Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-417

Az országgyűlés képviselőházának goztatják a faj védelmi politikát is. Ha azonban megnézik a valóságot, és elmennek ; az urak a falura, megnézik a falu mai szociális helyzetét, és összehasonlítást tesznek a nyolc év előtti állapotokkal, akkor ott azt találják, hogy faj védelmi politika egyáltalán nem érvényesül, ellenben soha a magyar falu olyan pusztulásnak nem volt kitéve, mint azóta, amióta a kormányzás és a kormányhatalom az urak kezében van. Nézzék meg t. képviselőtársaim a halálozási arányszámokat, tegyenek összehasonlítást a halálozási arányszámok tekintetében a falusi és a városi népesség között, nézzék végig a gyermekhalandóságot falun és városban, nézzék meg az emberek átlagos életkorát és tegyenek összehasonlítást a mai átlagos életkor tekintetében a falusi és a városi nép között, akkor meglátják azt a kiáltó ellentétet, amely a gyakorlati élet^ és az önök fajvédelmi politikájának hirdetése között fennáll. Világosan emlékszem rá, hogy amikor az 1926-os választási kampány volt, akkor avval házaltak és járták körül az egész országot, hogy olyan állapotokat akarnak teremteni ebben az országban, hogy a negyvenéves proletáranya is szülni tudjon. Amikor pedig a szerencsétlen anya ma szülni akar, akkor nincs hol gyermekét megszülnie, akkor szalmán szül, akkor nincs neki gyermekkelengyéje és nem tudja gyermekét felnevelni, mert neki magának az anyának sincsen olyan tápláléka, amely lehetővé tenné gyermekének felnevelését. A miniszterelnök évekkel ezelőtt nagy beszédet tartott itt az egykerendszer ellen és azt mondotta, hogy törvényjavaslattal fog jönni ide a t. Ház elé, amelyben az egykerendszer meggátlását akarja keresztülvinni és itt látjuk azt, hogy a miniszterelnök úr nem jött javaslatával, de hiába is jönne, mert sokkal hatalmasabb erők működnek itt közre, mert még az egykének sem tudnak ebben az országban munkát adni. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék közelíteni a tárgyhoz. (Kabók Lajos: Ez szorosan hozzá tartozik. Nyomorúság van az országban és még jobban megnyomorítják az ország népét.) Kérem méltóztassék a szőnyegen lévő törvényjavaslattal foglalkozni. (Zaj. — Kabók Lajos: Meg kell mondani, hogy éhezik az ország népe. — Zaj.) Méltóztassék az elnököt meghallgatni. (Zaj.) Györki Imre: A törvényjavaslatot védelmező szónok hangoztatta a törvényjavaslat célját, hogy a falusi szociális béke megteremtése a törvényjavaslat célja. Ezzel szemben azt hiszem, hogy amikor ő itt kimutatni próbálta, hogy miképpen alkalmas ez a törvényjavaslat a falu szociális békéjének megteremtésére, nekem módom és jogom van bemutatni és kimutatni azt, hogy igenis, ez a törvényjavaslat nem alkalmas annak a célnak elérésére, amely célt a it, kormány vagy a t. szónok úr maga előtt tart. Mi szociáldemokraták voltunk azok, akik évekkel ezelőtt'határozati javaslatot-nyújtottunk be a • mezőgazdasági népesség szociális biztosításáról. Erre vonatkozólag Házhatározat is hozatott, azonban ennek megvalósítása érdekében sem történik most semmiféle intézkedés, ami megint csak azt bizonyítja, hogy ez a törvényjavaslat nem alkalmas a falu szociális békéjének megteremtésére, ellenben alkalmas arra, mint felsorakoztattam, ihogy úgy a városi munkásság, a városi ipari proletariátus, a falu szegényei, mint ezeken kívül a szellemi munkások fizessék és viseljék azokat a súlyos KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXX. 7. ülése 1930 július 1-én, kedden. 87 terheket, melyeknek célja, hogy a pénzügyminiszter megkapja adóját olyanoktól, akik, nek tulajdonképpen ennek az érdekeltségnek adófizetéséhez semmi közük sincs. T. Ház! Emlékeztetem a t. Házat a kormánynak egy más vonatkozásban elhibázott gazdasági politikájára. Emlékeztetem arra, hogy az egész ellenzék állandóan hangoztatta és különösen mi ismételten rámutattunk arra, hogy milyen elhibázott és szerencsétlen gesztusa volt a népjóléti miniszternek az, hogy a boltbéreket szabaddá tette, hogy lehetővé tette, hogy a háziurak százszázalékos bér kapjanak, vidéken pedig teljesen felszabadította a lakásokat. Akkor rámutattunk arra, hogy ez a városi népesség olyan megadóztatása és olyan megterhelése, amelyet az nem fog elbírni, amely általános drágulást fog előidézni, és amelynek következménye az lesz, hogy az iparos és kereskedői érdekeltségeket teljesen tönkreteszi, és íme, beigazolódott az, amit előre láttam. Most ugyanaz a népjóléti miniszter, aki szerencsétlen intézkedésével, a boltbérék és házbérek felemelésével tönkretette a városi lakosságot, tönkretette az ipart és kereskedelmet, és ezek megélhetését nagyon is megnehezítette, vállalkozott arra, hogy benyújtsa azt a bolettajavaslatot, amelyben most már nemcsak a városi lakosságot, hanem a falusi lakosságot, a nincsteleneket is egyértelműen kívánja megadóztatni a nagybirtokosok javára. Ne méltóztassék azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat nem fog drágulást előidézni. A népjóléti miniszter úr ceglédi beszédében ugyancsak hangoztatta azt, hogy vigyázni fog és gondoskodni fog arról, ihogy kenyérdrágulás ne kövesse nyomon ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseit. Ha azt vesszük figyelembe, ihogy a javaslat a keverési arányt kötelezőleg írja elő, a búza és rozs keverésének arányát és a sütés mikéntjét a kormány rendeletfel fogja szabályozni akkor nyilvánvaló, hogy rosszabb minőséget fog kapni ugyanaz az ember ugyanazért a pénzért, tehát ez burkolt formája a drágításnak. (Gaál Mihály: Ki van zárva!) T. képviselőtársam, ne méltóztassék azt mondani, hogy nem^ lesz rosszabb minőségű. (Gaál Mihály: Egészségesebb lesz feltétlenül! — Farkasfalvi Farkas Géza: Orvos! Ö tudja! — Farkas István: Ne jósoljon! — Kabók Lajos: Miért nem eszik az úr sárgarépát? — Gaál Mihály: En sárgákölest

# eszem ! Tessék eljönni megnézni! — Kabók Lajos: De a sárgarépa is jó, még sem eszik! — Gaál Mihály: Egészséges az is! Megettük katonakorunkban azt is! — Zaj.) Tápértékben határozottan rosszabb anyagot fog kapni (Gaál Mihály: Semmi szín alatt sem!) ugyanazért a pénzért, amelyért ma jobbat kap. (Farkas István: Drágaság lesz! Jó kenyeret csak drágábban, kerülő úton lehet majd vásárolni! — Ellenmondás ok a jobboldalon.) Nyilvánvaló, hogy az egész vonalon drágasági lavina fog megindulni, olyan drágasági lavina, amelynek bekövetkeztekor fogja majd a t. kormány a fejét és nem tudja, hogyan szabaduljon ettől, mert ezt a drágasági folyamatot azután majd megállítani nem fosna tudni. Ne méltóztassék azt mondani, hogy a kenyér maximálása, amely be fog következni, lehetetlenné^teszi, hogy a megélhetési viszonyokban drágulás következzen be. Ne méltóztassék figyelmen kívül hagyni azt, hogy a középosztálytól lefelé, különösen a munkásosztály az, ahol sok gyermek , van és azok nemcsak kenyérlisztet fogyasztanak, hanem tésztaneműekkel is élnek különösen azért, mert a hústáplálék majdnem teljesen ismeretlen ma már a szegény népesség között. 14