Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-417
Az országgyűlés képviselőházának Ul meg fog drágulni. Ki van zárva, hogy meg ne dráguljon. Természetesen én nem vehetem azt, hogy mennyivel megy vissza a búza, hanem azt, hogy a búzaliszttel arányban a kenyérnek is okvetlenül meg kell drágulnia. Azt sem tudom, hogyan akarják önök általában a rozsliszttel való keverést elintézni. Le fogják küldeni Szentesre a rozslisztet, hogy ott keverjék? Vagy Csongrádra fogják lcküldeni? Nem tudom, hogyan és miképpen képzelik ezt Önök, csak fel kell tételeznem, hogy talán a városra, avagy tálán egyedül Budapestre nézve akarják ezt a rozsliszt-ikeverést keresztülvinni. Ezt el tudom képzelni, de hogy hogyan akarják ezt meghatározni, hogyan akarják ezt hatóságilag kontrollálni, hogyan akarják a rozslisztkeverést keresztül vinni, hogyan akarják a háztartásokat erre kényszeríteni, arra vonatkozólag nem tudom, milyen terveik vannak. A törvényjavaslatból csak azt látom, hogy itt voltaképpen ^ kerettörvényről van szó s hogy ennek alapján csupa rendeletekkel fognak manipulálni hónapokon át. a nélkül, hogy nekünk általában jogunk, vagy lehetőségünk volna bármilyen reklamációkat előhozni. Legszigorúbban véve tehát kerettörvény ez az egész javaslat. En azt látom, hogy ez a javaslat egyszerűen arra való, hogy sötétben akarja hagyni az adóemelést, amelytől az előző időkben irtóztak és amelyről azt mondották, hogy több adóemelés nem lehetséges. Nem más az egész, mint adóemelés, amely felidézi nagyon kellemetlenül a^ háború emlékeit, a rendeletekkel való kormányzást és a rendeletekkel való hatalmaskodást. T. Ház! Ez a törvényjavaslat nem segíti azt, akin segíteni akar, a mezőgazdát. Ezek a mezőgazdák lesznek — azt hiszem • — azok, akik leginkább fogják átkozni ezt a törvényt. Meg vagyak győződve róla, hogy az idő meg fogja mutatni, hogy nekünk ebben a tekintetben igazunk van. (Farkas Gyula: A fogyasztó nem átkozza meg!) Meg fogjuk érni, találkozni fogunk itt ismét és beszélni fogunk egymással. Azt ajánlom, ne legyenek vakok csak azért, mert nem tudtak jobbat kifundálni. Azt mondják, hogy nem kaptak tőlünk sem jobb ajánlatokat, jobb terveket. Bocsánatot kérek, én sokkal jobbnak tartanám, ha az egész vonalon adóelengedést vittünk volna keresztül. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) A nagyok megmaradhattak volna, a kisebbeknél elengedtük volna. (Farkas Gyula: A nagyobb birtok nagyobb adóelengedést kapott volna, mint a kisbirtok!) En nem így csináltam volna, én kisebb adóelengedést engedélyeztem volna a nagybirtoknak, mint a kisebb, vagy középbirtoknak, úgy, ahogy azt Rassay Károly t. képviselőtársam indítványozta. Azt hiszem, hogy ezt a gazdasági politikát, amelynek ez a javaslat a koronája, az ország igen drágán fogja megfizetni, s nem lesz köszönet abban, hogy önök ezt idehozták. Nem kételkedem az önök jó intencióiban, nem kételkedem abban, hogy önök azt hiszik, hogy ez jó, azonban a mi részünkről, akik azt hisszük, hogy ez a legrosszabb, a kritika meg van engedve. A mi kritikánkra azt mondták, hogy magyar betegség a felelőtlen kritika. Ha az kritika, amelyet mi gyakoroltunk, egy ideig önökkel együtt, felelőtlen kritika volt, akkor nem tudom, mit lehet mást mondani. En szívem mélyéből kívánom, hogy a jövő mutassa meg azt, hogy önök voltak bölcsek és mi voltunk a szamarak. Szivem mélyéből kívánom, hogy sikerüljön '. ülése 1930 július 1-én, kedden. 83 vállalkozásuk, hogy a mezőgazdaságon segítsenek. Épen olyan nyíltan be fogom vallani ezt annak idején, mint ahogy keményen támadni fogok, ha ez nem történik meg, inert az én nézetem szerint az, amit most csinálnak, hazárdjáték az ország szegény népének terhére. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloiidalon.) Mnok: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik % Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! (Gaal Gaston: Mellette senki sincs 1') Györki Imre T. Ház! Mindenekelőtt kérem, méltóztassanak megállapítani a Ház tanácskozóképességét. Elnök: Méltóztassék beszédét megkezdeni. Györki Imre: Lehetetlennek tartom ugyanis, hogy amikor legalább a túloldalról úgy állítják be, hogy ez a törvényjavaslat az egész ország mezőgazdaságát érintő, nagyfontosságú törvényjavaslat és amikor ennek letárgyalására a többségi párt 8 órás tárgyalási időt kért, akkor már az első tárgyalási naip délutáni órájában alig 8—10 képviselő van itt, aki részt kíván venni ennek a tárgyalásában. (Szilágyi Lajos: Az ellenzéken is kevesen vannak! Körülbelül egyformán vannak távol! — Gaal Gaston: Ami azt illeti, a számarányok nem egészen egyformák! — Gáspárdy Elemér: Odaát négyen vannak!) Teljesen lehetetlen az a tanácskozási rend, amely itt meghonosodik, s ez megint csak azt mutatja, hogy ez a parlament nem életképes és nem méltó arra, hogy az ország ügyeiben tanácskozzék és az országra kiható, fontos törvényeket alkosson. (Zaj jobbfelől.) Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. Györki Imre: Szomorú és szánalmas az is, hogy amikor a kormány beterjesztett egy ilyen törvényjavaslatot, amikor a bizottsági tárgyaláson is^ keresztülhajszolták azt, amikor ezt a törvényjavsalatot nemcsak itt a parlmentben, hanem az egész^ országban ellenzik, akkor a kormánypárt részéről máris nem akad egyetlenegy szónok sem, aki odaállana a javaslat mellé, vitatkoznék az ellenzéki felszólalásokkal s megvédené a törvényjavaslat rendelkezéseit. Ez azt mutatja, hogy bár külsőleg, párt nyomásra, a miniszterelnök úr fenyegetése alapján az egységespárt a bizottságban hozzájárult ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásához, lélekben azonban ellene vannak, mint ahogy erről meggyőződést szereztünk a folyosón és^ a bizottsági tárgyalások alkalmával is, (Gáspárdy Elemér: Élénk csalódás! Minket nem lehet fenyegetni!) Ellene vannak és tisztán csak fenyegetésre és miniszterelnöki terror hatása alatt (Ellenmondások jobbfelől.) járultak hozzá ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot ebben a szövegezésében és ebben a formájában megszavazzák. Ne méltóztassanak azt mondani, hogy nincs terror. Az, amit a miniszterelnök úr a parlament együttes bizottságában tett, nem. más, mint igenis terror alkalmazása önökkel szemben, (Ellenmondások a jobboldalon.) akik nyilt választás alapján, a miniszterelnök kegyéből vannak itt, nem pedig a választók akaratából. (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy méltóztassék az ilyen kifejezésektől tartózkodni. (Krisztián Imre: Apró-cseprő kis