Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-417

Az országgyűlés képviselőházának U17. ülése 1930 július l-én

t kedden. 73 naünnepélyt a nyári szünet előtt, mert az a beszéd, amely 'itt elhangzott, semmi egyéb, mint egy kártékony rakéta, amelynek élete sem tart tovább, mint egy rakétának. De ez a politikai Duna-ünnepély a magyar nemzetre semmi hatással nem lesz. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobb felől. — Reisinger Ferenc: Ez az oka, hogy most visszahúzódott megint kormánypártinak? —• Farkas István: Le akarja vezekelni az ellenzékiséget.) Azt mondotta az egész túloldal közbeszólások formájában, 'hogy miután az erdélyi grófok az optánsügy kapcsán megkapták a nemzeti ajándékot, most a magyar grófoknak kell a nemzeti ajándék. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Önök úgyvanoznak, azonban a túloldalon ülő képviselő úr, aki diplomás ember, azt merészelte a múlt ülésen mondani, hogy én csak a bolsevizmus után keletkezett ellenforradalmi hangulat szárnyán ültem ide be, mert különben nem jutottam volna ide. Bátor vagyok önöket figyelmeztetni, hogy önöket is kötelezi a mandátum valamire. (Farkas István: Teljesítjük is a kötelességünket.) Ez a kötelesség pedig az, hogy ha egy kérdéshez hozzászólnak, akkor való adatokat hozzanak fel. (Taps jobbfelőL — Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) Tájékozatlanságból és rosszindulatból táplálkozik az a gyűlölet, amely, a demagógiáig megy el abban, hogy ezt a javaslatot úgy tüntessék fel, mintha a búza és a rozs árának premiizálásával, a nagybirtokos osztály kapna nemzeti ajándékot. (Zaj.) Bátor vagyok, teljesen hiteles adatokkal előállani, amely hiteles adatok nagyon sajnálatraméltó cáfolatai lesznek az önök közbeszólásainak és az önök inszinuáeióinak. (Egy hang a szélsőbaloldalon.: Kérdés hogy igazak-e?) Magyarországon búzavetés van, 2,668.000 hold. Ebből a 2,668.000 holdból a 100 holdon aluli birtokokra esik 1,919.000 hold. (Moznás jobbfelől. — Jánossy Gábor: Nahát!) Tehát kétharmad része a búzavetésnek. Ha pedig azt nézem, hogy a középbirtokra és kisbirtokra együtt mennyi esik, meg kell állapítanom azt, hogy a 2,668.000 hold összbúzavetésből esik Összesen 2,350.000 hold, tehát több, mint^ a háromnegyed rész a 100 holdon aluli kis és az 1000 holdon aluli középbirtokra. Tehát semmi egyéb, mint demagógia... (Nagy zaj a bal- és jobboldalon. — Jánossy Gábor: Nem demagógia, magyarul hazugság! — Farkas István: Ez szemfényvesztés!) ...hogy ez a nagybirtok részére nemzeti ajándék De nézzük, hogy állunk a rozzsal? Van Magyarországon 1,145.000 hold rozsvetés. Ebből esik a 100 holdon aluli kisbirtokosra 834.000 hold, tehát 80%-a a vetésnek és ha a középbirtokokat is bekalkuláljuk, esik a közép- és kisbirtokokra együtt 1,022.000 hold, tehát az 1,145.000 holdnak 90%-a. Ez tehát a nagybirtoknak szóló nemzeti ajándék! Megmondom önöknek, hogy mi ez a javaslat itt, (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Hulljuk! jobbfelől.) Itt van a zsebemben ennek a javaslatnak kritikája, amelyet igaz, hogy nem a t. képviselő urak, de a földmívelő nép gyakorolt. A földmívelő nép javára szolgál ez a javaslat, a 100 holdon aluli kisbirtokos osztályt is szolgálja. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet bérem a baloldalon! Berki Gyula: De önök a való adatokat sem nem ismerik, sem nem akarják megisimernii. (Elénk taps. Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Farkas István: Hamisan állítja be az adatokat, tisztelt uram! Csal! — Zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Hogyan állunk a gabonatermelés segítségével. Ter- I mett 20,407.000 métermázsa búza; ebből a búzából termett 17,426.000 métermázsa a 100 holdon aluli és az 1000 holdon aluli közép- és kisbirtokokon. Mit mutat tehát ez? Ez a statisztika r világosan mutatja, hogy a 20,000.000 métermázsa búzából 17'5 millió a kas- és középbirtokon terem, tehát a búza és a rozs jutalmazása elsősorban és hároimnegyedrészben a kis- és középbirtok javára szolgál. (Kabók Lajos: Ezt maga sem hiszi el! — Jánossy Gábor: A számok igazolják! — Farkas István: A számok mást igazolnak! — Propper Sándor: Csodamód tudnak lelkesedni. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Az uraknak módjukban áll megcáfolni az adatokat, de közbeszólni nincs joguk. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Berki Gyula: T. Ház! Éppen így van a többi kifogásokkal is, 'amelyek itt elhangzottak. Megmondottam nyíltan, állandóan emlegetik a kormányzati felelősséget, a parlamenti felelősséget, a pártfelelősséget. Van más felelősség is, van sajtófelelősség, még pedig nemcsak büntetőjogig die van a sajtóval szemben politikai felelősség is és ahogy én állítottam, az egész kampányban a zöldhiteluasora letörésére, a tőzsdejáték korlátozására vonatkozó rendszabályok és a mezőgazdaság megsegítését és a falu szociális érdekét szolgáló javaslatotk voltak főleg azok, amelyek a kritikát kihívták. így azt mondották, hogy iá javaslat az árutőzsde működését lehetetlenné teszi. Ez a javaslat nem ezt célozza, hanem azt, hogy olyan emberek, akiknek egy S'zem búzájuk nem termett, spekulációval, játékkal, búzaferblivel a magyar gazdatársiadalomnia'k kárt ne okozzanak az árkiképzésben és kárt ne okozzanak az egész (mezőgazdaságnak búzaspekulációjukkal. (Zaj. — Elnök csenget.) Az egész ország közönsége sürgette ezt a javaslatot. Mint az utóbbi napokban a Házhoz beérkezett javaslatból is látszik, a közraktárházak egy panasszal jönnek ide, amely azt 'mondja, hogy ők nem vehetnek gabonát, mert a zálogjog ellenőrzése, a zálogjoggal való jelzés kontrollja lehetetlenné teszi ezt rájuk nézve. Ez a megjegyzés egyáltalában nem áll helyt. Mert mi a helyzet? A régi közraktárak tulajdonosai alig vesznek gazdáktól gabonát, csak kereskedőktől vesznek gabonát, itt pedig a zálogjog kérdésének semmi jelentősége nincs. Rá kell térnem a rozs keverésére. Nagyon érdekes, hogy a rozskeverés kérdésében hogyan szól bele a spekuláció. Nem beszélek arról, hogy a rozzsal kevert kenyér, lamely a lisztkísérleti állomáson készült, olyan kitűnően sikerült, hogy a pékek, amikor kóstolóra meghivattak, nem tudták megállapítani, hogy melyik a 10—20 százaléknyi . rozzsal kevert kenyér. Egyáltalában nem látták, hogy a rozs a kenyér minőségét rontaná, de mit tesz a spekuláció? Előjönnek a burgonyával és azt mondják, hogy a rozzsal kevert kenyér kevesebb burgonyát fog tudni felhasználni. Ennek hátterét is megmagyarázom. Van Budapesten egy burgonyazúzó társaság, amelynek természetesen ilyen üzlete lévén, nem tetszik, hogy a burgonyazúzás nem lesz olyan jövedelmező foglalkozás r ipari vonatkozásban, mint ahogy eddig volt és ez a spekuláció csinálja a rozskeverés ellen ezt a lármát. Hogyan állunk azonban? Ügy állunk, hogy míg az ország rozsvetése 1,145.000 hold, addig a 22,000.000 métermázsa burgonya 450.000 holdon terem meg. Ha én gazdasági szempontból vizsgálom a rozsnak vagy burgonyának jelentőségét, azt kell mondanom, hogy a külföldön lamúgyis nehezen értékesíthető rozsra nézve, hogy 7 millió 12*