen t. képviselő úr, hogy mi gondoskodunk arról, hogy azok a létesítmények, laimelyeket akkor tervbe vettünk, meg is valósuljanak. Természetesen itt bizonyos nehézségek tornyosulnak, így akadályok vannak az ôhegyen, a közművek létesítésével kapcsolatban. Nem kezdhettem tehát Óhegygyel, mert az nem lett volna munkába vehető, amíg a közmüvek ott nem készülnek el. Nekem azt az alkalmat kellett választanom, amely azonnal kéznél van. Azt mondja Gaal képviselő úr, hogy Budapest kapja az építkezések túlnyomó nagy részét. Egyharmadát kapta eddig Budapest, kétharmadát kapta a vidék és az itt előttem felolvasott 'adatok között Budapest alig található, csupán néhány pestkörnyéki város van köztük s túlnyomólag vidéki városok szerepelnek. Még egy megjegyzést kell tennem, mert többen, — így a t. képviselő úr is hangoztatta — hogy az építési válságot nem lelhet megoldani csak úgy, hogy mi kölcsönöket szerzünk és itt segítséget nyújtunk, hanem tessék az építés előfeltételeit vizsgálat tárgyává tenni és ha itt jól fognak eljárni, akkor ezáltal olcsóbbodni fog az építkezés. En ezzel az ideával, ha lefejtem belőle azt, ami talán inkább cicoma ja, mint lényege akart lenni ennek, egyetértek. Egyetértek nevezetesen azzal, hogy nekünk az egész vonalon magán- és közéletünkben gazdasági viszonyainkhoz, tehetőségünknek arányaihoz kell alkalmazkodnunk, és bizonyos egyszerűsítést kell keresztülvinnünk az egész vonalon. (Reischl Richárd: Ezt kérjük hat éve!) Bocsánatot kérek, azért, mert a képviselő úr kérte hat éven át, nem rossz ez a dolog. A képviselő úr is kérte és a képviselő úrnak programmjában is lehetett olyasmi, ami felhasználható a kormányzati programúiban. A differencia talán csak az időszerűségben volt, vagy a megvalósíthatóságban. En eleve sdhasem állítottam, hogy a képviselő úrnak nincs egyetlen ideája sem, amely a kormányzat terén ne lenne megvalósítható. Lehet, hogy ezt is mondotta hat év alatt. Ma én is mondom, és a kormánynak is Programm ja ez. (Baracs Marcell: Hat évig másként csinálták!) Bocsánatot kérek, azért. mert a képviselő úr az ellenzéken van, nem patentírozhatja programmját, hogy ne lehessen engedély nélkül hozzányúlni. A mi programmjaink a közéi és azokból bármikor lehet meríteni; a kormány is feldolgozhat az ellenzék által hangoztatott, vagy időközben megérlelt ideákat s az ellenzéknek is módja van a kormánvnak esetleg levetett programmját felhasználni. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem önökre értettem, hanem azokra, akik most feltalálták, ihogy földbirtokpolitikát kell csinálni, amit a kormány már megcsinált nyolc évvel ezelőtt. Visszatérve mármost a javaslatra, szeretném innen erről a helyről, amelyet szerencsém van betölteni, hangoztatni azt, hogy igenis, igazuk van azoknak, akik azt mondják, — magam is voltam bátor ezt a pénzügyi bizottságban kijelenteni — hogy nekünk meg kell tennünk mindent, hogy mind az építés előmunkálatait: r a tervezést s az engedély nyújtás kálváriáját, egyszerűbbé tegyük, mind pedig az építőanyagok olcsóbbátételével (Általános helyeslés.) és észszerű építési módoknak behozatalával, építési szabályzatunk átalakításával tegyük lehetővé, hogy az építkezés olcsóbb legyen. Mert abban igazat adok mindenkinek,