Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-415
24 Az országgyűlés képviselőházának a pénzből ment az! Nem tudja maga azt, hát mit beszél!) ott van a^ Palota-szálló, amelyről éppen Sándor Pál t. képviselőtársam említette meg, hogy egy szoba mennyezetének kiképzése 80.000 pengőbe kerül. (Zaj. — Elnök csenget.) Itt vannak a szállítások körül felmerült panamák. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Farkas István: Ha azt nézzük, mire használták el ezeket a pénzeket, amelyek egyrészt különböző vállalatok, tönkrement cégek felsegélyezésére fordítottak, ha azt látjuk, hogy bizonyos politikai célzatokkal mentek a traktor és egyéb felsegítési akciók, a baromfi... Hiába rázza a miniszter úr a fejét, nyilvánvaló, hogy ezek a dugsegélyek osak protekció útján mentek el. Ha azt nézzük most, hogyan mentek az építkezések, ha végignézünk az utak építésén, ha végignézünk a csendőrségi, rendőrségi laktanyák építésén, ha emlékezünk a Bethlen-udvar építésére, ha emlékezünk azokra a munkákra, amelyek az államon keresztül folytattak, akkor meg kell állapítanunk, hogy olyan gazdálkodás folyik itt, amelyből csak arra lehet joggal következtetni, hogy itt minden kölcsön minden gyakoriét! érték nélkül megy el, anélkül, hogy a gazdiasági élet fellendülne. (Zaj a jobboldalon.) Lehe-e itt bízni a bürokráciában? Önök sokat dicsérik ezt a magyar bürokráciát, a magyar tisztviselői kart. A tisztviselői karra nem is mondok semmi rosszat, ebben a bürokráciában ellenben elvész és tönkremegy minden. Ebben az állami bürokráciában, amint látjuk a szállításoknál, a vállalkozásoknál, látjuk azoknál a munkálatoknál, amelyek állampénzből mennek, olyan slendriánság, olyan hanyagság és a csalásoknak olyan nagy lehetősége fordul elő, amilyet még sohasem tapasztaltunk. (Br. Podmaniczky Endre: Mire jó így befeketíteni az országot? — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: ÏA képviselő úr kijelentése sértő és gyanúsító a tisztviselőkkel szemben. Kérem, szíveskedjék ilyen kijelentésektől tartózkodni, mert ilyeneket nem engedek meg. (Zaj a jobbés szélsőbaloldalon. — Sándor Pál: Gömbös ugyanezt mondta!) Tessék csendben maradni mindén oldalon. (Kuna P. András közbeszól. — Peidl Gyula: A kurzus-moloch telhetetlen! - Zaj.) Farkas István: Hiszen miniszterek is voltak, akik ezt így megállapították, Gömbös honvédelmi miniszter úr maga is súlyos nyilatkozatokat tett. Bocsánatot kérek t. képviselőtársaim, a helyzet mégis csak az, hogy valami felelősséget éreznünk kell. (Kuna P. András: Valamit kritizálni kell!) Hát mit csináljunk, ha önök úgy támogatják a kormányt, hogy nem tudják megkritizálni belülről és nem tudják jobb módszerre kényszeríteni? Ennek a parlamentnek felelősséget kell éreznie az ország iránt. Máskép miért vagyunk itt? Máskép semmi értelme, hogy itt legyünk Osak azért, hogy helyeseljünk, bólintsunk és rábízzunk mindent a kormányra? Azzal tisztában kell lenniök az uraknak, hogy felelősséggel tartoznak ezért az államgazdálkodásért, tisztában kell lennie a kormány többségének azzal, hogy felelősséggel tartozik azért hogy a gazdasági viszonyok leromlottak, felelősséggel tartozik azért, hogy tönkrement az ipar, tönkrement a mezőgazdaság, felelősséggel tartoznak az urak azért, hogy itt a mezőgazdasági népesség tízezrei és százezrei nem tudnak megélni, nem találnak munkaalkalmat.(Simon András: Remélem, csak a magyar munkanél!*& ülése 1930 június 27-én, pénteken. küliekért vagyunk felelősek, a többiért néni.) Igen azért, másért nem is vonják önt felelősségre! (Simon András: Azt hittem az angliaiért is. — Elnök csenget.) Felelősséggel tartoznak az urak azért, hogy ilyen rettenetes nagy társadalmi nyomorúság közepette, ilyen borzasztó állapotok közepette nem tudnak egyebet csinálni, mint megadóztatni a legszegényebb népréteg kenyerét, elemi életszükségletét^ azért, hogy egy másik termelő termelési osztályon segítsenek. (Br. Podmaniczky Endre: Ugyan már! — Sándor Pál: Ez így van! Ezt nem lehet tagadni! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: E? így van!) Ez az oka, hogy nem lehet megszavazni olyan törvényt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy hitelt vegyen igénybe. Ilyen törvényt nem lehet megszavazni és ilyenhez nem lehet hozzájárulni. Ennek a kormánynak nem lehet, nem szabad hitelt felvennie. Ez a kormány a közgazdasági és a politikkai élet terű létén elvesztette, eljátszotta a bizalmat, ténykedéseivel bebizonyította, hogy nem tudja az országot közgazdaságilag helyesen vezetni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nyilvánvaló dolog, hogy itt ilyen törvényt megszavazni és felhatalmazni a kormányt, hogy hitelt vegyen fel. nem lehet. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy amint a miniszterelnök úr annak idején itt bejósolt és beigért egy csomó dolgot, amelyből nem valósult meg csak egyszázaléka, ellenben általában a gazdasági viszonyok sokkal rosszabbak lettek. (Zaj.) Elnök: A közbeszóló urakat kérem, tessék csendben maradni. Farkas István: ...most is beigérnek majd mindent, lesznek Ígéretek, lesznek félrevezetések, lesz majd porhintés azok szemébe, akik ezeket elhiszik, akik azonban tisztában vannak gazdasági és politikai berendezésünkkel, azok tisztában vannak azzal is, hogy akármennyi kölcsönt vesz is fel a kormány, ez a kölosön nem lesz^ gyümölcsözoleg az ország közgazdasága javára befektetve, ez a kölcsön megint elmegy protekciós célokra, elmegy pártcélokra, elmegy választásokra. Tiltakozom az ellen, hogy ez a kormány kölcsönt vegyen fel. A javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elnök: A képviselő úr utolsó kijelentésében gyanúsítás foglaltatott, ezért a képviselő urat rendreutasítom. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Végtelenül sajnálom, hogy ilyen nagyfontosságú javaslat tárgyalásánál, amely 500 millió pengő kölcsön felvétele tekintetében rendelkezik, talán tizenöten vannak jelen, akik talán majd határoznak is. Tudom, hogy a bizottság ülésezik. (Farkas István: Most három nap alatt a kormány mindent el akar intézni. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Sándor Pál: Végtére én már megszoktam képviselőtársaim részéről bizonyos indolenciát, de, hogy egy ilyen nagyfontosságú tárgynál osak tizenöten vannak ielen, azt nem lehet szó nélkül hagyni. (Györki Imre: Hivatalból is illenék konstatálni!) Elnök: Csendet kérek! A képviselő úrnak joga lett volna a házszabályok 128. §-a alapján, mielőtt beszédét megkezdette a tanácskozóképesség megállapítását kérni. Akkor a házszabályok alapján jártam volna el, de a képviselő úr nem találta szükségesnek ezt kérni.
