Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

8 Az országgyűlés képviselőházának 4-1 fognak idézni, de mindenesetre nekünk, a ma embereinek kell rendelkeznünk egy fotográfiával arról a nagy képről, amelyet a nagy megmozdulások, a nagy ismeretlen felé való mozgások az élet vásznán nekünk, a ma embereinek mutatnak. Amikor ennek jelentőségét egy törvényjavaslat keretében leprojiciáljuk, annak nyomait, keresztmetszetét, hosszmetszetét a törvényhozás által nyújtott felhatalmazás útján a kormány megrajzolja, akkor el lehet képzelni, hogy ezt azért adják a törvényhozás hatalmi körébe, mert igenis ebben az összes vonatkozások, amelyek az emberi életre nézve kihatással^ vannak, érintve lesznek. Amikor népszámlálásról beszélünk, akkor nemcsak egy számszerű személyi összeírásra kell gondolnunk, hanem mindazokra a vonatkozásokra, amelyek az ember személyiségére vonatkoznak, értve H Lel TL £1 jogi fejlődését, státusfejlődését, értve alatta a kormányzathoz való jogviszonyához szükséges adatok megszerzését, értve alatt az embervédelmet, az ember egészségére vonatkozó azoknak a viszonyoknak megismerését, amelyekből egy helyes harcmodort lehet öszszeállítani a jobb, boldogabb élet feltételeinek biztosításához. Ki kell terjeszkedni mindazokra a körülményekre, amelyek az,embereknek egymáshoz való viszonya helyes elrendezésének a feltételeit adják. Mindezek olyan keretekben valósítandók meg a népszámlálás alkalmából, hogy ne csináljanak felesleges munkát, ne tegyék terjengőssé, molesztálóvá a kérdezősködést az emberek egyéni viszonyaira nézve. Hiszen tudjuk azt, ihogy az ember a maga szegénységével szeret elvonulni a nyilvánosság elől, szereti a maga bajait otthon gyógyítgatni, nem mutogatja sebeit, nem kér könyörületességet a társadalomtól. Amikor már kimegy az ember, könyörületért esdekel és tartja a markát a megsegítésért, az adományért, akkor már emberi méltóságából lefaragott egy darabot. T. Ház! A statisztika tudományát az emberek mint a száraz számoszlopok rengetegét ismerik. A nagy közvéleménynek tulajdonképpen alig van fogalma azokról a nüanszokról, amelyeknek hangja megjelenik ezeken a húrokon, ezeken a számoszlopokon, amelyeken a rájuk feszített érzések és életfeltételek sokszor igen mély rezgést mutatnak, amelyből következtethetünk egy egész társadalomnak az illető korban való egész életére. Amikor én a statisztika számoszlopait látom, akkor azoknak holt betűje mögött élő fájdalmakat, sokszor örömöket, sokszor visszatartott vágyakat és törekvéseket látok, amelyek nem hazudnak, amelyek a maguk őszinte, igazságos feltárásában egy biztos ítéletre nyújtanak módot és alkalmat a tudományosan képzett főnek és problémákat adnak az államférfiaknak, amelyeket megismerve, talán új terveket kell szőni és alkotni a társadalom organizmusának helyes és jó átalakításához. S amikor én a statisztika tudományát, annak hivatását vizsgálom, nem r merném követni Kéthly Anna t. képviselőtársamat abban a tekintetben, hogy ő feltételezi, hogy ez a tudomány, amely Magyarországon olyan szépen kivirágzott, amely olyan szén helyet foglal el nemzetközi vonatkozásban is a nemzetközi statisztikai tudományban, kapható volna politikai játékszerül bármely kormány számára. En, a magyar tudósokat úgy ismerem meg, azoknak munkásságát úgy tanultam megismerni munkáikból, értekezéseikből, bölcselkedéseikből, mint akik semmi körülmények . ülése 1930 június 26-án, csütörtökön. között sem kaphatók arra, hogy bármely kormányrendszer szolgálatában meghamisítsák azt a szép célt, amelyet kitűztek maguk olé és amelyre sokszor egész életük munkásságát szentelték. Olvasgatom havi és évi kiadványaikat és mondhatom, hogy a tudományosságnak az a biztos kezelése, az adatoknak az a tiszta, áttekinthető csoportosítása, amely műveikben, az ő kezeikből megjelenik, nekünk minden körülmények között biztosítékot nyújt arra, hogy ez a tudomány igazán szolgálni fogja azokat a célokat, amelyeket maga elé tűzött, de amelyeknek határait, mozgási korlátait éppen a törvényhozás bölcseségének van joga meghatározni és kötelessége is meghatározni, nem bízhatjuk ezt olyan tényezőkre, amelyek akár pártérdeknek, akár osztályérdeknek, akár egyes társadalmi rétegek érdekének szempontjából döntenének. Éppen azért a törvényhozás fenntartotta^ magának ennek a kérdésnek meghatározását, mert nagyvonalúságot lát benne, amelyet nem szolgáltathat ki semmiféle elhatárolt érdeknek. A statisztikai adatokban feldolgozott népmozgalmakat, nagy megmozdulásokat olyanoknak látom, mint az^ élővizek áramlását. A föld alatt megy az a része, amelyet nem látunk és a föld felett megy az, amely a napvilágon meghatározható, megmérhető a maga sebességéből, a maga átütő erejéből, a maga hullámzásából, amely terheket hordoz, amely elárasztja a területeket. Nekünk azonban mégis azokkal is törődnünk kell, amelyek nem mutatkoznak meg a maguk közvetlenül, könnyűszerrel, könnyű ismeretekkel meghatározható formájában. Talán ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor egy nyelvinek a nyelvtanát kell meghatározni a nyellv sajátságaiból. A statisztika is a jelenségekből igyekszik meghatározni azoknak törvényszerűségét és eredetét, azoknak kihatásaiból pedig igyekszik meghatározni azoknak célját. Mert vannak a társadalomban olyan jelenségek

% amelyek kapcsolatosak egy gazdasági felvirágzással, kapcsolatosak a nép szaporodásával, jólétének külső jelenségeivel, fogyasztóképességének emelkedésével vagy romlásával, az emberek nyugodt életével vagv pedig elkeseredett, a 'kirobbanásig feszült közhangulatával. Mindezek érzékelhetők a statisztika adatain keresztül és én azt képzelem, hogy nem nélkülözhetjük ebben a statisztikai adatgyűjtésben alaposabban, részletesebben kidolgozva azt a nagy problémát, hogy micsoda hatalmas kárt tett nekünk Trianon. Hiszen még itt, a Képviselőház plénumában, porondján is előfordul, hogy azt mondják, azt vitatják, hogy nem mindennek Trianon az oka. Talán szószerint így lehet mondani: nem éppen mámdennek Trianon az oka, de én szeretnék látni egy statisztikát arról a nyomorúságról, amelyek éppen Trianon esztelen szalbdalkozásai és rendelkezései következtében zúdultak rá, mint sokszor elviselhetetlen teher, erre a bajba jutott és gazdaságilag ezidőszerint válságban élő országra. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Szeretném látni a kiüldözöitek számát, a klüldözés következtében kapott betegségek kimutatását, szeretném látni számoszlopokon a vagyoni veszteségeket, hogy megrettenjenek tőle a világnak azok a félrevezetett ítélőbírái, akik ezt a rettenetes csapást nyakunkra zúdították. Olyan fotográfiát látnánk, amely megmutatná, hogy annak a gazdasági leromlásnak kihatásai, amelyeknek sújtó keze alatt vergődik ma is ez a társadalom, igenis sok vonatkozásban .azokra a meggondolatlan határszabásokra, azokra a va-