Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-418
150 Àz országgyűlés képviselőházának a városi képviselőtestület fel is függesztette a gazdasági tanácsnokot, valamint a városgazdát, jött a főispán és erőszakosan belenyúlt a kérdés elintézésébe olyképpen, hogy egyszerűen visszahelyezte a gazdasági tanácsnokot és a városgazdát is. Amikor pedig interpellációt kívántak előterjeszteni a megyei közgyűlésen ebben a kérdésben a csongrádi bizottsági tagok, a főispán megtagadta az interpelláció elmondásának lehetőségét is és ezzel igyekezett lehetetlenné tenni, hogy ez a kérdés a vármegye előtt szóvátétessék. Most előállt tehát az a tényállás, hogy a város által kiküldött héttagú bizottság megállapította, hogy itt visszaélést követtek el, megállapította a tanuk vallomása alapján, hogy a visszaélések nem a halászok részéről történtek, hanem mások részéről és amikor ilyen kellemetlen szituáció állt elő, ahhoz a már bevált magyar módszerhez folyamodott a megyei közigazgatás, hogy elrendelték az egész ügy bűnügyi kivizsgálását. A bűnügyi kivizsgálás azután abban állt, hogy átadták az egész ügyet a csendőrségnek, hogy az vizsgálja felül mindazokat az adatokat, amelyeket a kiküldött héttagú bizottság, amely a képviselőtestület tagjaiból állt, már a maga részéről megállapított. A legilletékesebb bizottság felülvizsgálata céljából tehát a csendőrség vette kezébe a nyomozást. A csendőri beavatkozásnak az volt a célja, hogy más megállapítást tegyen, mint amit a bizottsági tagok megállapítottak, akiknek megállapítása — nem mondom — tisztázta a halászok magatartását, viszont a csendőrségi vizsgálatnak, vagy nyomozásnak eredménye az volt — úgy látszik — hogy azok pedig az egész bűnt, a hal eltulajdonítását vagy a bevétel csökkentését^a Halászokra; vagy a halász érdekeltségekre hárították át. Próbáltak valahogy ebben a kérdésben bűnbakot fogni a legsúlyosabb terrorisztikus eszközök alkalmazásával. A halászokat megfenyegették, hogy tegyenek olyan vallomást: ők adták el borért és élelmiszerért a kifogott halmennyiség tekintélyes részét és kényszerítették őket olyan vallomás megtételére, hogy maguk a városgazdasági s vármegyei emberek teljesen tisztáztassanak ezen ügyből kifolyólag.. Ezen csendőrségi nyomozás során vallattak egy Maszlag Pál nevű halászt, akit a csendőrök — mint a hozzám beérkezett jegyzőkönyv igazolja — gúzsbakötöttek, fát dugtak a kezei és a lábai közé (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) és ilyen állapotban a földről a fánál fogva két lócára tették fel, ahol hosszú ideig fejjel lefelé csüngették. Ilyen állapotban a talpát korbáccsal addig verték, míg eszméletét el nem veszítette. (Propper Sándor: Mit szól ehhez az államtitkár úr? — Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem történt meg! Nem így történt! — Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Né méltóztassanak, t. képviselőtársaim, kétségbevonni ennek a jegyzőköyvnek a valóságát, mert ez a jegyzőkönyv több tanú előtt van felvéve, ^akik hangsúlyozták azt is, hogy fenti vallomásukra hajlandók valamennyien az esküt letenni és ezek között csongrádi emberek szerepelnek. Itt van a kezeim között egy orvosi látlelet, Lászlóffy városi tisztiorvos bizonyítványa, amely megállapítja, hogy azok a sérülések bekövetkeztek, amelyek ebben a jegyzőkönyvben bentfoglaltatnak. Esztergályos János képviselőtársam — ha jól emlékszem — néhány hónappal ezelőtt az adonyi csendőri brutalitásokról tett itt a Házban nyilatkozatot. Most megismétlődött teljesen ugyanaz, (Esztergályos János: Még arról Ù18. ülése 1930 július %-án, szerdán, 9 a vizsgálatról sem tudunk semmit, hogy mi történt a csendőrökkel! — Zaj.) -Ha az ország bármely részén a csendőrök kezébe tesznek le nyomozati ügyet, ott mindékor a legsúlyosabb brutalitásokkal igyekeznek az emberekből a vallomást kikényszeríteni. (Zajos ellenmondások a jobboldalon. — Graeffl Jenő: Ezt igazán nem lehet mondani!) Annál súlyosabb ez az eset, mert ebben az ügyben volt egy közigazgatási vizsgálat és a közigazgatási vizsgálat megállapított bizonyos visszaéléseket. Minthogy ezek a megállapítások kedvezőtlenek voltak egyes városi és vármegyei urakra, ezért kellett az egész kérdést áttolni a csendőrség hatáskörébe, hogy a csendőrség más nyomozat-eredményt állapítson meg, minthogy a rendes normális eszközökkel más nyomozati eredményt megállapítani nem tudtak. Ezért voltam kénytelen ennëk a szerencsétlen halászmesternek az ügyét idehozni, akit ilyen súlyos módon brutalizáltak és kérdem a t. belügyminiszter urat, illetőleg az őt képviselő államtitkár urat: van-e tudomása erről és ha nincs, akkor hajlandó-e vizsgálat tárgyává tenni a városi gazdálkodást, amely a halászati kérdésekben folyik? Második kérdésem arra vonatkozik: hajlandó-e a miniszter úr ezeket a csendőri brutalitásokat megszüntetni és ennek a csendőri brutalitásnak elkövetőivel szemben a megtorló eljárást foganatosítani? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr helyett a politikai államtitkár úr óhajt válaszolni! Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az interpelláló igen t. képviselő úr mondotta, hogy amint a csendőrök egy nyomozást a kezükbe vesznek, akkor rögtön ilyen brutalitások nyomára lehet rájönni. Mielőtt az : ^ interpellációra a választ megadnám, erre kívánok válaszolni és ezzel szemben megállapítani kívánom, hogy a m. kir. csendőrségnek helytálló magatartása, korrekt viselkedése minden tekintetben, a külföld szemében is' tiszteletreméltó (Eri Márton: Ez az igazság!) és minden tárgyilagos szemlélő előtt igazolt és bebizonyított. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Esztergályos János: Mindig a gyanúsítottak verik össze a csendőröket!? — Zaj.) Éppen ezért az interpelláló képviselő úr részéről elmondott állításokat kénytelen vagyok visszautasítani és itt a ,Ház színe előtt a m. kir. csendőrség tekintélyét és helytálló magatartását megvédelmezni. (Esztergályos János: Orvosi látlelet van! - Propper Sándor: Tovább brutalizálják őkel! — Rothenstein Mór: Ezek után még j)bban fogják verni az embereket! — Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Jánossy Gábor: Mintaintézmény! — Rothenstein Mór közbeszól.) Rothenstein képviselő urat kérem, maradjon csendben. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár: A képviselő úr először abban a tárgyban interpellált, hogy Csongrád városában a halászati terület bérbeadását illetőleg szabálytalanságok történtek. Csongrád városának tulajdonában van egy holt Tisza-ág és ezt, mint halászterületet, feles haszonbérlet útján értékesítették. Piroska János és társai csongrádi városi képviselők a folyó évi február hó 12-én tartott városi közgyűlésen kifogást emeltek a haszonbérlet mikéntje ellen s panaszt tettek azért, hogy a halászati haszonbérlet körül visszaélést láttak fennforogni. Greskovich Pál gazdasági tanácsnok - ugyanezen a közgyűlésen ebből az ügyből
