Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-419

Az országgyűlés képviselőházának hl 9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. 183 Itt vannak pl. a csehek, akik egyszerűen reánk vannak utalva. Helyes politika mellett el sem képzelhető, hogy búzaszükségletüket máshonnan szerezzék be, mert akárhonnan szerzik is be, mindenünnen drágább, mert messzebb van. Németország nem szállíthat búzát nekik, mert nincs feleslege; tudjuk, hogy Ausztriának sincs feleslege; ha pedig a Bálkánról váísárólnak búzát, az már sokkal drágább, mert messzebb van. Okos és helyes, célravezető politikával tehát egyrészről Olaszországot, másrészről a búzára rászoruló Csehszlovákiát és Ausztriát bőségesen el tudnók látni búzával és így megfelelően tudnók értékesíteni mezőgazdasági terményeinket. Amint az utóbbi időben tapasztalhatjuk, ennél a javsalatnál is az a helyzet, hogy inkább nevezhető csak keretnek, semmint törvényjavaslatnak. Ez a javaslat — mint ahogyan ezt már mások is megállapították, — bőséges alkalmat nyújt arra, hogy az egész kérdést rendelettel intézze el a kormány. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy különösen az egységes pártnak azokra a tagjaira való tekintettel, akik egyes kérdésekben a kormánynyal hellyel-közzel esetleg nem értenének egyet, a kormány egyszerűen úgy tesz, hogy kiveszi a javaslatból azokat a pontokat, amelyek nem találkoznak az ő pártjában osztatlan tetszéssel, de e helvett beveszi azt, hogy adott esetben a kormány rendelettel intézkedik, úgyhogy a dolog vége az, hogy egy ilyen nagyfontosságú kérdésről szóló javaslat, mint ez a kérdés, azért ilyen rövid, mert minek ebb^n a részleteket felsorolni, ha a kormánynak adunk felhatalmazást arra, hogy rendelettel intézkedjék és ezzel a dolog el van intézve. Megítéléseim szerint talán tovább is lehetne menni. Nem kellett volna még ennyit sem csinálni, hanem egyszerűen egy egyszakaszos javaslatot kellett volna beterjeszteni és a kormányt felhatalmazni arra, hogy a nagybirtokosok felsegítése és a pénzügyminiszter úrnak szorongatott helyzetéből való kimentése érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. Valószínű, sőt nem valószínű, hanem egészen bizonyos is, hogy ennek a parlamentnek a többsége ezt a felhatalmazást a kormánynak megadná. Ilyen körülmények között tehát érthető. hegy az utóbbi időben nem precíz törvényeket, hanem inkább csak kerettörvényeket alkot ez a Képviselőház. Már most nekem az a meggyőződésem, hogy amikor a kormány nem segít azokon, akiknek kenyerük nincs, akkor nem szabad, hogy segítsen azokon, akiknek nagyon is sok a kenyerük. Mert ezzel a törvényjavaslattal az történik, hogy a kormány felsegíti azt, akinek nagyon sok a búzája, tehát nagyon sok a kenyere, viszont fizetnie kell annak, akinek nincs búzája, nincs kenyérié, nincs betevő falatja. Amikor ezt megállapítjuk, akkor ki kell jelentenünk azt is. hogy ezt a törvényjavaslatot az utóbbi idők legszerencsétlenebb alkotásának tartjuk. A legszerencsétlenebbnek azért, mert a mai súlyos és válságos helyzetben újabb adóterhekkel az amúgy is szörnyű nyomorúsággal küzdő embereket megterhelni nem szabad. Ez a törvényjavaslat a legszegénvebb embert sújtja a legnagyobb mértékben. Nincs ip"aza Gaal Gaston t. képviselőtársamnak, amikor azt mondja, hogy a kisgazdáknak egy rétegén segít 10 pengő néhány fillérrel évente, mert nem igaz az. hogy ez a 10 penp-ő tényleges nyereség, minthogy az egyéb szükségleti cikkekben mutatkozó nagy emelkedés lényegesen többet tesz ki, mint amennyit : à kisgazdák ezzel a 10 pengővel kapnak. Ilyen körülmények között tehát meg kell állapítanunk azt, hogy a legszegényebb ember légion? tosabb szükségleti cikkét, a kenyeret drágítja meg. A miniszterelnök úr azt mondta és azzal ijesztette meg a túloldalt, hogyha nem fogadják el a javaslatot, akkor Ő ki fog menni vidékre és meg fogja mondani, kik a földmíves népnek az ellenségei. Vegye tudomásul a miniszterelnök úr, hogy mi a kánikulában is ki fogunk menni a nép közé és meg fogjuk mondani, hogy a kenyér megdrágításának a miniszterelnök, a kormány és a kormánypárt az okai, ezek felelősek azért, hogy itt a nyomorúság még nagyobb mértékben fog fokozódni. Amikor az embereik tízezrei és százezrei a legszörnyűségesebb nyomorral küzdenek, amikor a pusztuló gyermekek halálhörgését halljuk ebben az országban, amikor az anya nem tud tejet és kenyeret adni gyermekének, amj

: kor nem tudja felnevelni gyermekét, amikor a legszükségesebb életsaükségleti cikkeket nem tudja megkapni, -amikor & munkások ïhon apókon és éveken keresztül egyetlen fillér jövedelem nélkül a legszörnyűségesebb nyomorban és kétségbeesésben élnek, akkor bűnös könnyelműség az, hogy ezeknek a szegény embereknek a számára a kormány. &% életet megdrágítja. Ennél az oknál fogva'•:'•a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsöháloldalon.) . . V Elnök: T. Képviselőház! Minthogy Kab^k Lajos kén viselő úr jelen van. felhívom, hogy a Ház ma hozott határozatának, amely szerint a Házat ünnepélyesen meg kell követnie, tegyen eleget. Kabók Lajos (az elnöki emelvény elé äll)i T. Ház! A határozatnak megfelelően, a házszabályok rendelkezéseivel szemben tanúsított magatartásom miatt a Házat ezennel ünnepé-; lyeson megkövetem. (Helyeslés.) , : Elnök: A kénviselő úr a házszabályok 195. ^-ának 4. bekezdésében előírt kötelezettségének eleget tett. •;• A törvényjavaslathoz szólásra következik"? Urbanics Kálmán jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Ház! A házszabályok vonatkozó szakasza alapján kérem a tanácskozóképesség megállapítását. " ... Elnök: A képviselő úrnak ezt az előterjesztett kérelmét tudomásul veszem és a házszabá

r Ívok 128. §-& alapján intézkedni fogok a Ház tanácskozóképessége iránt. Méltóztassék a képviselő úr beszédét megr kezdeni. . Szilágyi Laios: T. Ház! Mindenekelőtt felszólalásom elején tiltakoznom kell az értelmetlen törvényjavaslatok egész sorozata ellen. Mégis csak hallatlan, hogy egymásután terjesztik elő a képviselőházban az értelmetlen törvénvjavaslatokat. Már az Összes napilapok közölték, hogy gróf Apponyi Albert képviselőtársunk, amikor az eredeti törvényjavaslatot elolvasta, nem értette meg. Ennél súlyosabb' kritika törvénv javaslatról, azt hiszem, nem hangozhatik el. De csekélységemnek is. ami? kor először elolvastam a javaslatot, sajnálattat kellett megállapítanom, 'hogy nem értem, mit akar a törvényjavaslatnak igen sok szakasza. ÍPeidI Gyula: A kormánv mégis a választókat tartja éretleneknek!) Amikor pedig másodízben elolvastam ezt a törvényjavaslatot, akkor még inkább belezavarodtam és még inkább érthetetlen volt előttem. Tiltakoznom kell tehát az