Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-416

38 Az országgyűlés képviselőházának jenek felállani, (Megtörténik.) Többség! A Ház a sürgősséget kimondja. Napirendünk szerint következik az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvénysavaslat szövegét.) • ,. Elnök: Vitának ; helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Felkiáltások a szélsőbaloMalon: Kisebbség!) Megállapítom a többséget. À Ház tehát a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta (Propper Sándor; Határoziatképtelen a Ház!) és azt tárgyalás és hozzájárulás végett a .Felsőházhoz teszeim át. A t. képviselő uraknak módjukban van a házszabályok alapján a határozatképesség megállapítását kérni. A közbeszólásokat nem vehetem figyelembe, mert, ezek a házszabályokkal ellenkeznek. Közbeszólni nincs joguk a képviselő uraknak. (Zaj a szélsőbaloldaloni) Csendet, kérek! Napirendünk szerint következik a Görög- ' országgal kötött kereskedelmi egyezmény be- 1 cikkely ezésér őt szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 1003, 1012.) Görgey István előadó urat illeti a szó! Görgey István előadó: T. Képviselőház! Görögország és Magyarország között a háborút megelőző időkben elég élénk kereskedelmi ! forgalom volt, amely azonban a háború után teljesen megszűnt. A háború utáni esztendőkben Magyarország Görögországtól csak bizonyos mennyiségű speciális dohányfajtát vásárolt, míg Magyarországból Görögország felé irányuló kiviteli forgalmunk jóformán teljesen megszűnt, amennyiben a.háború utáni években alig néhány ezer pengőt tett ki. •Ez a körülmény késztette lannak idején a két állam kormányát arra, hogy már az 1925. évben ia két állam ideiglenes megállapodást kötött egymással, amely kölcsönösen biztosítja a két állam termékéi, árucikkei részére a legnagyobb kedvezményes elbánást. Éz az első megállapodás, amely .1925. év június hó 4-én köttetett a két szerződő állam között és amelyet Magyarország az 1925 : XXVIII. törvénycikkben iktatott be a törvénytárba, mindjárt az első időkben örvendetes eredményeket tüntet fel, amennyiben Görögország és Magyarország között a külkereskedelmi forgalom újból megindult. A kivitel főleg Görögország felé mutat évről-évre örvendetes emelkedést, mert míg Görögországból Magyarországba a nyers dohányon kívül számba vehető cikket alig importálnak, kisebb mennyiségben déligyümölcsök, fenyőgyanta, dughagyma és nyers fémek jönnek jönnek be Görögországból Magyarországba, addig azt látjuk, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalma Görögország irányában évről-évre élénkebb, mégpedig nemcsak a mezőgazdasági termények tekintetében, hanem különösen az utóbbi időkben örömmel konstatálhatjuk, hogy iparcikkeink részére is igen kedvező elhelyezési lehetőségek nyílnak a görög piacon, . Külkereskedelmi mérlegünk Görögországgal szemben ennek következtében állandóan >. ülése 1930 június 28-án, szombaton. aktív és főleg a legutóbbi években mutat igen szép emelkedést, amennyiben az 1928—1929. évre kivitelünk Görögország irányában r közel megkétszereződött. Ennek legnagyobb részben az a magyarázata, hogy a görög piacon is sikerült a mi búzafeleslegeink részére exportlehetőséget

f teremteni és a múlt évben megkezdett búza- és lisztexportunk Görögország felé továbbra is biztató kilátásokkal kecseg.tet. Ezenkívül a görög,piacon igen"szeretik a magyar szeszt, á magyar cukornak is igen jó piaca van, továbbá mint említettem, különböző iparcikkek, gyapjúszövetek, bőráruk, kenderfonalak, különböző mezőgazdasági gépek és készülékek tekintetében^ van a görög .piacon a magyar áruknak szintén elhelyezési lehetőségük. Ez a körülmény késztette a két állam kormányát arra, hogy egy újabb, végleges és rendes kereskedelmi egyezményben szabályozzák a két állaim közötti kereskedelempolitikai viszonyt s ez év június hó 3-án Athénben a két állam tárgyalói alá is írták a, most: tárgyalás alatt álló kereskedelmi egyezményt. Ez a kereskedelmi egyezmény kölcsönösen kimondja a két szerződő állam részére a, legnagyobb kedvezmény elvét, mégpedig , nemcsak az áruk kölcsönös elvámolását illetően, hanem általában mindazokra a kereskedelmi kérdésekre vonatkozóan, amelyeket hasonló kereskedelmi szerződésekben^ szabályozni szoktunk, így kölcsönösen, biztosítja a két szerződő állam részére a legnagyobb kedvezményes elbánást az iparűzésre, a kereskedésre, az állampolgárok letelepedésére és szabad foglalkozás üzésére vonatkozólag; biztosítja kölcsönösen a két állam polgárainak a szabad ingatlanszerzési lehetőséget, részvénytársaságok alapítását és^ működését teszi lehetővé, biztosítja az utazóknak a szabad mozgási lehetőséget, részletesen szabályozza az araminták mikénti vámkezelését, szállítását és — mint említettem — az egész vonalon hasonló kedvezményes rendelkezéseket tartalmaz. A szerződés kimondja továbbá azt is, hogy a szerződő államok egymással szemben nem fognak semmiféle kiviteli és behozatali korlátozásokat életbeléptetni és^ felsorolja azokat a kivételeket, amelyek esetében ilyen kiviteli és behozatali korlátozások életbeléptetésére a két államnak joga van. Ezek a szokásos kivételek, olyan esetekben, amikor az állam és közbiztonság érdekei megkívánják ilyen korlátozó rendelkezések életbeléptetését; a • második kategóriába tartoznak a közegészségügyi szempontból szükséges korlátozó intézkedések - idetartoznak természetesen az állat- és növényvédelem szempontjából szükséges óvóintézkedések is — és a harmadik csoportba tartoznak a különböző hadiszerek és hogy rendkívüli viszonyok esetén e felhatalmazás alapján a szerződő államok ilyen korlátozó rendelkezéseket életbeléptethessenek; végül az egyedárucikkekre vonatkozólag van joguk a szerződő államoknak ilyen korlátozó intézkedéseket életbeléptetni. f Az egyezmény részletesen szabályozza a származási bizonyítványok és bizonylátok kérdését is, szabályozza továbbá a hajózás kérdését, a kikötők szabad használatát és itt is mindenütt a legnagyobb mértékű kedvezményt biztosítja a szerződő államoknak. Kimondja ezenfelül az^ egyezmény, hogy a szerződő államok egymás területein a szükséghez képest konzulátusokat állíthatnak fel, ide szaktisztviselőket, konzuli tisztviselőket nevezhetnek ki, továbbá szabályozza ezeknek működési hatás-