Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-419

Az országgyűlés képviselőházának %ï amúgy is el vannak különítve külön-külön fejezetekben. A gabonajelzálog alapítására vonatkozó részt elfogadom, nincs ellene ellenvetésem, mert tudom saját választókerületem választópolgáraitól is, hogy a mi gazdáinknak elegendő forgótőkéjük nincs. A mi gazdáinkna'k hitelre vian szüskégük és mivel ez az intézmény, a gabonajelzálog a törvényjavaslatnak ezt a részét elfogadom. Elfogadom, mert lehetővé teszi azt, hogv a giazdák a gazdasági év elején ne legyenek kényszerülve alacsony áron eladni termésüket. liemélem, — ami különben az indokolásban is megvan — hogy ennek^ az intézménynek létesítése kisebbé teszi a kínálatot és ebből kifolyólag jobbá teszi az árakat.' így azután a gabonajelzálog tervezett szabályai a gabonajelzálog szerzésére és megszűnésére, annak hatályosságára, tárgyi terjedelmére vonatkozó részeket elfogadom, azokkal egyetértek. Hasonlóképpen az elzálogoisított gabona kezelesére és ^fenntartására vonatkozó, a hitelezők kielégítési jogára vonatkozó, nemkülönben a gabonajelzálog érvényesítésére vonatkozó rendeléseket, de még az idevonatkozó büntető rendelkezéseket is, az illetékügyi rendelkezéseket is helvesnek, okosnak és üdvösnek tartom s ezeket elfogadom. Hasonlóképpen a törvényjavaslat egy másik részét, amely az aratás előtt eladott gabonára vonatkozik, szintén elfogadom, mert elismerem, hogy ez az intézkedés, mely ebben a tekintetben a törvényjavaslatban bannt van, az uzsora érvényesülését megnehezíti. Be kell ismernünk, hogy ez a törvényjavaslat a lelketlen üzérkedést hatna fogja szorítani, ebből a szempontból tehát a .törvényjavaslatnak ez a része jó és kívánatos. Éppen például a mi vidékünkön, a Tiszántúl, ahol nagyban dühöngött és nagyban lehetséges volt az uzsora, ettől a törvényjavaslattól, ha ez törvényerőre emelkedik, üdvös eredményeket várunk. Vij szont azonban tudom azt, hogy mélyreható jelentőségű ez a kérdés annyiban, mert aki pénzt ad lábonlévő gabonára, az ezután nem számíthat több keresetre, mint a kamat összegére, tehát redukálódik a pénztadónak, ^ a pénztnyujtónak keresete a kamat összegére, azt nem múlhatja felül, mert olyan szabályokat tartalmaz ez a törvényjavaslat. Nem használhatja ki tehát azt, aki pénzt ad, azt az áremelkedést, mely időközben beáll. Erre az én gabonakereskedőim választókerületembein azt mondották, amikor ezt magyaráztam nekik, hogy: ja, uram, ha mi nem keresünk többet, mint a kamatot, akkor nem vagyunk bolondok a lábán levő gabonát megvásárolni, akkor betesszük pénzünket a takarékba, onntan kapjuk a kamatokat és elértük ugyanazt a célt. Ez tényleg így van, de ennek ellenére, ha ez így is van és így is volma, még ebben az esetben is elfogadom ennek a törvényjavaslatnak az aratás előtt eladott gabonára vonatkozó részét, mert akkor is jobbnak tartom, hogy a gazda lábon lévő gabonáját bejegyzett cégeknek és pénzintézeteknek kösse le (Ügy van! jobbfelől) és azoktól vegyen pénzt, mintsem azoktól a különféle emberektől akiknek soraiban rengeteg lelketlen üzér és uzsorás volt az elmúlt esztendőkben^ Ennek ellenére tehát elfogadom a törvényjavaslatnak^ ezt a részét, sőt a bizottsági vitánál történt módosítás következtében, a bizottsági vitából eredő új szöveg folytán, amely szerint a Pénzintézeti Központtól kapott engedély alapján bankügyletekkel iparszerűen foglalkozó olyan bejegyzett cég is folyósíthat ilyen kölcsönöket, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXX. 9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. 185 amely a Pénzintézeti Központnak nem tagja, még inkább magamévá teszem a törvényjavaslatnak ezt a részét, «mert az eredeti szöveg nekem nem tetszett annyiban, hogy nagyon meg'kötötte, mely intézetektől vehetnek fel a gazdák kölcsönöket lábon lévő gabonájukra. A határidőüzletekre vonatkozó részt is magamévá teszem és örülök, hogy a kormány nem ugrott be azoknak a túlzott követeléseknek, amelyek felelőtlen gazdakörökből eredtek. Például az elmúlt esztendőben is országos búzanap címén a legkülönfélébb községekben gyűléseket tartottak és határozatokat hoztak, amelyek a határidőüzleteket egyáltalában eltörülni követelték. Örülök, hogy a kormány eddig nem ment el, mert ez .csakugyan veszélyes lett volna. Különben az indokolás maga is megmagyarázza, hogy ez képtelen követelés volt. Abban a tekintetben azonban, amit itt a törvényjavaslat tervez, hogy a tőzsdei üzletekkel való visszaéléseket üldözni akarja, a kormány kezét megfogni valóban nem lehet és ha itt a kormány beavatkozni készül, ha valahol, akkor itt a beavatkozás szándéka jogos, szükséges és üdvös^ és ezt kifogásolni nem lehet. Utóvégre a játékból eredő nyereséget valóban nem szabad bírói védelemben részesíteni és most itt van egy törvényjavaslat, amely kizárja azt, hogy a játékból eredő nyereséget valamilyen módon érvényesíthesse valaki a bíró előtt. A malmokra és a sütődékre vonatkozó meghatalmazást, amely ebben a törvényjavaslatban van, szintén megszavazom. Megszavazom mint óvatossági rendszabályt abban a tekintetben, hogy bajok ne legyenek vagy legalább is a kormány idejében közbeléphessen, mert valóban beállhat^ az a helyzet,^ hogy az őrlési díj, a pótlási százalék, továbbá a kiőrlés termékeinek és a kenyérnek ára hatósági megállapítást igényel és követel. Ebben a tekintetben valóban nem volna idő arra, hogy újabb novellával jöjjenek, így tehát természetes, hogy a törvényhozás megadja a meghatalmazást a kormánynak. Hasonló a helyzet a búzaliszt és a rozsliszt keverésének arányára vonatkozóan, mert itt is valóban szükség esetén kormánybeavatkozásra lesz szükség. Ennyi az, amit a törvényjavaslatból elfogadok. Abszolúte nem fogadom el azonban a gabonajegyrendszert. Nem fogadom el sem mint segítséget a gazdák számára, mert nem ismerem el, hogy ez segítséget jelent a gazdák számára, nem fogadom el, mint fogyasztási adót sem, — mert hiszen az, —- mert igazságtalan fogyasztási adó és százszor meggondolok valamit, ami fogyasztási adó. De nem fogadom el mint vásárlási eszközt sem, mint valami praktikus dolgot, amit a vásárlásnál alkalmazhatunk. Az egész gabonajegyrendszer értékét illuzóriusnak tartom, sőt nem adok rá semmit, mihelyt arra gondolok, hogy ugyanez alatt az idő alatt, ami alatt itt a bizottságokban és a plénumban ezt a javaslatot tárgyaljuk, a tőzsdén lehetséges volt megcsinálni azt, hogy a búza árát hatalmasan lenyomták. ÍGaal Gaston: Már leeszkomptálták a három pengőt!) Mint ahogyan képviselőtársam mondja, már leeszkomptálták a három pengőt. Mihelyt ez a helyzet beáll — és ezt előre lehetett sejteni, előre lehetett látni és meg is jósolták igen sokan — a gabonajegyrendszer értéke teljesen illuzóriussá vált. Csak akkor, ha a kormány olyan úr volna ebben a tekintetben, hogy meghatározott árat tartani tudna, akkor érne valamit a gabonajegyrendszer; 1 mihelyt azonban a kormány tehetetlen, — és 28