Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

Az országgyűlés képviselőházának hlU. gyoni áttételekre vezethetők vissza, amelyek a kiüldözés következtében ott pénzzé, itt semmivé váltak, s azokra a feldúlt családi boldogságokra, amelyek ennek következtében jelentek meg, a válásokra — mind-mind olyan jelenség, amelyeket, az életet szemlélve, me? tudok állapítani és én szeretném, idevonatkozó kérdések között megjelennék ez: «Mi kárt szenvedett Trianon következtében 1» Ez annyi személlyel kapcsolatos ma Magyarországon, hogy még ellenifeleinknek is, akik kegyetlenebbül ítélnek meg minket, mint .ahogyan az emberiesség érzése azt kívánná, egy biztos adatot és adattárt nyújtanának: Am ítéljetek! A r statisztikai felvétel, amióta társadalmat kormányoznak és rendeznek, mindig feladata volt az államok kormányainak. A római lusztrumok, amelyekben a személyi és vagyoni változások megjelentek és összegyűjtettek, ötévenként újra meg újra felvették az ország állapotát, mégpedig elsősorban a lakosságra vonatkozólag és a lakosság személyi vonatkozásainak kapcsolataiban. Ezek a lusztrumok, amelyek a mi törvényhozásunk rendelkezései szerint tíz évenként ismétlődnek meg, a magyar köz- és magánéletre vonatkozó ezek a • lusztrumok mintegy újabb meg újabb fotográfiái lesznek és voltak is a társadalmi és gazdasági életnek, amelyeknek számadataiban megmutatkozik az elmúlt kormányzati rendelkezések kihatása. Én úgy látom, hogy ha visszatekintünk arra a lusztrumra, amely a múlt esztendők adatait fogja elénk tárni, amely egy bajba jutott, alkotmányjogilag és gazdaságilag összeomlott állami élet roncsaiból kihozandó és új életfeltételeit kereső államkormányzat adatait fogja elénk tárni, feltehetjük majd a kérdést, hogy vájjon ez a kormányzati rendszer, amely tíz esztendőn keresztül sáfárkodott az életadta feltételekkel, sokszor az emberi erőt és az állami erőket is meghaladó feltételeket szabó életsúlyokkal viaskodva tárta elénk a mindennapi élet számára a lehetőségeket, milyen munkát végzett és nekem t-i.'/- ÍV meggyőződésem, az a megítélésem, hogy ez a kormányzat bizalommal kopogtathat az új lusztrum kapuján, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.), mert igenis, ez a kormányzat a rendelkezésére bocsátott \ rendkívül csekély erőkkel kihozta ebből a társadalomból a felemelkedéshez szükséges azokat az energiákat, amelyek veszendőbe mentek a rettenetes lelki leégés és gazdasági leromlás ideje alatt. (Ügy VOM! Ügy van! a jobboldalon.) En az új lusztrum idejében nagy tanulságokat kívánnék leszűrni a múlttal kapcsolatosan, — nem csak éppen a háború utáni idők, hanem a háború előtti idők gazdasági és társadalmi viszonyaira vonatkozólag is. Vannak olyan jelenségek, amelyeknek kihatásai elindulnak ennek a kis államnak a határain belül és itt élik ki. a maguk mozgását, ki lendülését, de vannak olyan^ jelenségek, amelyek túlmennek ennek az országnak határán, talán túlmennek Európa határán is, vannak olyanok, amelyeket az egész világ összetett ereje, bölcsesége, szellemi és^ gazdasági ereje sem tud megváltoztatni és éppen ezek azok a jelenségek, amelyek^ egy kor bélyegét viselik magukon, rányomják a maguk felfelé lendítő vagy lefelé nyomasztó hatását. S ha megvizsgáljuk, éppen a mai helyzetben számtalan ilyen tünetet találunk, amely igenis, nem ennek a kicsiny országnak határain belül indul el és

t nem itt végződik, — és éppen ezek azok a tünetek, amelyek nemzetközi vonatkozásban vizsgálandók. En tehát nem tartanék KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXX. ïlése 1930 június 26-án, csütörtökön. 9 feleslegesnek olyan kérdéseket sem, amelyek az idevonatkozó, különösen gazdasági szempontokat ölelnék fel, hiszen méltóztatnak tudni és érezni, hogy a mának a problémái között a gazdasági problémák azok, amelyek mindenkinek az asztalán mutatkoznak, abbaji a kevesebb fogyasztásban és abban a minőségileg csekélyebb fogyasztásiban, amely ma a polgár asztalán mutatkozik a szegényesebb eledelben, a rongyosabb ruhában a mai emberek testén. Mindezeket azonban nem lehet egyedül csak a kormány rovására írni, mert nagy, átfogó hullámok mennek keresztül a világon és ezek a hullámok lökést kapnak az egyik helyen a mélység felé, másik helyen a magasság felé, nekünk ezeket a hullámzásokat a magunk külön kicsiny mértékein és belső mértékein és belső gazdasági erőnkön keresztül kell vizsgálni és arra kell törekednünk, hogy ha ezek a hullámok Magyarországnak a szűkre szabott határai között fennálló gazdasági erőit érintik, mindig olyan oldalról mutassunk fix állást, ellenállást velük szemben, hogy ezek a hullámok lehetőség szerint... Elnök: (csenget): Képviselő úr, szíveskedjék felszólalásiát összefüggésbe hozni a törvényjavaslattal. Szabó Sándor: T. Képviselőház! Ezek a tünetek, amelyeket én itt felemlítek, a statisztikai adatgyűjtésnek ismerettárához tartoznak és ilyen értelemben kívánom ezeket itt érinteni és magyarázni. Nagyon sajnálom, ha a t. képviselőháznak az volna a felfogása, hogy ezek feleslegesek. Mindenesetre r kapacitálni kívánom a Képviselőház megértését ezekhez a kérdésekhez és helyesnek is tartanám, ha a népszámlálásnál erre különös figyelemmel lennénk. Mindenesetre deferálok az elnöki figyelmeztetés előtt. Ezzel körülbelül ebben az irányban érintettem is azt, amit mondani akartam, azonban nem tartom elengedhetőnek azt, hogy a gazdasági kérdésekben ez a statisztika tüzetes adatokat igyekezzék feltárni, mert ma igenis a gazdasági bajok azok, amelyek mindenkit kérdések elé állítanak és elsősorban a kormánynak is a maga programmját, kormányzati tennivalóit éppen ezekhez kell irányítania, mint ahogyan látjuk is, hogy ilyen irányban megfelelő intézkedések történnek. (Gr. Sigray Antal: Megfelelők?) Bocsánatot kérek, én látok terveket. A magam szempontjából és azoknak a politikai elveknek szempontjából vizsgálóin ezeket, amelyeket vallok és hirdetek. Ha nem is száz százalékig megfelelők a tervek, azonban olyanok, amelyekre lehet egészséges gazdasági életet építeni, ha a hozzávaló eszközöket megtaláljuk. T. Ház! Ezekhez a kérdőpontokhoz, amelyeket ennek a javaslatnak mellékletei tartalmaznak, éppen a gazdasági vonatkozásban kívántam újabb szempontokat hozzáfűzni, amelv szempontok tökéletesebbé tennék azt a képet, amelyet egy népszámlálás után nyerhetünk az ország állapotáról és amely alkalmassá teszi ezeket az ismerethalmazokat arra, hogy megítéljük belőlük, mit csináltunk rosszul és mit kellene másképpen csinálni. Ezeket a kérdéseket nem a pártnak szemüvegén át kívánom vizsgálni, hanem egészen a társadalomtudománynak azt a^ mesgyéjét kívánnám követni, amely nagy, átfogó jelentőségében megérthetővé teszi a legkisebb embernek problémáját a legnagyobb emberek problémájával egvetemben és mindegyi-kre szabhat megfelelő normatívumokat, s akkor amidőn azokat rendezni kívánja, vizsgálja azok 2