Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-416

42 Az országgyűlés képviselőházának 41* zönyos áralakulás mellett esetleg 10 aranykoronáig emelkedhetik. A lisztre vonatkozólag az új osztrák vámnovella egészen prohibitív vámokat provideál, ! amennyiben az új lisztvám úgy állapíttatott meg, hogy ez a mindenkori búza vámjának kétszeresét teszi ki, ezenfelül 8 aranykorona járul hozzá pótlékként malomvédelem címén. Az új vámnovella szerint tehát a lisztvámok legkedvezőbb esetben 20, esetleg 32 aranykoronát tehetnek ki. (Farkas István: Vagononként?) Métermázsánként! Amint méltóztatnak látni, t. Ház, egyszerűen prohibitív vám ez. A tárgyalások során oda törekedtünk, hogy a magyar lisztexportnak legalább azokat a mennyiségeket biztosítsuk, amelyeltet eddig exportáltunk Ausztriába és sikerült a szerződés tárgyalások során a 8 aranykoronáiban megállapított malomyédelmi lisztvámpótlékot ÎÎ'5 aranykoronára mérsékelnünk. Ezenfelül sikerült kieszközölnünk azt, hogy az elmúlt évben Ausztriába tényleges exportált lisztmennyi ség 65%-ára kaptunk kedvezményes vámtételt; azonban erre a 65%-ra is két kategóriát állapít meg a szerződés. Nevezetesen a múlt évben - Ausztriába kiszállított lisztmenny is ég 40%-áig megmarad az eddigi 133 kilogrammos kfiőrlési arány, vagyis úgy fog alakulni a vám, hogy 133 kilogrammos búza vámján felül fizetendő a 3 pengő 50 filléres lisztvámpótlék. Már most, ha azt vizsgáljuk, hogy ez milyen újabb megterhelést jelent malomiparunk számára, akkor a következő megállapításhoz jutunk. Mint említettem, az eddigi 5 aranykoronás lisztvámból 2*33 aranykorona esett malomvédelemre. Tehát az új szerződés után a malmok az eddigi 2 aranykorona 33 fillér helyett 3 és fél aranykoronát fognak fizetni, vagyis a malomipar többletterhe az első 40%-ot kitevő lisztmennyiségnél 1*17 aranykoronát tesz ki. A további 25%-nál a kiőrlési arány 100 kilogramm lisztre számítva 150 kilogramm búzában állapíttatott meg. Itt »tehát a különbözet már 17 kilogramm búzavám, amit szintén bele kell a liszt vámjába kalkulálni, úgyhogy itt a malom megterhelése már nem 3-50 aranykorona, hanem a legkedvezőbb esetben, ha a gabona vámja 4 aranykorona marad, 4-15 aranykorona, ami emelkedik 4*67 aranykoronáig. A további mennyiségekre vonatkozólag nem sikerült a kiőrlési arány tekintetében kedvezményekel kieszközölni, vagyis, itt a vám marad, amint az autonóm tarifa-novellában megállapíttatott, vagyis a lisztvám a búzavám kétszerese, s így minden 100 kilogramm liszt után 200 kilogramm búza vámjának megfelelő vámot kell lefizetni, ezenkívül 6*5 aranykorona liszvámpótlékot. Ez a megterhelés a malmok számára a legkedvezőbb esetben 6 aranykorona 18 fillért, a legkedvezőtlenebb esetben 10 aranykorona 20 fillért tesz ki. T. Képviselőház ! Azért foglalkoztam ezzel a kérdéssel, eléggé részletesen, mert ez a legfontosabb része az újonnan megkötött osztrákmagyar kereskedelmi szerződésnek. Kétségtelen hogy az előbb közölt adatok alapján a kedvezményezett kontingensen felüli vámok olyan prohibitive magasak, hogy a magyar malomipar alig lesz abban a helyzetben, hogy a kedvezményezett kontingensen felüli mennyiséget a jövőben Ausztriiába exportálhasson. Minden reményünk és valószínűségünk megvan azonban abban a tekintetben, hogy az előbb közölt I aranykorona 17 filléres többletterhet a magyar malomipar el fogja tudni viselni, tehát valószínűnek tartóható, hogy a kontingentált kedvezményezett mennyiségnek 40%-át a jövő. ülése 1930 június 28-án, szombaton. ben is fogjuk tudni exportálni és kedvező konjunktúra esetén még a további 25%-ot is fogjuk tudni exportálni. Ha ezeket az adatokat számszerűleg vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hog miután az 1929. évben összes lisztkivitelünk 1,725.000 métermázsát tett ki, a 40%-nak megfelelő 690.000 métermázsát valószínűleg minden körülmények között fogjuk tudni a jövőben is exportálni Ausztriába, a további 25%-at jelentő 431.000 métermázsát remélhetőleg szintén, vagyis a jövőben összesen 1,121.000 métermázsa lisztet kedvezményezett vámtételek mellett fogunk Ausztriába kiszállítani, ami azt jelenti, hogy biztosítottuk malomiparunknak az eddigi exportlehetőséget. (Farkas István: Ott vagyunk, ahol a mádi izraelita!) Kétségtelen, hogy ez igen súlyos áldozatokat jelent részünkre, ha azonban szembeállítom azt a lehetőséget, hogy Ausztria gabona- és lisztmonopólium behozatalának gondolatával foglalkozott, meg kell állapítanom, hogy az adott viszonyok között ez a megállapodás ránk nézve igen kedvező, mert az a körülmény, hogy ugyanekkor Ausztria a gabona vámját is lényegesen emelte, ez minket közelebbről nem igen fog érdekelni, miután belátható időn belül Ausztria a legnagyobb igyekezet mellett sem fogja tudni gabonatermelését annyira emelni, hogy az ország szükségletét ebből fedezni képes legyen. Mindaddig tehát, amíg Ausztria ga'bonabehozatalra szorul, földrajzi fekvésünknél és gabonánk minőségénél fogva az osztrák piacon feltétlenül versenyképesek lehetünk. A magas vám tehát csakis a belföldi fogyasztást fogja Ausztriában megnehezíteni, de a mi exportunk szempontjából nem fog lényeges akadályokat okozni. T. Ház! A továbbiakban még néhány cikknél tartalmaz az új szerződés változásokat az eddigiekkel szemben. Nevezetesen Ausztriának koncedáltuk, hogy a tojásra 100 kg-onként 12 aranykorona, a túróra pedig 4 aranykorona vámot léptethessen életbe. (Farkas István: Eddig mennyi volt a vám!) Vámmentes volt. (Farkas István: Megint segítettük a mezőgazdaságot!) Ezenkívül hozzájárultunk ahhoz, hogy 110 kg-on felüli élősúlyú sertés, amely vámmentesen volt eddig Ausztriába bevihető, a jövőben 130 kg súlyhatárnál kezdődjék, továbbá hozzájárultunk ahhoz, hogy a 10—14 fok közti szesztartalommal bíró borok vámja, kivéve a tökaj hegyalj ai vidékről származó borok vámját 30 aranykoronáról 34 aranykoronára emeltessék fel. Megjegyezni bátorkodom azonban, hogy miután Ausztriának több állammal kötött szerződésében a jelenlegi 30 aranykoronás borvám hosszabb időre le van kötve, ez gyakorlatilag nem fog jelenteni semmit, mert a legnagyobb kedvezmény elvénél fogva továbbra is, mi is 30 arany koronás kedvezmény mellett fogjuk Ausztriába a borunkat szállítani. A gabona, illetőleg lisztvámok, ilyen emelése következtében szükségesnek mutatkozott, hogy a szerződésben mindazon cikkeknél, amelyek a gabonával és a liszttel összefüggnek, nevezetesen a süteménynél, a búzakeményítőnél és a sikernél, a vámokat a különböző vámokhoz képest szintén megfelelően módosítsuk. Ugyancsak változás állott be az osztrák cement vámtételénél is, míg az enyvnél és a csiriznél elejtettük az eddigi szerződésileg Magyarországnak biztosított vámokat, miután a statisztikai adatok azt bizonyították, hogy kiviteli érdekeink ezekben a cikkekben minimálisak voltak Ausztriával kaprsolatban. Ezzel szemben a leölt baromfi vámját sikerült az eddigi 8 aranykoronáról 5 aranykoronára részünkre az az új megállapodás, hogy a friss