Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

150 Àz országgyűlés képviselőházának a városi képviselőtestület fel is függesztette a gazdasági tanácsnokot, valamint a városgaz­dát, jött a főispán és erőszakosan belenyúlt a kérdés elintézésébe olyképpen, hogy egyszerűen visszahelyezte a gazdasági tanácsnokot és a vá­rosgazdát is. Amikor pedig interpellációt kí­vántak előterjeszteni a megyei közgyűlésen eb­ben a kérdésben a csongrádi bizottsági tagok, a főispán megtagadta az interpelláció elmondá­sának lehetőségét is és ezzel igyekezett lehetet­lenné tenni, hogy ez a kérdés a vármegye előtt szóvátétessék. Most előállt tehát az a tényállás, hogy a város által kiküldött héttagú bizottság megállapította, hogy itt visszaélést követtek el, megállapította a tanuk vallomása alapján, hogy a visszaélések nem a halászok részéről történ­tek, hanem mások részéről és amikor ilyen kellemetlen szituáció állt elő, ahhoz a már be­vált magyar módszerhez folyamodott a megyei közigazgatás, hogy elrendelték az egész ügy bűnügyi kivizsgálását. A bűnügyi kivizsgálás azután abban állt, hogy átadták az egész ügyet a csendőrségnek, hogy az vizsgálja felül mind­azokat az adatokat, amelyeket a kiküldött hét­tagú bizottság, amely a képviselőtestület tag­jaiból állt, már a maga részéről megállapított. A legilletékesebb bizottság felülvizsgálata cél­jából tehát a csendőrség vette kezébe a nyo­mozást. A csendőri beavatkozásnak az volt a célja, hogy más megállapítást tegyen, mint amit a bizottsági tagok megállapítottak, akik­nek megállapítása — nem mondom — tisztázta a halászok magatartását, viszont a csendőrségi vizsgálatnak, vagy nyomozásnak eredménye az volt — úgy látszik — hogy azok pedig az egész bűnt, a hal eltulajdonítását vagy a be­vétel csökkentését^a Halászokra; vagy a halász érdekeltségekre hárították át. Próbáltak vala­hogy ebben a kérdésben bűnbakot fogni a leg­súlyosabb terrorisztikus eszközök alkalmazásá­val. A halászokat megfenyegették, hogy tegye­nek olyan vallomást: ők adták el borért és élelmiszerért a kifogott halmennyiség tekin­télyes részét és kényszerítették őket olyan val­lomás megtételére, hogy maguk a városgazda­sági s vármegyei emberek teljesen tisztáztassa­nak ezen ügyből kifolyólag.. Ezen csendőrségi nyomozás során vallattak egy Maszlag Pál nevű halászt, akit a csend­őrök — mint a hozzám beérkezett jegyzőkönyv igazolja — gúzsbakötöttek, fát dugtak a kezei és a lábai közé (Zajos felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Hallatlan!) és ilyen állapotban a föld­ről a fánál fogva két lócára tették fel, ahol hosszú ideig fejjel lefelé csüngették. Ilyen álla­potban a talpát korbáccsal addig verték, míg eszméletét el nem veszítette. (Propper Sándor: Mit szól ehhez az államtitkár úr? — Felkiáltá­sok a jobboldalon: Ez nem történt meg! Nem így történt! — Folytonos zaj a Ház minden ol­dalán.) Né méltóztassanak, t. képviselőtársaim, kétségbevonni ennek a jegyzőköyvnek a való­ságát, mert ez a jegyzőkönyv több tanú előtt van felvéve, ^akik hangsúlyozták azt is, hogy fenti vallomásukra hajlandók valamennyien az esküt letenni és ezek között csongrádi em­berek szerepelnek. Itt van a kezeim között egy orvosi látlelet, Lászlóffy városi tisztiorvos bi­zonyítványa, amely megállapítja, hogy azok a sérülések bekövetkeztek, amelyek ebben a jegyzőkönyvben bentfoglaltatnak. Esztergályos János képviselőtársam — ha jól emlékszem — néhány hónappal ezelőtt az adonyi csendőri brutalitásokról tett itt a Ház­ban nyilatkozatot. Most megismétlődött telje­sen ugyanaz, (Esztergályos János: Még arról Ù18. ülése 1930 július %-án, szerdán, 9 a vizsgálatról sem tudunk semmit, hogy mi tör­tént a csendőrökkel! — Zaj.) -Ha az ország bár­mely részén a csendőrök kezébe tesznek le nyo­mozati ügyet, ott mindékor a legsúlyosabb bru­talitásokkal igyekeznek az emberekből a vallo­mást kikényszeríteni. (Zajos ellenmondások a jobboldalon. — Graeffl Jenő: Ezt igazán nem lehet mondani!) Annál súlyosabb ez az eset, mert ebben az ügyben volt egy közigazgatási vizsgálat és a közigazgatási vizsgálat megálla­pított bizonyos visszaéléseket. Minthogy ezek a megállapítások kedvezőtlenek voltak egyes városi és vármegyei urakra, ezért kellett az egész kérdést áttolni a csendőrség hatáskörébe, hogy a csendőrség más nyomozat-eredményt ál­lapítson meg, minthogy a rendes normális esz­közökkel más nyomozati eredményt megállapí­tani nem tudtak. Ezért voltam kénytelen ennëk a szerencsét­len halászmesternek az ügyét idehozni, akit ilyen súlyos módon brutalizáltak és kérdem a t. belügyminiszter urat, illetőleg az őt képviselő államtitkár urat: van-e tudomása erről és ha nincs, akkor hajlandó-e vizsgálat tárgyává tenni a városi gazdálkodást, amely a halászati kérdésekben folyik? Második kérdésem arra vonatkozik: hajlandó-e a miniszter úr ezeket a csendőri brutalitásokat megszüntetni és en­nek a csendőri brutalitásnak elkövetőivel szem­ben a megtorló eljárást foganatosítani? (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr helyett a po­litikai államtitkár úr óhajt válaszolni! Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az inter­pelláló igen t. képviselő úr mondotta, hogy amint a csendőrök egy nyomozást a kezükbe vesznek, akkor rögtön ilyen brutalitások nyo­mára lehet rájönni. Mielőtt az : ^ interpellációra a választ megadnám, erre kívánok válaszolni és ezzel szemben megállapítani kívánom, hogy a m. kir. csendőrségnek helytálló magatartása, korrekt viselkedése minden tekintetben, a kül­föld szemében is' tiszteletreméltó (Eri Márton: Ez az igazság!) és minden tárgyilagos szem­lélő előtt igazolt és bebizonyított. (Elénk he­lyeslés a jobboldalon. — Esztergályos János: Mindig a gyanúsítottak verik össze a csend­őröket!? — Zaj.) Éppen ezért az interpelláló képviselő úr részéről elmondott állításokat kénytelen vagyok visszautasítani és itt a ,Ház színe előtt a m. kir. csendőrség tekintélyét és helytálló magatartását megvédelmezni. (Eszter­gályos János: Orvosi látlelet van! - Propper Sándor: Tovább brutalizálják őkel! — Ro­thenstein Mór: Ezek után még j)bban fogják verni az embereket! — Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Jánossy Gábor: Mintaintézmény! — Rothen­stein Mór közbeszól.) Rothenstein képviselő urat kérem, maradjon csendben. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár: A képviselő úr először abban a tárgyban inter­pellált, hogy Csongrád városában a halászati terület bérbeadását illetőleg szabálytalanságok történtek. Csongrád városának tulajdonában van egy holt Tisza-ág és ezt, mint halászterületet, fe­les haszonbérlet útján értékesítették. Piroska János és társai csongrádi városi képviselők a folyó évi február hó 12-én tartott városi köz­gyűlésen kifogást emeltek a haszonbérlet mi­kéntje ellen s panaszt tettek azért, hogy a ha­lászati haszonbérlet körül visszaélést láttak fennforogni. Greskovich Pál gazdasági tanács­nok - ugyanezen a közgyűlésen ebből az ügyből

Next

/
Thumbnails
Contents