Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-419
210 Az országgyűlés képviselőházának hl 9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. nincsen, kénytelen vagyok részletesen utalni ezekre az állásifoglalás okna. Az Ooige. ellenző állásfoglalásától kezdve egészen az egységespárt állásfoglalásáig, .amely, mint tudjuk, máról-holnapra olyan hirtelen lelkesedéssé változott át. (Felkiáltások a jobboldalon: Az első javaslat egészen más volt! — Propper Sándor: Mi • különbség a kettő között? Mi % differencial Ez még rosszabb! — Peidl Gyula: Az egerek már nem cincognak! — Zaj.) Az Omge. közgyűlésén az Omge. igazgatója tartott egy bosszú beszédet és ebben többek között utalva arra, hogy milyen lehetetlen vámpolitika tébolyában él t Európa, hogy azok; az államok, amelyek azelőtt mezőgazdasági terményeket importáló, indusztrializáilt államok voltak, ezek maguk is áttértek az önellátásra önmaguk akarják magukat mezőgazdasági terményekkel ellátni, másrészt pedig meg akarják akadályozni a magas vámtételekkel az idegen iparcikkek importját. Azt mondja az Omge. igazgatója, hogy ez ellen a vámőrüket ellen akarna védekezés lenni ez a boletta-rendszer, ez a boletta-gondolat, hogy ebből az őrületből született meg a boletta gondolata, a gabonajegy rendszere és ebben teljesen igaza van az Omge. igazgatójának. Méltóztassanak azonban most már elgondolni, hogy egy olyan gondolat, amelynek őrület az apja, amelynek téboly az anyja, amelynek az idegei, az izmai és a vére olyan rossz, hogy őrületből születvén, az őrületből táplálkozott, milyen megoldás lehet azoknak a céloknak tekintetében is, amelyeket önök el szeretnének érni egészen hiába. Az Omge. igazgatója cseppet sem titkolja ellenszenvét, sőt maga az Omge., miint testület, sem titkolja ellenszenvét és tiltakozását a boletta-javaslat ellen. Az mondja beszédében az Omge. igazgatója, hogy más megoldást kell találni, engedje át a kormány a mezőgazdáknak a földadót ideiglenesen, a hiányt pedig fedezze az ip)a.ri érdekeltségek megadóztatásából, mert r miként mondja, a mai intézkedés a fogyasztókon veszi be azt az összeget, ami nem szerencsés megoldás, mert a progresszió sem érvényesül benne. Az Omge. igazgatója nem titkolja azt a meggyőződését sem, hogy a búzakérdés megoldása nem oldja meg a mezőgazdasági válságot. A boletta ugyanis a búzakérdés megoldását szeretné elérni. En ehhez hozzáteszem, hogy nemcsak hogy a mezőgazdasági ^válságot uem oldja meg, nemcsak hogy még távoli enyhítésről sem lehet szó a bolettával kapcsolatban a .mezőgazdasági válság javára, hanem még ia búzaválságot sem oldja meg. De maga a boletta egy régi válságot nagyon kiélez, nagyon elmélyít, a boletta megteremt egy hatványozott válságot, a kenyér válságát, a szegény ember kenyerének válságát, (Úgy van! t a szélsőbaloldalon.) csökkenni fog a fogyasztás, csökkenni fog vele .a néperő, amely pedig igen értékes és legértékesebb elementuma az államfenntartásnak. Én nem beszélek az általános drágulásról, mely a nyomába fog menni, é:n csak arról beszélek, hogy a megdrágított kenyérnek természetszerű következménye lesz a kenyérfogyasztás csökkenése. Méltóztassanak csak figyelembe venni, hogy a háború előtti időkkel szemben már ma is igen erősen lecsökkent a kenyérfogyasztás. Hátha most megdrágul a boletta forgalmiadó egyéb révén, méltóztassanak csak elképzelni azt a kenyérfogyasztási csökkenést. aminek okvetlenül be kell következnie. (Peidl Gyula: Kiéheztetik az országot.) T. Képviselőház! Ha. az Omge. igazgatója az Omge. nevében, az agráriusok hivatalos érdekképviselete és testülete nevében azt mondja, hogy nagyon nagy aggodalommal nézünk a tervezet és annak végrehajtása elé, akkor hogyan jönnek önök ezzel a javaslattal? (Farkasfalvi Farkas Géza: Még akkor megvolt az őrlési jegy, amikor ezt mondotta!) Amikor ez. a beszÁd elhangzott, akkor még nem jelent meg a javaslat, még nem tudták, hogy az őrlési jegyet belecsempészik, az őrlési jegyről még nem volt szó, amikor az Omge. igazgatójának ez a beszéde elhangzott. Elég az hozza, hogy az agrárius társadalom hivatalos érdekképviseletének nevében az Omge. igazgatója azt mondja, hogy nagyon nagy agodalómmal nézünk a tervezet elé és nagyon nagy aggodalommal nézünk a tervezet megvalósulása elé. Akkor hogyan jöhetnek önök, micsoda lélekkel, micsoda merészséggel jönnek önök azt mondani, hogy ez használ az agrárius társadalomnak, ha a mezőgazdaságot akarják felsegíteni vele, amikor be van bizonyítva, hogy nem várja maga a legszakértőbb szakértő sem ettől a válság enyhülését, nem várja az általános^ válságnak, az általános válság keretében a részleges búzaválságnak enyhülését. Az ország nem hiszi ezt el önöknek. Ez csak ürügy, csak altatás, csak biztatás. Azt hiszem, önök azért fütyülik ennyire ezt a nótát, hogy ne féljenek a következményektől, amelyek mutatkozni fognak a boletta-rendszer nyomán. És azután, ha nem elég- az Omge., itt van a Felsőház agrár blokkjának hivatalos nyilatkozata. E szerint a Felsőház agrárblokkja azt mondotta, hogy nem helyesli a birtokosok megsegítésének azt a módját, amelyet a kormány a bolettával tervez. Felkéri ezért a felsőházi agrárblokk a korímányt, hogy haladéktalanul vonja vissza ezt a javaslatot és gondoskodjék a mezőgazdaság megsegítésének olyan módjáról, amelyhez a fedezetet minden antiszociális adó megkerülésével teremti elő, olyan formán, hogy a segítséghez szükséges terhek a társadalom különböző rétegeire elosztva a fogyasztókat a legkevésbbé sújtják. Ez a Felsőház agrárblokkjának nyilatkozata. Azután jön egy másik agrárius, aki bizonyára ért annyit az agrártermeléshez, bizonyára meg tudja figyelni azt a hatást, amely lyel a boletta az agrártermelésre esetleg lehet. Hadik János gróf, akinek beszédét az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos lapja, a Köztelek, nagy betűkkel adta ki szórói-szóra, tehát a Köztelek, az Omge.-nak hivatalos lapja. Vagyis az Omge. azonosította magát Hadik János gróf beszédével, annak minden állítását aláírta, magáévá tette. Hadik János azt mondja: nem fogadhatja el a bolettarendszert, mert szembeállítja a falut a várossal és szembeállítja a gazdatársadalom egyes rétegeit is egymással. Osztályellentétek kiemelése ilyen javaslatban egyenesen bűn, mondja Hadik János gróf, és mondja vele együtt az Omge. az agráriusok érdekképviselete, tehát ha ő mondja az Omge.-val együtt, elhihetik nekik, hogy igazuk van. Azután azt mondja Hadik János gróf (olvassa): «A javaslatot feltétlenül el kell ejteni és helyette egyszerűbb megoldási módot kell találni. A földadónak megfelelő termelési prémiumot kell nyújtani» — ajánlja ezt a másik megoldást Hadik János és mindjárt megmondja, hol van az a körülbelül 45 millió pengőt kitevő fedezet, amely a termelési prémiuin esetleges behozatala alkalmával szükséges volna. T. Képviselőház! Itt van azután a kon-