Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-420

230 Az országgyűlés képviselőházának végrehajtatni, amit akarnak, mer a más osztály érdeke el van nyomva, el van taposva, az nem nyilatkozhatik meg, nem jö'het ide teljes erővel. Csak a nyiltszavazással érvényesül a feudális osztályérdek és csak így lesz itt ez az osztályérdek domináló tényező, erő, hatalom, amelynek rendelkezésére áll az állam égés? organizmusa, szemben a többi osztályokkal. Hát azt hiszik, ezzel elintéződik a kérdés? Uraim, nagy válság van. Ne felejtsék el, hogy a régi feudális rendszerrel az 1848. előtti időkben küzdött a polgárság, ne felejtsék el, hogy most körülbelül ugyanazt a korszakot éljük, mint amit 1789-től 1848-ig éltek. A háború felborította az egész világot. A 'kapitalizmus mehanizálódással, racionalizálódással, trösztökkel, ringekkel akar felülkerekedni és ugyanakkor a feudalizmus Magyarországon meg akar maradni olyan tényezőnek, mint amilyen tényező a háború előtt volt, s nálunk a helyzet az, — mert az állam kormányzása, a parlament berendezkedése lehetővé teszi — hogy a feudális érdekek olyan nagy szerepet játszanak a magyar közéletben s a magyar törvényhozásban, mint amilyent játszottak a háború előtti és az 1867 előtti korszakokban. Ne felejtsük el, hogy^ ez csak azért lehetséges, mert itt nyilt szavazásos rendszer van. Ha végignéznek a nyugati államokon, ahol a választójog titkos, ahol a nép szabad, független megnyilatkozása a választásokon biztosítva van, ezekben az államokban is jelentkezik a termelési válság is a társadalmi válság, de más a megoldása, lefolyása; ott fejlettebb, haladottabb módszer szerint folynak le az osztályharcok, mint nálunk. Ott haladnak előre, ott biztonság van, ahol pedig — min nálunk is — megmarad a feudális szellam és rányomja bélyegét az egész törvényhozásra, ott természetes, hogy lemaradnak. Itt kezdődik a forradalmi téglák lerakása, mert ez a törvényjavaslat nem egyéb. (Zaj. — Propper Sándor: A nyilt szavazás hangoztatása hazaárulás, azt mondta a miniszterelnök úr Baltazárnak! — Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor: Megkapta a választ Baltazártól!) Az erupciók nem egyszerre, nem márólholnapra törnek ki; az erupciókat évtizedes előmunkálatok teremtik meg. A kormányzás, az osztályuralom teszi lehetővé és váltja ki az erupciót a társadalmi és gazdasági életben. Abban a korszakban pedig, amelyben most vagyunk, ezt különösen figyelembe kellene venni. Nézzék csak meg a külföldet, nézzék meg Németországot, amelyről az előadó úr is beszélt. (Jánossy Gábor: Azt nem csonkították meg, nem rabolták ki!) Németországot nem csonkították meg? (Jánossy Gábor: Visszavették azt, ami az előtt az övék volt! — Kéthly Anna: Es a többi részek? — Zaj.) Az előadó úr beszélt Németországról, a német mezőgazdaságról s én is beszélni fogok erről a kérdésről. De mielőtt erre rátérnék, meg kell említenem azt, hogy az a válság, amely itt van, amely az iparban és a mezőgazdaságban végbemegy, nem szüntethető meg törvényhozási intézkedésekkel. Önök megdrágítják a kenyeret, medrágítják a lisztet; egy nagy drágasági hullámot teremtenek az egész magyar társadalom számára. Ezt a terhet viselni fogja legelsősorban a dolgozó néposztály. Ezen keresztül közvetett adót rónak ki a fogyasztásra. Megdrágul az egész élet, de ezzel nem segítenek, mert nem nyúlnak le a kérdés alapjához. Ez a termelési válság, amely megvan az iparA20. ülése 1930 július 4-én, pénteken. ban, a mezőgazdáságban, megmarad. Egyetlen ellenszere volna, amelyre Amerikában kezdenek rájönni, amelyről Angliában sokat beszélnek, hogy: a belső fogyasztási; kell^ felemelni. Nálunk ennek az ellenkezője történik

?í mert ez a javaslat — ha végrehajtják — az egész vonalon még jobban csökkenteni fogja a fogyasztást, csökkenteni fogja itt a kenyérfogyasztást, a húsfogyasztást, — mert hiszen ez a legszegényebb néposztályra nehezedik rá. A fogyasztóképesség emelése csaík a keresetek, munkabérek, jövedelmek szaporításával érhető el, ez a törvény pedig éppen az ellenkező hatást fogja kiváltani. Amint nyilvánvaló az, hogy ez a válság nem szűnik meg, <s amint nyilvánvaló, hogy a különböző államokban ezeknek a válságoknalk lefolyása kormányzati erőtényezőktől is függ, úgy nyilvánvaló az is, hogy a magyar kormányzatnak igen nagy része van abban, hogy a dolgok idefejlődtek. Amióta az ellenforradalmak kormánya itt van és különösen amióta. Bethlen István itt r van mint 'miniszterelnök, azóta az egységespárt emberei nagy örömmel emlegetik azt, hogy hozzánk képest Franciaország csak egy kis balkáni állam, mert hiszen ott gyakran van kormányváltozás, (Jánossy Gábor: Ilyen zöldeket senki sem mond!) ellenben mi vagyunk Európában az az állaim, ahol a kormány legtovább tud élni; egész gyönyörűségük, kielégüléseik abban van, hogy a kormány hosszúéletű. Ennél többet tíz, év alatt produkálni nem tudtak. Ez a tízéves kormányzás kezdettől fogva mostanig nem csinált közgazdasági politikát, ez a kormányzás helyes, jó gazdasági politikát nem tud csinálni. Természetes, hogy ez a kormányzás nem iis csinálhat, hiszen egy célja volt: hogy viszszaállítsa Bethlen István Magyarországon a feudális osztályuralmat és ezt minden körülmények között biztosítsa. (Zajos ellenmondások jobb felől. — Jánossy Gábor: Rendet teremtett! Békességet csinált! — Györki Imre: Kicsoda? — Jánossy Gábor: Bethlen István kormánya! — Györki Imre: Tönkretette az országot! — Jánossy Gábor: Eendet teremtett! Békességet csinált! Ezért támogatjuk! — Györki Imre: Tönkretette! — Zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam, ha a nyugalmat rendnek nevezi, akkor azt mondom, hogy például, ha visszagondolok a bolsevizmusra, akkor olyan nyugalom volt, hogy 9 óra után ki sem mertünk menni az utcára. (Kálmán István: Nem mertek? Hiszen maguk voltak a vezérek! — Zaj.) Ez nem rend. Az nem igazi rend, ahol az erőszak tartja fenn a rendet. Itt nincs igazi rend teremtve. Itt egy bonyolult gazdasági helyzet van, itt egy kétségbeejtő mezőgazdasági válság van, amelyet igenis, a kormányzat idézett fel, hozott létre. Ennek a kormányzati rendszernek 99%-ig része van abban, hogy a mezőgazdaság idejutott. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Maga sem hiszi!) Propper képviselőtársam már előttem »utalt arra, hogy ennek a kormánynak az volt a célja, hogy külpolitikailag látszatsikereket érjen el; sohasem gondolt arra, hogy a magyar iparnak piacait megtartsa és olyan kereskedelmi szerződéseket teremtsen, amelyekkel a piacokJat még politikai áldozatok árán is megtartsa az ország számára. A magyar ipar, a magyar kereskedelem leépült, szűk térre szorult s most jött utána a mezőgazdasági válság. Ha a mezőgazdasági és ipari érdekeket kellő időiben, a szanálás előtti időszakban a kormány úgy fogja fel és úgy állítja be, mint a magyar társadalom megélhetésének (alapját, akkor nem