Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-419
186 Az országgyűlés képviselőházának hí úgy látszik, abban a tekintetben, hogy a gabonaár hogyan alakul, tehetetlen, — abban az esetben máris illuzórius az egésznek az értéke. Én üdvös hatást a gabonajegyrendszertől aibszolute nem várok. Abszolúte nem várok már csak azért sem, mert ma július 3. van. Július 3. elkésett dátum. Mikor lesz még ebből a törvényjavaslatból törvény, mikor megy még ki ennek a végrehajtási utasítása, mikor érvényesül ez a törvény a gyakorlatban? Ez a törvényjavaslat teljesen elkésett és ebben a tekintetben a kormányt a mulasztás vádja alól nem lehet felmenteni, mert a késés bűne kétségtelenül terheli. Gabonakereskedőktől hallja az ember, hogy ugyanaz alatt az idő alatt, mialatt mi tanácskozunk, a jugoszláv kereskedők pompásan elhelyezték a jugoszláv gabonát. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha ez így van, akkor nem tudom ezt a gabonajegyrendszert, mint valami nagy alkotást, mint valami segítséget, amely idejében jött, elfogadni, sőt azt mondom, hogy immár elkésett, tehát teljesen hiábavaló megszavazni. Azonfelül ennek a törvénynek a végrehajtási utasításától^ semmi jót nem várhatunk. Irtózatosan nehéz lesz ezt a törvényt végrehajtani és irtózatosan nehéz lesz a visszaéléseket megakadályozni; nehéz lesz ennek a törvénynek az ellenőrzése a végrehajtásnál. Azután bizalmatlan vagyok a gazdák miatt. Látom a gazdák között a széthúzást. látom, hogy a gazda a gazdával szemben áll és nem tudok kiigazodni. Mihelyt ezt látom, már maga ez a körülmény is arra késztet engem, aki momentán nem gazdálkodom, hogy bizalmatlan legyek a törvényjavaslat iránt. De tovább megyek; nemcsak a gazdáknál látok nagy zűrzavart; az iparosnál is hasonló helyzetet látok. Például a b erettyóujfalusi kerületi ipartestület a következő levelet intézte hozzám: (Halljuk! a, Jobboldalon. — Olvassa.) «A most készülő bolettarendszer teljes ismertetése tárgyában tartott iparestületi előljárósági ülésen folyó hó 15-én ismertettük a törvényjavaslatot. Ennek eredményeképpen nem mulaszthatjuk el községünk össziparossága nevében hozott azon határozatnak ismertetését, hogy a bolettarendszer életbeléütetése ellen legnagyobb tiltakozásunkat fejezzük ki és ez ellen a legenergikusabban állást foglaljunk. (Graeffl Jenő: Mindenki megkapta!) Ezen tiltakozásunkkal megkerestük Méltóságodat, mint kerületünk országgyűlési képviselőjét és kérjük arra, hogy a leghatározottabban szálljon síkra a törvényhozásban a bolettarendszer bevezetése ellen. Ezen tiltakozásunkat megokoljuk azzal, hogy a kisiparosság mai válságának legfőbb oka a fogyasztóközönség vásárlóképességének csökkenése. Az iparos hiába vásároz, hiába várja a megrendelést, a közönségnek nincs felvevő képessége és így az a bajon a mezőgazdasági és az ipari termelés előmozdításával kellene segíteni, nem pedig az amúgy is megterhelt és lecsökkent fogyasztást újabb terhekkel sújtani. A fogyasztás megterhelését a luxuscikkekre kellene hárítani, nem pedig a legfontosabb élelmiszernek, a kenyérnek további megadóztatásával kísérelni meg, — annak a kenyérnek, amelyből a kisiparos és a mezőgazdasággal foglalkozó kisemberek asztalára eddig is nagyon kevés jutott. Miután a bolettarendszer a mezőgazdaság mai súlyos helyzetén nem javít, hanem annak és a kisiparnak összeomlását még jobban előmozdítja, annak törvénybeiktatása ellen való tiltakozásunkat ismételten kifejezzük,« stb. Ezt a levelet választókerületemnek, Be9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön, rettyóujfalunak kerületi ipartestülete intézte hozzám. Látom tehát, hogy a kisiparosoknak sem kell a boletta. Már előbb említettem, hogy a gazdáktól egymással homlokegyenest ellentétes nyilatkozatokat hallottam. Ilyen körülmények .között valóban felvetődik ,az a kérdés, hogy vájjon szükséges-e ez a törvény, szükséges-e a kormánynak makacsul ragaszkodnia ahhoz, hogy a gabonajegyrendszert továbbra is képviselje itt és annak létesítését törvényerőre emelje, hogy vájjon nem volna-e elegendő, ha csupán a gabonajelzálogra, az aratás előtt eladott gabonára és a határidőügyletekre vonatkozó részeket szavaztatná meg, emelné törvényre, egyébként pedig a tovább 1 orvosságokat azoknak a javaslatoknak sorozatában keresné, amelyeket itt a legkülönbözőbb oldalról, különböző pártállású képviselőtársaim ajánlották. Kétségtelen, — mondom, — hogy a bizottságok módosítása sokat enyhített a helyzeten és nagyon megértem,^hogy igen sok képviselőtársam, aki vakbuzgó híve a miniszterelnök úrnak és a jelenlegi kormánynak (Jánossy Gábor: Csak híve, de nem vakbuzgó.), a, bizottsági módosítás következtében a törvényjavaslat mellé állt. Már engem is annyira befolyásolt a bizottsági módosítás, hogy most már általánosságban elfogadom a törvényjavaslatot annak ellenére, hogy a részletekből a gabonajegyrendszert nem^ szavazom meg (Helyeslés a balközé^ pen.); míg a bizottsági módosítás hiányában, azoknak az előnyöknek ellenére, amelyeket a gabonajelzálogra, az aratás előtt eladott gabonára és a határidőügyletekre vonatkozó törvényjavaslati részletek jelentenek, ezeknek az előnyöknek ellenére sem szavaztam volna meg általánosságban a törvényjavaslatot, olyan veszélyesnek tartottam az eredeti elgondolásban a kormány szándékát. Aggályaim azonban ma sem szűntek meg. A hús helyett tésztát evő magyar ember aggodalmaskodik ma leginkább és higyje el az igen t. miniszterelnök^ úr, hogy a hús helyett tésztát evő magyar és a kávét vacsorázó magyar, nemkülönben a boletták árát előlegezni kényszerülő tőkeszegény kereskedő: ez a három társadalmi réteg már egymaga is nagyon súlyos jajkiáltásokkal fogadja a képviselőház üléseiről naponta az újságokban megjelenő közleményeket. En mindenesetre jobbnak tartottam ivolna, ha a gabonajegyrendszer helyett az igen t. kormány a Tiszántúli Mezőgazdaságig Kamara, illetve annak elnöke, báró Vay László bihari főispán által előterjesztett elgondolást tette volna magáévá, a gabonajegyrendszernek ezt a formáját pedig, amit a törvényjavaslat tartalmaz, elejtette volna. Bírálatomat befejezem. Mivel a törvényjavaslatnak a gábonajelzálogra vonatkozó, a határidőüzletekre vonatkozó és az aratás előtt eladott gabonákra vonatkozó részeit teljesen és tökéletesen helyesnek és üdvösnek tartom és azokat magamévá teszem^ ennekfolytán a tör : vény javaslatot általánosságban megszavazom (Helyeslés jobbfelől.), a részleteknél azonban a gabonjegyre vonatkozó rész ellen fogok szavazni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. Képviselőház! Előttem szólott t. barátomhoz hasonlóan én sem nézem a javaslatot feltétlenül ellenséges szemmel, sőt talán még ezen túlmenően azt is kijelentem, hogy nem nézem ellenzéki szemmel sem, (Helyeslés jobbfelől.) mert _ az én meggyőződéseim szerint a magyar faj jelenleg olyan kritikus
