Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-419

178 Az országgyűlés képviselőházának 4 telmi bizottsághoz való utasításra tett elnöki javaslatot szavazás útján elfogadta . Ezen tényállás alapján a 'mentelmi bizottság megállapította, hogy nevezett képviselőnek a mentelmi bizottsághoz való utasítása házszabályszerűen történt és indokolt volt. Megállapította továbbá a bizottság, hogy a képviselő úr magatartása a parlamenti illemet is sérti és a Ház elnökével szemben a házszabályok szerint kötelező magatartást is. A mentelmi bizottság arra való tekintettel, hogy nevezett képviselő az országgyűlés tartama alatt a mentelmi bizottság előtt 'még nem állott és figyelemmel arra is, hogy a Házban a gyorsírói jegyzetek tanúsága szerint is izgatottabb hangulat volt, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kabók Lajos képviselő fentebbi cselekményeiért a Ház ünneuélyes megkövetésére köteleztessék. Jelentem továbbá, hogy a mentelmi bizottiság javaslatával- szemben dr. Györki Imre és Propper Sándor képviselő urak kisebbségi véleményt nyújtottak he, indítványozva, hogy a mentelmi, bizottságnak az ügyben előterjesztett jaivaslata adassék vissza a bizottságnak, vagy pedig a Ház térjen afelett napirendre. Györki Imre képviselő úr jelen van; .a kisebbségi vélemény megindokolását ő fogja előadni. Elnök: Györki Imre képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Amint az előadó úr is említette, a mentelmi bizottság Javaslatával szemben Propper Sándor képviselőtársammal egyetemben kisebbségi véleményt terjesztettünk elő. Kisebbségi véleményünkkel az a célunk és az a kérésünk, hogy méltóztassék Kabók képviselőtársunk mentelmi ügye felett napirendre térni. Ezt az állásfoglalásunkat bátor vagyok azzal indokolni, hogy szerintem a politikai felelősség kérdésének felvetése bármelyik miniszterrel szemben nincs határidőhöz kötve és nincs kötve ahhoz sem, hogy milyen tárgynál, milyen törvényjavaslat tárgyalása kapcsán vettetik ez fel. Nincs és nem lehet a Ház által vitatott egyetlen kérdés sem, amelynek kapcsán ne lehetne felvetni a politikai felelősség kérdését. Éppen azért, amikor Kabók képviselőtársam a külföldieknek az országban lakhatása kérdéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása során felszólalt, jogosan vetette fel azt a kérdést, vájjon azok után az előzmények után, amelyek a belügyminiszter úr vezetése, alatt álló minisztériumban történtek, ahol a •rendőri nyomozati megállapítás és az ügyészi megállapítás szerint a legsúlyosabb visszaélések követtettek el az építkezésekkel és a szállításokkal kapcsolatban, amikor a miniszternek úgyszólván első tisztviselője követte el ezeket a súlyos visszaéléseket, van-e helye a miniszternek itt ülni a miniszteri székben, igen vagy nem. ;i Ez a kérdés ide tartozik a parlament elé. Azóta napirendi indítvány, valamint az indítványkönyvbe bejepvzett indítvány kapcsán kívántuk ezt a kérdést szóvátenni és napirendre tűzetni, mert az az állásfoglalásunk, hogy ennek a kérdésnek a megvitatása, igenis, ide tartozik a törvényhozás elé, mert a politikai . felelősség kérdésének felvetése elsősorban, csak a parlamentben történhetik és sehol •másutt. Normális viszonyok mellett elképzelhetetlen, hogy ennek a kérdésnek felvetéséért bárkit a mentelmi bizottsághoz lehessen utasítani. Itt azonban az: történt, hogy Kabók „képviselőtársam felvetetté a politikád felelősség 9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. kérdését a belügyminiszterrel szemben és az elnök úr a felelősség kérdésének felvetésében megakadályozta és megakasztotta, mondván, hogy ez nem tartozik a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz. Az imént már kifejtettem azt az álláspontomat, hogy igenis, ide tartozik, mert minden törvényjavaslatnál, minden napirenden lévő vagy napirenden kívüli tárgy kapcsán a politikai felelősség kérdését fel lehet vetni. De tovább megyek. Ha méltóztattak az előadó úr előadmányát végighallgatni, meglehetett abból állapítani, hogy Kabók felszólalása kapcsán tulajdonképpen nem tett egyebet, csak befejezte a megkezdett mondatot,

5 tehát nem helyezkedett szembe az elnöki figyelmeztetéssel. Az pedig — azt hiszem — a legelemibb joga egy felszólaló képviselőnek, hogy megkezdett mondatát befejezze, mert azt még sem lehet követelni, hogy csonka mondatot hagyjon félbe, mert ez esetleg még súlyosabb félreértésekre ad alkalmat. Amikor tehát egyrészt • az áll, hogy csak mondatát fejezte be, amiből semomiesetre seau lehet megállapítani, hogy a mondat befejezése szembehelyezkedés akart volna lenni vagy szembehelyezkedés volt az elnök intelmével, másrészt pedig amikor az a helyzet, hogy a politikai felelősség kérdését bármelyik miniszterrel szemben minden törvényjavaslat és minden felszólalás kapcsán szerintem és azt hiszem a Ház többségének véleménye szerint bárkinek fel lehet vetni: ebből logikusan következik az, hogy Kabók képviselőtársain nem tanúsított olyan magatartásit, amely a Házszabályokba ütközik és amelynek alapján a Házszabályok szerint különféle megtorlást, vagy az előadó úr által javasolt megtorlást kellene foganatosítani. Ezért kérem a t. Házat, méltóztassék a kisebbségi véleményhez hozzájárulni és méltóztassék az ügy felett napirendre térni. Elnök: A házszabályok 195. §-ának (2.) bekezdése értelmében további vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem ta t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, szemben a kisebbségi véleménnyel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és a kisebbségi véleményt elveti. Kálmán Jenő „képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentésit tenni Propper Sándor képviselő úr ügyében. • Kálmán Jenő előadó: T. Ház! A Képviselőház június 28-án tartott ülésén Propper Sándor országgyűlési képviselőt az ülésben tanúsított magatartása miatt a házszabályok 193. §-ának 1. bekezdése alapján az elnök javaslatára a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság az ügy megvizsgálására és tárgyalására 1930. évi július hó r 2. napjának délelőtt IVA óráját tűzte ki s a tárgyalás idejéről és helyéről értesítette nevezett képviselőt, aki a tárgvaláson személyesen megjelent. Ezután a bizottság az ügyet letárgyalte és az alábbi tényállást állapította meg: A napirendi vitában Berki Gyula képviselő arról beszélt, hogy a bolsevizmus bekövetkezésében a szociáldemokrata pártnak tevékeny része volt. Propper Sándor képviselő azt kiáltotta közbe? «Önök csinálják az újat!» Majd a következő mondat után ezt kiáltotta közbe: «Miért futottak el gyáván!» Elnök figyelmeztette, «Maradjon csendben.» Mikor