Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-417

82 Az országgyűlés képviselőházának olyan emberek jönnek, akiknek 'tényleg szükség-ük vtan a búzára — azt mellőzi.azt lekicsinyl], azt jóformán megnyirbálja. Ebben csak akkor látok rációt, ha azt akarom, hogy a gabonaár olcsóbb legyen, mint ami az internacionális helyzet alapján tulajdonképpen lehetséges. Kérdezem, ki akarja ezt a törvényt? Mutassanak a törvényhozáson kívül az országban olyanokat, akik kívánják ezt a törvényt! A gazda nem kívánta, a kereskedő sem kívántai (Zaj a jobboldalon-) A gazda azt kívánta, hogy segítsenek a sorsán, de nem azt, hogy ilyen módon. A gazda tehát nem kívánta, a kereskedő sem kívánta, az iparos sem kívánta. (Zaj. — Elnök csenget.) A konzumensek szintén nem kívánták, önök sem kívánták, tehát csak az önök miniszterelnöke kívánta. (Felkiáltások jobbfelöl: Tévedés!) Önök is sokkal nagyobb patáliát csaptak, mint mi ellenzékiek; sokkal nagyobb lármát csináltak és fellázadtak ez ellen a javaslat ellen, amit nem lehet eltagadni, t. uraim. De akkor hazajött az ezermester és fél óra alatt rendet csinált. Gratulálok neki; a legügyesebb taktikus, akit életemben ismertem. Önök f raktárházakat akarnak építeni. 3,600.000 métermázsára van raktárház-. Felépítettük a legrosszabb időben a csepeli kikötőt, azt akartuk^ hogy ott legyen a központja minden raktárháznak és minden kereskedésnek. Onnan lehet hajóval menni, lehet vasúttal menni, lehet autóval fuvarozni. Most akarnak raktárházakat építeni. (Prónay György: Ki mondia ezt?) En úgy hallom. (Felkiáltások jobbfelől: Rosszul hallja!) Elnök: A kénviselő úr beszédideje lejárt. Sándor Pál: Még negyedórai meghosszabbítást kérnék. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédideje negyedróval meghoszszabbíttassék? (Igen!) A Ház ehhez hozzájárul. Sándor Pál: Ezek ellen a raktárházak ellen nekem nincs kifogásom. De pazarlás. Örülök azonban, ha nem áll az, hogy raktárházakat akarnak építeni; mert úgy hallottam, hogy raktárházakat is akarnak építeni. Hogy ez a terv megvolt, azt tudj cl cl t. államtitkár úr. Meglehet, hogy azóta elejtették, de az államtitkár úr sem fogja tagadni, hogy ezek a tervek megvoltak. En tehát örömömnek adok kifejezést, hogy elejtették ezeket a terveket és nem is immorálok tovább e kérdés mellett. (Br. Prónay György: Bizonyos átalakításokról volt szó, de ezen túl nem megyünk! Ahol össze kell kötni a szegedi raktárházat a Tiszával, ott azt meg kell csinálni! Az nem új raktárház!) Még: egy kérdésre akarok kiterjeszkedni, t. Ház! Berki t. képviselőtársam kitért arra, milyen nagy különbség volt a múltban a liszt és a kenyér között és miiven a különbség 'most. Ha neun tévedek, ő azt mondotta, hogv míg azelőtt alig volt valami különbség, addig most 50% és 130% között van • a különbség. T. képviselőtársam itt határozottan tévedésben van. Azt mondotta: 50% és 140% között van a liszt és kenyér közötti különbség. Azt hiszem, a legjobban úgy tudnék argumentálni, — ha argumentálnom kellene — ha arra a grafikonra utalnék, amely a t- államtitkár úr szobájában van, s amely ezt a, Berki-fél;

1 állítást abszolúte meghazudtolja. De 'ha az államtitkár ÚT nem hajlandó nekem^ igazat adni a tekintetben, hogy ez a különbség a liszt és a kenyér között fenn nem áll. — sem most, sem a múltban — akkor vagyok olyan bátor az egyes számadatokat is előterjeszteni. Megjegyzem, hogy a pékeknek szintén nincs nagyon jó életük, mert a pékek a múlt éviben hatvan igazolványt adtak vissza; 1*17. ülése 1930 júlms 1-én, kedden. igaz, hogy ezzel szemben negyvenhetet kértek. Az idén azonban sokkal többet adtak vissza és kevesebbet kértek. A pékeknek sem olyan jó tehát a dolguk, mert e számok alapján inekik Rotsehildokiká kellene válniok, ha igaz volna az, amit igen t. képviselőtársain mondott. (Perlaki György: Kétszer annyi pék van, ^mint békében! — Zaj. — Farkas István: A felét felkeli akasztani! — Perlaki György: Nem arról van szó!) Veszem a liszt legdrágább árát. A legdrágább volt 1927 márciusában. Akkor a búza ára 33 pengő volt. a félbarna kenyér ára pedig 54'20 fillér. Ezeket az adatokat az ipartestület irányáraiból vettem, amelyeket rendesen, hivatalosan publikálnak. A kenyér ára tehát 56 fillér volt. A különbség tehát 2 fillér. Ha vészein most a legolcsóbbat, akikor azt látom, hogy 1930 májusában^ a liszt 34 fillér volt. a kenyér ára pedig 44 fillér. Itt tehát tényleg 8 fillér különbség van. Miközben tehát a 4-es liszt 20 fillérrel esett, a kenyér 12 fillérrel ment vissza, tehát 8 fillér a különbség. Ennek a magvarázata naírvon eeryszerű. (Perlaki György: Es mennyi most?) En csak ezeket az adatokat tudom; hiszen elég, lm öszszevetem az előbbi árat az 1930 máiusi árral. (Perlaki György: Pedig a mostani aJu ct legérdekesebb! Most is 44 fillér!) A májusi árat kell vennem, bár most júliusban vagyunk, de a májusi nál későbbi dátumot nem vehetek. Ennek a különbségnek magyarázata nagyon egyszerű. Tekintettel arra, hogy 74 dekagramm lisztből egy kilógramm kenyeret lehet sütni, a lisztárak változása is mindig erre a. 74 dekagramm lisztre számítandó s nem a gabonára. Húsz fillér áresés 74 dekagramm lisztnél 14-8 fillért jelent, tehát 20 filléres lisztáresésnél 14-8 fillérrel kellett volna a kenyérárának visszamennie, amivel szemben a tényleges visszaesés csak 12 fillér volt- Viszont 1927 óta az általános rezsi emelkedése, különösen a házbérek, a boltbérek emelkedése, a Társadalombiztosító' díjak, a munkásnyugdíjbiztosítási életbeléptetése, a munkabéreiknek ezen idő alatt történt lényeges emelkedése, az éjjeli munka eltiltása, a higiénikus rendszabályok szaporítása: mindezek indokolják ezt a 2-8 fillért. De továbbmegyek. Én evvel nem elégedtem meg, hanem megvizsgáltam, hogyan áll a helyzet más országokban» Ezeket az adatokat az internacionális kenyérgyárszövetség hivatalos kiadványaiból vettem. Az összes árak svájci frankra vannak átszámítva, hogy ne kelljen shillingben, márkában stb. számolni. Azt látjnk, hogy Angolországban a búzaliszt május eleién 37 svájci frank volt, a kenyér ára en gros nedig 48. A- különbség tehát 11 centime. Németországiban 27 svájci frank volt a rozsliszt és 50.6 a kenyér. Németalföldön. 20.7 volt a rozsliszt, 0.54 a rozskenyér; 31 a búzaliszt és 0.64 a kenyér kilogramonkint. Ausztriában 0-265 volt a kenyérliszt és 0.418 a kenyér. Svédországban 0-499 volt a kenyérliszt és 0.83 a kenyér. Svájcban 0-41 a liszt és 0.48 a kenyér. Csehország az egyetlen ország, ahol nem ismerem ki magamat, ahol feltűnő eltérés van. Itt 0 26—0.30 volt a rozsliszt s a kenyér ára szintén 0.30. A búzaliszt 0.336 volt és a kenyér 0-33. Itt valószínűleg vagy elírási hiba van, vagy más valami jött köizbe, tény azonban az, hogy a többi országok tekintetében a különbség sokkal napyobb, mint nálunk, a mi üékjeinknél. Nem lehet tehát azt mondani, amit az előttem szólott igen t. képviselőtársam mondott, hogy a nékek az okai ennek a drágulásnak és hogy a kenyér nem fog megdrágulni. Igenis, a kenyér