Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-420

250 Az országgyűlés képviselőházának elhelyezni, de másrészt meg kell mondani azt is, hogyha ez a javaslat ilyen nagy apparátust igényel, akkor nem tudom, helyes lesz-e az a számítás, amelyet a pénzügyminiszter úr volt szíves itt a Ház elé terjeszteni: hogy az összesen 67 millió pengőt nem fogja-e ennek a 3000 embernek az alkalmazása felemészteni és ez nem fogja-e azt jelenteni, hogy többe kerül az adminisztráció, mint amennyi segítséget akar nyújtani a kormány és így lehetséges lesz-e, hogy az állam hozzájusson ahhoz az összeghez, amely adóbevételhez ezen javaslat alapján hozzájutni akar, mert ha nem lesznek ott ellenőrök, akkor a visszaélések napirenden lesznek. (Csontos Imre: Ez csikászás!) Igaz, nem szabad alkalmat nyújtani a visszaélésekre; mert kell olyanoknak lenniök a berendezkedésnek, az ellenőrzésnek, a felügyeletnek, hogy amennyire csak lehet, viszszaszoríttassanak a visszaélések, de ha ez ilyen nagy költségbe kerül, akkor szerintem a mostani időkben, a ma fennálló körülmények között ezt nem volna szabad megcsinálni. Egy másik kifogás az volna részemről, hogy a törvény ismételten hivatkozik rendeletekre, amiből az világlik ki, hogy ez a javaslat csak kerettörvény akar lenni, mert hiszen bennefoglaltatik felhatalmazás körülbelül 21 rendeletre, amelyről nem tudom, elő vannak-e készítve, ki vannak-e dolgozva és így nem tudom azt sem, hogy ezek a rendeletek mind a törvény intenciói szerint lesznek-e kidolgozva, mert aki ismeri az ilyen felhatalmazáson alapuló rendeleteket, az a gyakorlatból tudja, hogy az ilyen rendeletek sokszór rossz magyarázattal, éppen a törvény intenciói ellenére is kihasználhatók. (Jánossy Gábor: A rendelet nem tartalmazhat ilyet, legfeljebb a végrehajtó közegek hibázhatnak! — Malasits Géza: A miniszter csalhatatlan? — Jánossy Gábor: Nem mondom, hogy csalhatatlan, de a törvényt nem másíthatja meg <a rendeletben! Ügyis tudják ezt az urak is!) Azt is tudják a t. képviselő urak, hogy Magyarország tulajdonképpen a rendeletek országa, (Jánossy Gábor: Ezt én sem helyeslem!) mert annyi rendelet van ebben az országban, (Jánossy Gábor: Ez igaz!) hogy vidéken tessék kérdést intézni a szolgabí rákhoz, a főispánokhoz, (Jánossy Gábor: Igaz! — Br. Podmaiczky Endre: Látott maga már főszolgabírót?) akármilyen ügyben fordul az ember hozzájuk, azt mondják: már ők maguk sem ismerik ki magukat, hogy milyen rendelet alapján intézkedjenek. Mert ha az egyik rendelet alapján intézkednek, megtörténhetik, hogy elnézték, hogy egy másik évről egy másik rendelet intézkedik, .amely épp az ellenkezőt kívánja tőlük. T. Képviselőház! Ha mármost az együttes bizottság által kiadott jelentést nézzük, és annak aiz indokolását, ez az indokolás azt mondja egy helyen, hogy az együttes bizottság mindent alaposan megfontolva arra az eredményre jutott, hogy igen nehéz olyan megoldási módot találni, amely a javaslatban foglalt rendszernél jobb, megfelelőbb és könnyebben végrehajtható volna. Éii nem értem, hogy ez az együttes 'bizottság, amely 5 bizottságból állott, ilyen bizonyítványt állított ki a saját maga működéséről. Ez a bizottság nem tudja megállapítani azt, hogy ennél jobbat és megfelelőbbet és ennél rendesebbet más nem tudott volna hozni. A képviselőháznak csak elenyésző csekély része vett részt ezekben a bizottsági ülésekben, honnan tudja tehát ez a bizottság előre azt, hogy itt már jobbat senki sem tud hozni és éppen ezért ezt a javaslatot, melyet a bizottság a pléIf20. illése 1930 július U-én, pénteken. , num elé hozott, el kell fogadni? (Jánossy Gá1 bor: Nein kell elfogadni! — Kabók Lajos: Adják át a kormányzást, majd hozunk jobbat

I — Jánossy Gábor: Majd ha a nemzet úgy ítél! — j Malasits Géza: Azt az ítéletet a csendőrszurony ' meg a közigazgatás támasztják alá! Kérdezze I meg ösontos képviselő urat, ő mondta, hogy '! gyüjjik már egy kis erőszak Karcagra is!) Ugy, ahogy a kormány elvárja, hogy a törvényhozó testület magávé tegye ezt a javaslatot, úgy az együttes bizottság is ugyanazon az alapon azzal jön a. plénum elé, hogy miután jobbat és megfelelőbbet nem tudtak adni, tehát ez ; az, ami a boldogulás felé fogja vezetni az orszáI got. Ezt is kifogásolnom kell. T. Ház! Fejtegetéseim végére érve, még csak egyet kívánok megállapítani. Ez a vita éles volt és igen érdekes beszédeket is hozott. Szenvedélyes is volt, kölcsönösen is voltak támadások és így megtörtént, hogy egy-egy képviselő a vita hevében elragadtatta magát. Êzt megkell étrteni, ezt meg kellene érteni minden oldalról és meg kellene érteni az elnöki emelvéj nyen is és nem úgy kellene eljárni, hogy amikor a mi oldalunkon valaki elragadtatja magát, akkor az első kiáltás, amely elhangzik, az, hogy a mentelmi elé. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az elnök eljárását kritika tárgyává tenni nem lehet. Rothenstein Mór: Én nem teszem kritika tárgyává. (Kabók Lajos: Csontos Imrének szabadi Láttuk már ezt a pártatlanságot!) Én azt mondom, hogy ezt minden oldalon meg kell érteni és ha például Berki Gyula képviselő úr, mint az önök vezérszónoka, beszédében pártunkat támadta, akkor ne csudálkozzék, ha valaki a mi részünkről is visszavág. Ezen megsértődni nem lehet. Meg kell érj teni azt, hogy minden oldalon megtörténhetnek ilyen kicsuszamlások. Hiszen nem azért vagyunk itt, ihogy kölcsönösen megsértsük egymást, hanem azért, hogy ha élesen is, de hivatásunknak megfelelőn bírálhassuk mindazokat a törvényjavaslatokat,- amelyek a Ház elé kerülnek aibban a megvilágításban és abban a meggyőződésben, amely bennünket áthat. (Helyeslés.) Éppen azért a imagam részéről egy kis toleranciát kívánnék a képviselő urak részéről minden oldalon, s akkor ilyen sértések nem fognak megtörténni. (Helyeslés.) A magam részéről a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Nincs senki feliratkozva. 'Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Wékerle Sándor pénzügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A szőnye| gen forgó törvényjavaslat a hosszú vita folya; mán minden oldalról megvitattatott és én fél lénkebb vagyok, mint sok igen t. képviselő úr, ! aki itt felszólalt, amidőn nem merek ezzel a | kérdéssel azzal a részletességgel foglalkozni, | mint amilyen részletességgel némely képvi| s elő urak foglalkozni jónak látták. Ezért bo! csánatot kérek, hogy nem fogok minden érvre ; kiterjeszkedni, különösen azokra nem, amelyek nem függnek szorosan össze a tárggyal, ha! nem olyan általános közgazdasági, vagy olyan | távolabbra eső szociálpolitikai, illetőleg különösen kereskedelempolitikai és némely képvi! selő úr részéről külpolitikai vonatkozásban