Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-420
234 Az országgyűlés képviselőházának 4-20. ülése 1930 július 4.-én, pénteken. elhelyezni, nem tudjuk kivinni, mert nem tud a kormány piacot teremteni számára, idebent pedig ,a fogyasztást nem emelik, hanem csökkentik ezzel a rendelkezéssel. Miért priviligizálják tehát azt a termelési ágát a mezőgazdaságnak, amelynek terményeit nem lehet értékesíteni? Milyen ráció van ebben? (Mayer János földm ívelésügyi miniszter: De mit fog termelni azon a területen?) Mást, t. miniszter úr! Tudom, hogy ez a válasz, tisztában vagyok vele. Amikor a vasutat feltalálták, mit csináltak azokkal a szegény fuvarosokkal? Kérdezték tőlük, hogy mit fognak csinálni? Jött a vasút és nem volt fuvarozás. Amikor »most a fiakkerek tönkremennek, mert jön az autó, vájjon kérdezik tőlük, mit fognak csinálni? Semkisem kérdezte, senki sem kérdezi. Jött az autó; a miniszterektől és a gazdagoktól kezdve végig ezt használják és már a szegények is veszik, úgyhogy a városokból eltűnik a fiakker, eltűnik a ló. A haladást nem lehet megakastzani, miniszter úr. Ezt nem kérdezték egy társadalmi osztálytól, egy foglalkozási ágtól sem. Attól a 250.000 embertől, aki a mezőgazdaságban nem tud elhelyezkedni, kérdi a miniszter úr, hogy mit . fognak csinálni? Tett valami intézkedésit, hogy azoknak munkaalkalmat teremtsen? Tett valami intézkedést, hogy legyen miből megélniök? Semmi mást nem tett, mint azt, hogy hajlandó a miniszter úr a külfölddel tárgyalni, hogy ezeket valahogy elhelyezzék. De eddig eredménytelenül; eredmény egyelőre nincs. Az a föld megmarad, abból lehet mást kihozni, lehet ott mást termelni. Emlékszem fiatal koromra, amikor Cegléd környékén még futóhomok volt, amikor Kecskeméten még nem voltak szőlők, mennyit lamentáltak azon, hogy nem lehet ott szőlőt művelni. S ha a filloxera meg nem ette volna a balatonmelléki szőlőket, valószínűleg ma is futóhomok volna ott, de mert a Balaton melletti hegyeken elpusztultak a szőlők, elmentek a homokra szőlőt ültetni, s most emnek hasznát veszik. A gazdasági életben epv és ugyanazon termelési ágban történnek változások. Igenis állítom, hogy önöknek magyar nemzeti szempontból rá kell térniök arra, hogy változtassanak ezen a nagyon feudális berendezkedésen. Állítom, hogy önöknek — ha akarják, ha nem — meg kell csinálniuk a földreformot, mert másképpen a magyar nép elpusztul, másképpen ennek foglalkoatatást sem itt bent, sem künn teremteni ... ;m tudnak, osak úgy, ha a birtokokat fel-» parcellázzák. Akkor legalább két generáción keresztül ez megélhetést adna a magyar népnek. (Györki Imre: De nem mozgó homokot, mint a népjóléti miniszter úr bejelentette! A kalocsai mozgó homokot kiosztja a kalocsai nagyprépost úr!) Nyilvánvaló tehát, hogy a mezőgazdaság válságát ezzel a boiettával megoldani nem lelhet. Hiába beszélünk arról, hogy ezzel felsegítik és dédelgetik a mezőgazdaságot, mert ma már a minőség dönti el a mezŐgazQasági termékek értékesítési és elhelyezési lehetőségét. Ma már nemcsak mennyiség, hanem minőség tekintetében is nehézségei vannak a magyar búzának. A minőséget sem tudják javítani. Hiszen hivatkozhatom az Országos Mezőgazdiasági Kamara jelentésére, — azt hiszem, éppen az előadó úr készítette, — aímelyben utalás van arra, hogy a gazdák bizonyos munkanemeket elhagynak, nem végeztetnek el racionalizálási és költségkímélési szempontból indulva ki. De ezzel silányabb lesz a termés, és ez a silányabb termés természetesen már nem lesz olyan értékes, mintlha a földet jól megművelik, akár emberi, akár gépi munkaerővel. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a boletta-rendszer hiábavaló és erőszakolt dolog; nyilvánvaló, hogy nem fog segíteni a bajon, nyilvánvaló, hogy csak nagy drágaság, kenyérdrágítás lesz belőle, amelynek terheit a nép viseli, és a nép lesz a», amely kénytelen ilyen viszonyok között sflenvedni. Sokat lehetne még beszélni erről a .kérdésről és rá kellene még térni egyes olyan kérdésekre is, amelyek elithez tartoznak, amelyek ezzel a kérdéssel kapcsolatban állanak. Berki Gyula t. képviselőtársam számokkal operált. Ez a számokkal való operálás furcsa, mert én mindáárt rácáfolok képviselőtársamra számokkal, mégpedig hivatalos számokkal, mert hiszen a t. képviselő úr olyan számokat említett, amelyekről statisztika nincsen. Mar említettem azt, hogy az én megállapításom szerint a 65% mezőgazdasági népességiből 45 A lesz az, amelyre a bolettából és lisztforgalmi adobol keletkező tener rá hárul és amely ezt a terhet viselni fogja. Most a helyzet az, hogy mintegy ezer család foglalja el az ország területének 45% : at. A helyzet az, Ibogy itt csak a nagybirtok juthat haszonhoz. De hol van a ráció a mezőgazdaság felsegélyezésében, amikor csak éppen egy foglalkozási ágat, a szemtermelést akarjak privilegizálni. Hát hol van a bortermeles, hol van az állattenyésztés, hol van a gyümölcstermelés, amelyek végtére még fontosabbak, mert több munkát, több munkaalkalmat jelentenek? Uraim, önök nem látják, hogy mezőgazdasági szempontból milyen (helytelen utón haladnak. A szőlőműveléshez több munkás kell, mint a szemtermeléahez, a gyümölcstermeléshez es a kerti gazdasághoz szintén több munkás kell. Az belterjes gazdálkodás, önök pedig a külterjes gazdálkodásnak nyújtanak Privilégiumot, annak a szemtermelésnek aimelyet nem tudnak értékesíteni. (Jánossy Gábor: Mert a kenyérből élünk! - Pintér László: Szólót termeljünk? Hát a bort Mjuk értékesíteni? - Zaja jobboldalon.) Ne én tőlem kérdezze kepyiselotai^hlaneSa a kormánytól, mert ön támogatja a kormányt. (Pintér László: Csak beszel a levea-őbe' — Zaj és mozgás minden oldalon.) Látom, hogy T az urak bejöttek, mert lejar az én egy órám. Látom, hogy azért foglaljak el helyeiket, hogy ne kapjak imeghosszabbitast. (Jánossy Gábor: Azért, hogy hallgassuk: at szónokot!) Én ezt nem is provokálom. Gyonyoiködjeiiek az urak a többségben, gyönyörködjenek abban, hogy erőszakkal, terrorisztikus eszközökkel hajtják végre a kenyerdragitast. fLaj és ellenmondások a jobboldalon.) Örüljenek az urak, önök a magyar nép urai, akiknek csendőr- és rendőrszurony all a hátuk mogott Ezt önök megtehetik, végrehajthatják, de onoket a mezőgazdasági népesség 45%-a szidni, átkozni fogja, mert megadóztatják azért, hogy azt a rossz, helytelen közgazdasági politikát, amelyet a kormány csinál, még tovább tudjak vinni. Ue ezzel nem viszik előre az országot, nem fejlesztik a szemtermelést, hanem felzúditjak a népességet. Mindenki megállapíthatja itt az országban, de az egész, világon is, hogy ez az ezereves agrár Magyarország az osztályura lmon alapszik, arra van felépítve, de ilyen rideg, önzó, brutális ténykedést még sohasem követett el, mint amilyet elkövetnek önök ennek a törvényjavaslatnak megszavazásával. Nem fogadom el a javaslatot. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik?
