Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-417
Az országgyűlés képviselőházának 417. ülése 1930 július 1-én, kedden. 61 T. Ház! Mint negyedik eszköz kínálkoznék a kormányzatnak az, hogy a vasúti tarifák teuren hozzon még további mérsékléseiket, Ha 'igazságosaik vagyunk, 'meg kell állapítanunk azt, jiogy a kormányziat a legutóbbi időkben a mezőgazdaság javára igen lényeges engedményeket tett vasúti tarifális téren. Körülbelül húsz millió pengő az az összeg, amelyet a magyar Államvasutak évenként a mezőgazdaság érdekében tarifális áldozatként meghoznak. A kormányzat további lehetőségeket is mérlegelni fog, azonban már itt valami nagy fantázia nem lehet, mert itt a további lényeges engedményeik a magyar Államvasutak pénzügyi egyensúlyát borítanák fel és akkor megint csak ott tartanánk, hogy a Máv. részére állami eszközökkel kellene a hiányt pótolni. Az ötödik út, amely még kínálkozik és. amelyre a kormány a jelen javaslatban lép, módot keresni arra, hogy a mezőgazdaságnak valamely generális segtíséget adjunk, olyan segítséget, amely eliminálja azt a pluszt, amely a termelési költségek és a piaci áraik közt mutatkozik. Ezt annak az alapelvnek statuálásával éri el a javaslat, hogyha mezőgazdaságra ma nem érvényesülő védővám helyettesítésére kell törekedni. Ahogy például az ipari, behozatali vám. mint plusz jelentkezik az áru árában, amely végigkíséri azt a forgalom minden fázisán, éppenúgy a javaslatnak gondoskodnia kellett arról, íhogy a belső fogyasztásban amikor a gabona a termelőt elhagyj ci* cVL megterheltessék az új javaslat szerint egy minimálisnak nevezhető összeggel. A legnehezebb kérdés az, hogy olyan rendszert találjunk, hogy ez a segítség tényleg a termelőnek jusson. Â kormány nagyon mérlegelte itt az összes lehetőségeket, mérlegelte a behozatali jegy rendszerét is, és más dolgokat. Rájött arra, hogy ezek a segítségek kézen-közön elvesznének és nem kapná meg az, aki arra leginkább rá van szorulva, a termelő. Époen ezért gondoskodni kellett f egy olyan rendszerről, amely mellett a gabona mintegy vámjeggyel láttatik eh amely vámjegy, vagy fogyasztási jegy végigkíséri azt a gabonát mindaddig, míg a gabona nem kerül a malomhoz, vagy exportra. Ez az alapelve a gabonajegy rendszerének, amelynek értelmében ezentúl a búza, rozs és kétszeres tulajdonjogát csak gabonajegy kíséretében lehet és szabad átruházni. A gabonajegyrendszerrel kapcsolatban az eredeti javaslatnak egy rendkívül sok aggodalomra okot adó intézkedése volt az őrlési jegy. A pénzügyi kormányzat azért kívánta ezt a rendszert bevezetni, mert attól tartott, hogy az eredeti javaslat szerint igen magas lisztadó arra fogja késztetni a közönség egyrészét, hogy a kereskedelmi malmokat kikerülve, a vámőrlési malmokhoz terelie a forgalmat. Az együttes bizottság nem tudta magáévá tenni a javaslatnak ezt a részét, mert eltekintve attól, hogy a vámőrlés díját készpénzben kellett volna lefizetni, ezenkívül még igen jelentékeny pluszt kellett volna vállalniok a termelőknek, amivel a termelőknek kellett volna az alapot dotálniok, úgyhogy ennek a vámőrlési rendszernek bevezetése rendkívül elviselhetetlenül súlyos terheket rakott volna éppen azoknak a társadalmi ostzályoknak vállára, törpebirtokosok, kisiparosok és cselédek vállára, akik úgyis nehéz viszonyok között élnek ma. Azonkívül kellemetlen háborús emlékeink^ vaunak az őrlési jegyről, az őrlési tanúsítványról. (Eri Márton: Elég volt belőle!) Örülünk annak és ez mutatj kormányzat tárgyilagosságát, hogy a kormányzat a bizottságban felhozott józan és objektív érvek elől nem zárkózott el. Amikor ott komoly szakemberek bebizonyították, hogy lehetetlen ezt a rendszert a mai viszonyok között életbeléptetni, maga a miniszterelnök úr volt az, aki rögtön elejtette ezt a gondolatot. (Farkas István: Itt a gabonajegy! — Gr. Sigray Antal: De először benyújtották a törvényjavaslatot!) Azért van a parlament. A beterjesztett törvényjavaslat nem szentírás. A népképviselet értékét éppen az adja meg, hogy megvan a lehetőség a javaslatot módosítani és javítani. T. Ház! A javaslattal szemben még egy súlyos aggodalom jelentkezett az őrlési jegyen kívül, és ez az volt, hogy ez a javaslat drágaságot fog előidézni. Méltóztassanak meggyőződve lenni, különösen a baloldalon, hogy a drágaság kérdését mi is nagyon komolyan mérlegeltük, ez nem olyan téma, nem olyan szó, amellyel könnyelműen lehetne játszani. Ma a drágaságnak súlyos lelki következményei lehetnek és nemcsak a gazdaságig élet rendjét, de az ország jogi, erkölcsi és társadalmi rendjét is megbolygathatja. Nekem az a meggyőződésem, hogy ez a javaslat most megváltozott formájában, jelentékeny drágulást, illetőleg egyáltalában észrevehető drágulást nem okozhat. A lisztadónak felemelése a kenyérliszteknél alig lesz érezhető, a finomabb liszteknél tört fillérnyi plusz fog talán jelentkezni. (Farkas István: Pestmegyében már fel is emelték a liszt árát mindenhol!) T. képviselő úr. amikor Németország 20 pengőre emeli a búza vámját, r vájjon akad-e ott demokrata, képviselő, aki szóvá tette volna, hogy ezáltal drágítják a fogyasztást. Vagy akárhol az importállamokban megtörténhetett volna-e ez? Meg vagyok győződve arról, hogy ez nem történhetik meg. (Peidl Gyula: Ott magasak a munkabérek és a mninkanéikiiliek tudnak kenyeret venni, nálunk^nem tudnak.) T. képviselő úr, nem illik az előadói székből fogadást ajánlani, de én fogadást ajánlok, hogy, ha a kormányzat bizonyos ipari vámok felemelésére vonatkozó javaslattal jönne is, mes- vagyok győződve, hogy a t. baloldal szó nélkül megszavazná. (Felkiáltások a baloldalon: Téved! — Peidl Gyula: Esetleg téved az előadó úr! — Farkas István: Németországban adnak segélyt a munkanélkülieknek: — Zaj a baloldalon! — Farkas István: Németországban az aratásnál négyszerannyit keresnek! — Zaj,) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék külön beszédet tartani. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Marschall Ferenc előadó: Méltóztassék mérlegelni, hogy mire törekszünk. A világparitási árak fölé akarjuk emelni a búza árát 1 ! (Egy hang a iobboldalon: Nem!) Avagy az exDort-paritás fölé akarjuk emelni az áríi^a +í ? (Sándor Pál: Nem tudják!) Nem is tudjuk, nem is akarjuk. Ez drágítást jelentene. He Mmí 1 ""!- arról van szó, hoery a mezőgazdasági termelés részére a termelési költségeket biztosítsuk ... (Farkas István: Ha tudnák, felvinnék az égig!) Ha az igen t. képviselő úr más ideákat fog produkálni arra nézve, hogy a, termelési költségeket hogyan lehet biztosítami ... (Zaj. — Elnök csenget. — Esztergályos János: Halljuk. hogyan nem lesz^ drágítás! — Zaj. — Elnök csenget.) Most arról van szó, hogy a mezőgazdaságnak nyújtsunk segítséget. (Helyeslés a jobboldalon.) Én nem szeretem szembefordítani az egyes társadalmi osztályok áldozatkészségét,
