Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-420
Az országgyűlés képviselőházának is lehet máskép, mint ahogy azt gondolták. Látjuk, hogy míg a miniszterelnök úr London- j ban volt, az együttes bizottságban és a kormánypárti pártértekezleten három miniszter nem bírt a párttal, el kellett halasztani a döntést addigra, míg a miniszterelnök úr hazajött. Akkor a miniszterielnök úr hazajött és rendet csinált. (Györki Imre: A tanító bácsi kezébe vette a pálcát és önként térdre kényszerítette. — Fáy István: Ügy, amint most önöknél ki van adva a rendelet az obistrukcióra! — Br. Podmaniczky Endre: Terror alatt van a maguk pártja, a mienk nincs! — Malasits Géza: Terror alatt?) Elnök: Csendet kérek 1 Rhotenstein Mór: Egyik közbeszóló képviselőtársaim azt emlegeti, hogy ohstrukeiót csinálunk. (Fáy István: Már elmondtak mindent háromszor is!) Napok óta ülök itten és figyelem, illetve csak szerettem volna figyelni, hogy önök itt a plénumban mit fognak erről a javaslatról elmondani. Most a tárgyalás negyedik napján szóhoz jutok, de csak korlátolt időben beszélhetek és már is obstrukcióról beszélnek. A parlament azért van, hogy a képviselők elmondhassák véleményüket. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Roth en stein Mór: Mi nem csinálunk obstrukciót, de önök a klotürt már életbeléptették. Először volt 8 órás, most már 12 órás ülés. (Fáy István: Hogy legyen idő beszélni!) Nem veszem rossz néven ezt önök részéről, mert önöknek a házszabályok alapján ehhez joguk van, de' ezzel szemben az ellenzéknek is vannak a házszabályok alapján bizonyos jogai és ha ezeket a jogokat mi 'kihasználjuk, önöknek sincs joguk ezt kifogásolni. Az indokolás 15. oldalán arról is van szó, hogy a kárpótlás módja a kormány terve szerint az, hogy a legkisebb, segéd nélkül dolgozó iparosok a jelen törvény életbeléptetésével egyidejűleg az általános forgalmiadó alól felmentetnek. Hallottuk a vita folyamán, hogy 84.000 ilyen iparos van az országban. Lehet, hogy ennek a kitételnek a következtében ez a szám meg fog duplázódni, (Györki Imre: Egészen biztos!) mert az, aki eddig egy munkássialdolgozott, el fogja azt küldeni, hogy mentesüljön a forgalmiadótól. (Zaj a jobboldalon.) Ez lesz a következménye. Ezzel akar a kormány^ segíteni a kisiparosokon! Önök is nagyon jól tudják, én nem mondom azt, hogy a kisipart nem kell segíteni. De ez is csak olyan eszkőzökkel történhet, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy segíteni lehessen. De íiud-e a tehnikai fejlődés következtében a kisiparos ia naggyal konkurrálni, versenyezni? Ez amúgy is ki van zárva. Injekcióval akarják az életüket meghosszabbítani? A gépek bevezetésével, a tehnika fejlődése következtében — mondom — ez úgyis reménytelen. Visszafelé nem mehetünk, számolni kell tehát azzal, hogy, sajnos, ilyen injekciókkal a kisiparon nem lehet segíteni. Ez csak arra szolgálhat, hogy kortesfogás legyen, tekintettel a közelgő választásokra. (Felkiáltások a jobboldalon: A kormány segíteni akar a kisiparosokon! Messze vannak még a választások! — Györki Imre: Messze, mert nincs pénzük rá! Ha lenne pénzük, választatnának már a jövő évben! — Jánossy Gábor: A bizalom nem pénz! — Györki Imre: Bizalom, az nincs! — Malasits Géza: Majd megszerzi a pénz, meg a közigazgatás ! — Zaj a jobboldalon.) Az éh véleményem szerint a drágulás, az általános drágulás nem maradhat el. (Zaj.) Mi lezs ennek a következménye azonkívül, hogy a *. ülése 1930 július U-én, péntekem,. 249 megélhetés súlyosabbá válik? A következmény természetesen az lesz, hogy gazdasági harcok fognak bekövetkezni. Ha a munkás legszükségesebb élelmi és egyéb cikkeinek emelkedik az ára, akkor abból a bérrel, amiért ma dolgoznak, nem tudnak megélni, egészen természetes tehát, hogy gazdasági harcok lesznek. Az igen t. pénzügyminiszter úr, igaz, azt mondotta, hogy akkor, , amikor a gabonaárak estek, a munkabérek és EL fizetések még sem követték ezt az esést. Azért mert már nem eshettek tovább. A szakmunkások 30 pengő hetikeresettel, vagy a szellemi munkások 100 és 150 pengő havifizetés mellett még kövessék a búza árának esését is? Nem tudom, hogy képzeli el az igen t. pénzügyminiszter úr, hogy ez a 30 pengő még mennyivel kövesse a búza árának esését? Ez lehetetlen dolog, de most, amikor az árak az egész vonalon emelkedni fognak, erre a kísérlet megvan. Hogy ki lesz erősebb,» a szakszervezetek vagy a munkáltatók érdekeltsége-e, azt előre szintén nem lehet megmondani, de ezek a harcok nem szolgálják azt a célt, amely az igen t. kormány előtt lebeg. Legalább én azt hiszem, nem az a cél, hogy itt az országban mindenki összevesszen. A helyett azonban, hogy mindenki összefogna,.; mert az ország helyzete ezt kívánja, a kormány olyan törvényjavaslatokkal jön ide, amelyek az ellenkező hatást idézik elő. Nem lehet tehát arról beszélni, hogy a közel jövőben, ha ez a törvényjavaslat életbe lép, akkor egy év múlva — mint ahogy a miniszterelnök úr egy felszólalásában mondotta, hogy ő így látja a helyzetet — az ország már számíthat arra, hogy a viszonyok javulni fognak. (Jánossy Gábor: En mindig a jobbat remélem, nem a rosszabbat.) De én, ha a jobbat akarom és hivatva^ vagyok arra, hogy intézkedjem, mint kormány, akkor igenis, olyan javaslatokkal kell előállanom, amelyek ezt a jobb kilátást meg is tudják valósítani. (Jánossy Gábor: Ez is az.) Ez a javaslat nem alkalmas erre. Amikor a népjóléti miniszter úr a Társadalombiztosító ügyében ankétet tartott, akkor a befejező ankéten többek között szintén azt mondotta, hogy nem akar indiszkréciót elkövetni, de azt mondhatja, hogy ez év őszére, ha nem is lesznek rózsásak a viszonyok Magyarországon, de mégis legalább olyanok lesznek, mint békeidőben. (Zaj.) A miniszterelnök úr ezt módosította, úgyhogy ez csak egy év múlva következik be. Ezek a beszédek akkor, amikor az igen t. kormány ilyen törvényjavaslatokkal áll a törvényhozótestület elé, csak szép beszédek, de arravalók, hogy a közvéleményt megtévesszék. (Jánossy Gábor: Megnyugtassák, nem megtévesszék!) Megtévessze, ennek következtében megnyugtassa. (Bjr. Podmaniczky Endre: Ez a kettősem fér ősszel — Zaj.) Éppen az előttem szóló képviselőtársam beszélt arról, hogy a malmok nem fogják rendesen szolgálni ennek a javaslatnak a célját, ha mind a 3000 malom mellé ellenőrt kell állítani, vagy amint Fábián Béla t. képviselő úr mondotta: ez a törvényiavaslat 3000 embert fog alkalmazni. (Br. Podmaniczky Endre: Lásd Fábián beszéde!) Elkésett a t. képviselő úr,úgylátszik, elaludt közben és most ébredt fel. (Derültség. — Br. Podmaniczky Endre: Nem csoda, ilyen beszédre, ha elalszik az ember! — Derültség. — Jánossy Gábor: A beszéd érdekes, de igen meleg van! — Halljuk! Halljuk!) Ha igaz az, hogy 3000 állásnélküli embert lehetne alkalmazni e javaslat alapján, akkor egyrészt ennek örülni kellene, mert a munkanélkülieket, legalább a szellemi munkanélkülieket lehetne