Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-416

40 Az országgyűlés képviselőházának #j amely lehetővé teszi, hogy a görög piacot a magyar exportőrök megdolgozzák és a magyar exportáruk részére Görögországban új piacokat teremtsenek. Remélem, hogy ennek a szerződésnek segélyével Görögországiba irányuló kivitelünk örvendetes fejlődést fog mutatni és ennek , alapján kérem a t Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát 'bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóin. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző felolvassa a címet. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előtérKövetkezik az Ausztriával 1922. évi február hó 8-án kötött kereskedelmi egyezmény, az 1926. évi április hó 9-én kötött és az 1926. évi XVIII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi pótegyezmény, valamint az 1928. évi június hó 14-én kötött s az 1928: XXXIV. törvénycikkbe iktatott t második kereskedelmi pótegyezmény, kiegészítéseképpen 1930. évi június hó 14-én Wienben aláírt harmadik keres; kedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 1002, 1014.) Az előadó Görgey István képviselő úr, őt illeti a szó. Görgey István előadó: T. Ház! Azok között az államok között, amelyekkel Magyarországnak jelentősebb kereskedelmi forgalma van, kétségtelenül első helyen áll Ausztria, nemcsak azért, mert az az évszázados kapcsolat, amely Ausztria és Magyarország között fennállott, természetesen gazdasági érintkezésben jutott elsősorban kifejezésre, aminek eredménye az volt, hogy a háború előtt a monarchia két állama közül Ausztria ipari termelésének feleslegeit helyezte el a magyar piacon, viszont Magyarország mezőgazdasági produktumait elsősorban az osztrák piacon helyezte el. A magyar kivitelnek legjelentékenyebb hányada tehát állandóan Ausztria felé irányult. Ez régebben 50%-ot is meghaladott, vagyis egész kivitelünknek több, mint fele ment ki Ausztriába. Az utóbbi években ez az arány némileg romlott Magyarország szempontjából, amennyiben Magyarország Ausztria felé irányuló kivitele összkivitelünknek ezidőszerint mintegy 30%-át teszi ki. Ez a százalékos csökkenése az Ausztriába irányuló kivitelnek azonban abszolút számokban nem áll meg, mert ha abszolút számokban vizsgáljuk Magyarországnak Ausztria felé irányuló kivitelét, azt kell konstatálnunk. ;hogy Magyarország kivitele Ausztria felé évről-évre örvendetesen növekszik. Ha a kivitel egyes cikkeit nézzük, ha az

; árucsoportokat vizsgáljuk, azt konstatálhatjuk, hogy az utóbbi években már nemcsak mezőgazdasági terményeket exportálunk Ausz. ülése 1930 június £8-án, szombaton. triába, hanem évről-évre jelentékenyen növekvő mértékben iparcikkeket is. Ausztriából való behozatalunk ezzel szemben az utóbbi években, főleg az 1928. évben igen erős csökkenést mutat, úgy, hogy az 1929. évben kiviteli többletünk Ausztria felé 180 millió pengőt tett ki. (Reisinger Ferenc: Van egy igen nagy exportcikkünk, a nyomorúság!) Ha az összeomlástól, vagyis 1920-tól kezdve vizsgáljuk az adatokat, akkor iazt konstatáljuk, hogy míg Ausztriából való behozatalunk állandóan 200 millió pengő körül mozgott és csakis, a legutóbbi 1929. évben csökkent le az 1928. évi 196 millió pengőről 142 millió pengőre, addig a másik oldalon Ausztriába irányuló kivitelünk 1920-tól kezdődően fokozatosan emelkedett és míg 1922-ig külkereskedelmi mérlegünk még állandóan passzív volt Ausztriával szemben, addig 1923-tól kezdődően aktívákká váltunk és ez az aktivitás, amint előbb említettem, a múlt esztendőben már 180 millió pengőre emelkedett. Kétségtelen tehát, hogy nekünk igen fontos az, hogy Ausztriával állandó nyugodt keresfcedelmii szerződéses viszonyiban legyünk. Ez késztette a magyar kormányokat arra, hogy az összeomlás után már 1922. február 8-án megkötöttük Ausztriával első kereskedelmi szerződésünket, amely — ebben az időben még mindkét államban a régi osztrák-magyar autonóm vámtarifa lévén életben — esak kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény elvét mondotta ki. Minthogy abban az időben még különböző behozatali és kiviteli korlátozások álltak fenn, úgynevezett kölcsönös kontingens szerződésekkel nyert a szerződés kiegészítést. 1925. január elsején, ugyanazon a napon lépett életbe úgy Ausztriában, mint Magyarországon az új autonóm vámtarifa. A két állam gazdaságpolitikai iránya tehát tulajdonképpen csak ebben az időben alakult ki. Az első időben, tehát 1925 előtt Ausztria kereskedelempolitikai elgondolása az volt, hogy Ausztria lehetőleg alacsony vámokkal védi meg az ő belföldi termelését, mert ezáltal azt remélte elérni, hogy az osztrák ipar a szomszédos piacokon könnyebben fogja a maga termeivényeit elhelyezhetni; továbbá azt is remélte Ausztria ettől a gazdaságpolitikától, hogy Ausztriának dunamenti központi földrajzi fekvésénél fogva a Nyugat- és Kelet-Európa közötti tranzitóforgalomnak lesz gócpontja. Egyrészt az európai államok magas védvámos politikája folytán, másrészt az osztrák agrárköröknek nyomására azonban az osztrák kormány rövidesen szakított ezzel a kereskedelmi politikájával és már 1925-ben olyan gazdasági politikát kezdett, amely egyrészt védte az Ő belföldi agrártermelését, másrészt pedig kompenzációképpen a kezdetiben alacsonyan megállapított ipari vámokat is sorozatosan emelte. Ez az újabb gazdasági politika késztette a magyar kormányt arra, hogy 1926. április 9-én Ausztriával rendes tarifális kereskedelmi szerződést kössön, amelyben mindkét állam vámtarifájának egész sorát érdeklőén kölcsönösen adtunk tarifáiig kedvezményeket. Miután azt tapasztaltuk, hogy Ausztria vámemelési tendenciája elsősoriban Magyarország ^ ellen irányul, amennyiben Magyarország agrárexportját nehezíti meg, a kereskedelmi szerződések tárgyalása során arra törekedtünk, hogy a mi mezőgazdasági exportunknak biztosítsuk az osztrák piacot és ennek ellenében az osztrák iparcikkek részére adtunk messzemenő vámkedvezményeket A legfontosabb a mi szempontunkból, ~ naiután az Ausztriába irányuló exportunknál