Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-419

210 Az országgyűlés képviselőházának hl 9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. nincsen, kénytelen vagyok részletesen utalni ezekre az állásifoglalás okna. Az Ooige. ellenző állásfoglalásától kezdve egészen az egységes­párt állásfoglalásáig, .amely, mint tudjuk, máról-holnapra olyan hirtelen lelkesedéssé változott át. (Felkiáltások a jobboldalon: Az első javaslat egészen más volt! — Propper Sándor: Mi • különbség a kettő között? Mi % differencial Ez még rosszabb! — Peidl Gyula: Az egerek már nem cincognak! — Zaj.) Az Omge. közgyűlésén az Omge. igazgatója tar­tott egy bosszú beszédet és ebben többek kö­zött utalva arra, hogy milyen lehetetlen vám­politika tébolyában él t Európa, hogy azok; az államok, amelyek azelőtt mezőgazdasági ter­ményeket importáló, indusztrializáilt államok voltak, ezek maguk is áttértek az önellátásra önmaguk akarják magukat mezőgazdasági ter­ményekkel ellátni, másrészt pedig meg akar­ják akadályozni a magas vámtételekkel az ide­gen iparcikkek importját. Azt mondja az Omge. igazgatója, hogy ez ellen a vámőrüket ellen akarna védekezés lenni ez a boletta-rendszer, ez a boletta-gondolat, hogy ebből az őrületből született meg a bo­letta gondolata, a gabonajegy rendszere és eb­ben teljesen igaza van az Omge. igazgatójá­nak. Méltóztassanak azonban most már elgon­dolni, hogy egy olyan gondolat, amelynek őrü­let az apja, amelynek téboly az anyja, amely­nek az idegei, az izmai és a vére olyan rossz, hogy őrületből születvén, az őrületből táplál­kozott, milyen megoldás lehet azoknak a célok­nak tekintetében is, amelyeket önök el szeret­nének érni egészen hiába. Az Omge. igazga­tója cseppet sem titkolja ellenszenvét, sőt maga az Omge., miint testület, sem titkolja ellenszen­vét és tiltakozását a boletta-javaslat ellen. Az mondja beszédében az Omge. igazgatója, hogy más megoldást kell találni, engedje át a kormány a mezőgazdáknak a földadót ideig­lenesen, a hiányt pedig fedezze az ip)a.ri érde­keltségek megadóztatásából, mert r miként mondja, a mai intézkedés a fogyasztókon ve­szi be azt az összeget, ami nem szerencsés meg­oldás, mert a progresszió sem érvényesül benne. Az Omge. igazgatója nem titkolja azt a meggyőződését sem, hogy a búzakérdés meg­oldása nem oldja meg a mezőgazdasági válsá­got. A boletta ugyanis a búzakérdés megoldá­sát szeretné elérni. En ehhez hozzáteszem, hogy nemcsak hogy a mezőgazdasági ^válságot uem oldja meg, nemcsak hogy még távoli enyhítésről sem lehet szó a bolettával kapcso­latban a .mezőgazdasági válság javára, hanem még ia búzaválságot sem oldja meg. De maga a boletta egy régi válságot nagyon kiélez, na­gyon elmélyít, a boletta megteremt egy hatvá­nyozott válságot, a kenyér válságát, a szegény ember kenyerének válságát, (Úgy van! t a szélsőbaloldalon.) csökkenni fog a fogyasztás, csökkenni fog vele .a néperő, amely pedig igen értékes és legértékesebb elementuma az állam­fenntartásnak. Én nem beszélek az általános drágulásról, mely a nyomába fog menni, é:n csak arról be­szélek, hogy a megdrágított kenyérnek termé­szetszerű következménye lesz a kenyérfogyasz­tás csökkenése. Méltóztassanak csak figyelembe venni, hogy a háború előtti időkkel szemben már ma is igen erősen lecsökkent a kenyérfo­gyasztás. Hátha most megdrágul a boletta forgalmiadó egyéb révén, méltóztassanak csak elképzelni azt a kenyérfogyasztási csökkenést. aminek okvetlenül be kell következnie. (Peidl Gyula: Kiéheztetik az országot.) T. Képviselőház! Ha. az Omge. igazgatója az Omge. nevében, az agráriusok hivatalos ér­dekképviselete és testülete nevében azt mondja, hogy nagyon nagy aggodalommal nézünk a tervezet és annak végrehajtása elé, akkor ho­gyan jönnek önök ezzel a javaslattal? (Farkas­falvi Farkas Géza: Még akkor megvolt az őrlési jegy, amikor ezt mondotta!) Amikor ez. a beszÁd elhangzott, akkor még nem jelent meg a javaslat, még nem tudták, hogy az őrlési jegyet belecsempészik, az őrlési jegyről még nem volt szó, amikor az Omge. igazgatójának ez a beszéde elhangzott. Elég az hozza, hogy az agrárius társadalom hivatalos érdekképvisele­tének nevében az Omge. igazgatója azt mondja, hogy nagyon nagy agodalómmal nézünk a ter­vezet elé és nagyon nagy aggodalommal nézünk a tervezet megvalósulása elé. Akkor hogyan jöhetnek önök, micsoda lélek­kel, micsoda merészséggel jönnek önök azt mondani, hogy ez használ az agrárius társa­dalomnak, ha a mezőgazdaságot akarják fel­segíteni vele, amikor be van bizonyítva, hogy nem várja maga a legszakértőbb szakértő sem ettől a válság enyhülését, nem várja az álta­lános^ válságnak, az általános válság keretében a részleges búzaválságnak enyhülését. Az ország nem hiszi ezt el önöknek. Ez csak ürügy, csak altatás, csak biztatás. Azt hiszem, önök azért fütyülik ennyire ezt a nótát, hogy ne fél­jenek a következményektől, amelyek mutat­kozni fognak a boletta-rendszer nyomán. És azután, ha nem elég- az Omge., itt van a Felsőház agrár blokkjának hivatalos nyilat­kozata. E szerint a Felsőház agrárblokkja azt mondotta, hogy nem helyesli a birtokosok meg­segítésének azt a módját, amelyet a kormány a bolettával tervez. Felkéri ezért a felsőházi agrárblokk a korímányt, hogy haladéktalanul vonja vissza ezt a javaslatot és gondoskodjék a mezőgazdaság megsegítésének olyan módjá­ról, amelyhez a fedezetet minden antiszociális adó megkerülésével teremti elő, olyan formán, hogy a segítséghez szükséges terhek a társada­lom különböző rétegeire elosztva a fogyasztó­kat a legkevésbbé sújtják. Ez a Felsőház agrárblokkjának nyilatko­zata. Azután jön egy másik agrárius, aki bi­zonyára ért annyit az agrártermeléshez, bizo­nyára meg tudja figyelni azt a hatást, amely ­lyel a boletta az agrártermelésre esetleg lehet. Hadik János gróf, akinek beszédét az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos lapja, a Köztelek, nagy betűkkel adta ki szó­rói-szóra, tehát a Köztelek, az Omge.-nak hi­vatalos lapja. Vagyis az Omge. azonosította magát Hadik János gróf beszédével, annak minden állítását aláírta, magáévá tette. Hadik János azt mondja: nem fogadhatja el a bo­lettarendszert, mert szembeállítja a falut a vá­rossal és szembeállítja a gazdatársadalom egyes rétegeit is egymással. Osztályellentétek kiemelése ilyen javaslatban egyenesen bűn, mondja Hadik János gróf, és mondja vele együtt az Omge. az agráriusok érdekképvi­selete, tehát ha ő mondja az Omge.-val együtt, elhihetik nekik, hogy igazuk van. Azután azt mondja Hadik János gróf (olvassa): «A ja­vaslatot feltétlenül el kell ejteni és helyette egyszerűbb megoldási módot kell találni. A földadónak megfelelő termelési prémiumot kell nyújtani» — ajánlja ezt a másik megol­dást Hadik János és mindjárt megmondja, hol van az a körülbelül 45 millió pengőt kitevő fedezet, amely a termelési prémiuin esetleges behozatala alkalmával szükséges volna. T. Képviselőház! Itt van azután a kon-

Next

/
Thumbnails
Contents