Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-417

Az országgyűlés képviselőházának Í17. ülése 1930 július 1-én, kedden. 81 (Felkiáltások jobbfelől: Nem! Nem!) Miért akarják akkor rámíogni, hogy demagóg va­gyok? Ugyanezzel a joggal ráfoghatják ő reá is, mertő talán még sokkal hevesebben beszélt ez ellen a javaslat ellen, mint én. (Felkiáltások balfelől: Várjuk meg a holnapot!) Berki Gyula t, képviselőtársam azt mondotta, hogy birtok­kategóriák nélkül egyenlően megsegítenek min­denkit. Abból, amit én most elmondottam, lát­hiatták',. hogy 'abszolúte') nem egyenlő segítés történik, sőt a segítés teljesen egyenlőtlen. Azt hiszem, hogy jó úton vagyok, jót tanácsolok Önöknek, különösen, ha a határidőüzletet tekin­tem, amikor azt mondom önöknek, hogy a leg­nagyobb hibát követik el, ha azt megnehezítik. Az utolsó pillanatban óva intem önöket én, aki negyven évig foglalkoztam gab on aüzl ettél, s a legnagyobb gabonaiizletek egyikének tulajdo­nosa voltam. Én tudóm, hogy mit jelent az, ha kibúvókat keresnék arra, hogy valaki a diffe­renciáit ne fizesse ki. En a legnagyobb gravamennek a batáridő­üzlet megnehezítését tartom. Nekem a zöldhitel megnehezítése ellen semmi (kifogásom sincs. Nem kifogásolom, hia általában lehetetlenné teszik a jövőben a zöldhitelt, aminthogy ezzel a törvényjavaslattal lehetetlenné is teszik. Na­gyon Örülök neki, hogy lehetetlenné teszik. De azért azon az állásponton nem fogok állani, mint önök, hogy azért, mert előfordultak nyolc­pengős búzaárak, mert uzsoráskodtak a gabo­nával, azért mindazokat el kell ítélni, akik elő­vételeket csináltak. A gazemberéket be kell csuikni, erre lett volna mód. a büntetőtörvény­könyv erre módot adott. (Zaj a jobboldalon.) En csak az ellen vagyok, amit a német úgy mond: Das Kind mit dem Bade ausgiessen. Itt zárt ajtók mögött tárgyalták a határ­időüzletet és a többi idevonatkozó kérdést. Miért? Nem kérdezhették volna meg kellő időben a tőzsdét, vagy a kamarákat, vagy a gabonake­reskedők különböző egyesületeit az országban? Nem kérdezhettek volna meg olyanokat, akik ezekben a kérdésekben évtizedek óta otthono­sak, akik ezeknek minden csinját-ibinját isme­rik? Nem tehették volna meg, hogy ezeket meg­kérdezik? En ebben nem látok semmi virtust. En, ha nem értek valaimit, megkérdezem, ho­gyan áll ez a kérdés. Bevallom, hogy sokszor egyszerű parasztoktól igen sokat tanultam, s láttam, hogy nem egyszer az egyszerű parasz­tok sokkal okosabbak, — nem akarom mondani, mint a miniszterek, de mint az államtitkárok, (Derültség.) Ezt igen sokszor 'láttam az életben. Ha kérdezek val? kii tői valamit és ő felvilágo­sít, ez nekem csak használhat. Eldobhatom vé­leményét abban a pillanatban, amikor úgy tet­szik, de mindenesetre kérdezősködöim ott, ahol ahhoz a dologhoz értenek. Ismétlem, az utóbbi időben abszolúte semmi panasz nem volt a határidőüzlet ellen. Sem ki­játszás miatt, sem tapasztalatlanság miatt nem volt ellene semmi panasz. Ennek oka az, hogy a határidőpiac árai, mint az előbb mondottam, mindenkor magasabbak voltak, mint a ^kész­árupiac árai. Miért akarják ezt megnehezíteni? Azért, mert van egy pár játékos, aki elveszti ezen a pénzét? Azért akarják megsemmisíteni a spekulációt, amely fő felvevője a magvar búzának akkor, amikor túlajánlat van? Ezt akairiáik megszüntetni? Mit bánom én a speku­lációt! Ha egy játékos játszani akar, akkor mindenképpen játsziik, ha máskép nem lehet, elmegy Monteoarlóba, vagy Newyorkban vagy Liverpoolban játszik. De nem gyöngítem a ha­táridőüzletet akkor, amikor jó aratás van a hátam mögött; akkor, amikor, ha nem fogják ezt a biztosítást itt csinálná, akkor meg fogják csinálni Newyorkban vagy Csikágóban. Igaz, hogy Bacher Emil például azon ment tönkre, hop-v szolid ember akart maradni, vett Magyar­országon búzát, határidőre, amely nem volt meg és kint adta a búzát, felsült és tönkrement. Ez igaz, de mégsem lesz nias út, t. uraim, mint hogy a magyar búzát egyszerűen a kül­földi határidőüzlet alapján adják el. A tőzsdebíróság ellen is hangzott el kifo­gás, amely szerint íőzsdebíróságban nincs lae^: a kellő biztonság, hogy igazságot tudjon szol­gáltatni, játék-e valami vagy sem? T. uraim, 48 ilyen határidőüzleti per volt múlt évben a tőzsdén. Ebből tizenhetet kifogásoltak, mint játékot. Négy per volt közötte olyan, amelyben a tőzsdebíróság el is ítélte a felet játék miatt. (Br. Prónay György: Nem játék miatt; járat­lanság miatt!) Azaz nem is játék miatt, hanem járatlanság miatt éhben a négy esetben elítélte a felet. A tőzsdebíróságban tehát megvan az érzékés eddig mindent megtett, hogy a játékot lehetőleg kiküszöbölje. A legjobban mutatja ezt az, hogy e^szerint a törvényjavaslat. szerint például már száz hold alapján lehet határidő­üzletet kötni, míg. a tőzsdebíróságnál 600 hold szükséges, hogy valaki határidőüzletet köthes­sen. A tőzsde tehát megtette a kötelességét. A tőzsdébíróság, mint bíróság mindenkinek ki­vívta a becsülését. Kivívta a Tábla becsülését, a jogügyi kongresszus becsülését, amely itt ülésezett, az ügyvédek becsülését. Mindennék legjobb bizonyítéka az, hogy számos esetben külföldi államok — mint például Spanyolor­szág és Bulgária kereskedői — szerződésileg a budapesti tőzsdebíróságot kötötték ki bíróság­nak. Megvan tehát a bizalmuk, hogy teljes igaz­ságot kapnak ügyükben. Ezt a bíróságot gyön­gítik azzal, hogy egyes ügyeket átutalnak tőle a táblához és a tábla határozza meg, hogy já­ték-e az az ügylet, vagy sem. De azzal még nem is törődném annyira, hogy ily módon sújtják ezt a bíróságot! Ezzel az intézkedéssel azonban bizonytalanná, teszik a határidőpiac létezését. (Ügy van! a baloldalon.) már pedig — amint mondottam — inkább töröljék el a határidőpia­cot egészen, de ne korlátozzák. Különös jelenség, t. uraim, hogy ez a tör­vényjavaslat ellent mond saját magának. A bú­zában és rozsban való spekulációt ki akarja kü­szöbölni. Milyen furcsa tehát, hogy ha ezt ki. akarják küszöbölni, s a másik oldalon előlege­ket akarnak adni, hogy a gazda spekulálhas­son! (Zaj.) Baktárházakat akarnak építeni, hogy a gazda spekuláljon! (Br. Prónay György: Ennek nem az a célja!) Az államtitkár úr szintén felszólalhat, hagyja, hogy az én gon­dolatomat is kifejthessem. En nem 'tagadom. hogy az államtitkár úrnak más gondolatai van­nak; az enyémek ezek, erről nem tehetek. A másuk oldalon tehát a spekulációt nem­csak megengedik, hanein támogatják is. Pedig, t. uraim, olyan ember még nem volt a világon, aki meg 'tudta volna határozni azt, hogy mikor olcsóbb és mikor drágább a gabona ára, ősz­szel-e, tavasszal-e, vagy télen? Ilyen ember még nem találtatott. Ha számításiba vesszük azt­hogy mennyibe fog kerülni a raktárházban a búza tárolása, manipulálása, a búza után fize­tendő kamat, — ha mindezt számításba vesszük. úgy látnunk kell, hogy nagyon erősen kell a gabona árának fölfelé mennie, hogy csak be­hozza azt, ami költségbe kerül. Ezt a spekulá­ciót tehát, amely olyan óriási költségekkel jár. elő. akar ja segíteni a kormány javaslatával, a másik spekulációt azonban, amely arra szolgál. hogy felesleges búzát elhelyezzék addig, amíg 13*

Next

/
Thumbnails
Contents