Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

146 Àz országgyűlés képviselőházának ján volnék, ajkkor megtörténhetnék, hogy egykét tisztviselő lelkiismeretlenség© folytán az a rokkant évekig elesnék attól a magasabb százalék szerint járó díjtól. Úgyhogy én arra kérem a népjóléti miniszter urat, ha ez a gyakorlat így van, méltóztassék kegyes lenni azt felülvizsgáltatni, mert hiszen az a helyes álláspont, hogy amikor a biológiai elváltozás megtörtént, akkortól fogva jár a járadék és az a közigazgatási határozat lehet konstitutív, de abban a közigazgatási határozatban a jó ügy érdekében erkölcsi kötelessége annak a főhatóságnak, hogy megállapítsa azt az időpontot is, amikortól kezdve járhat az a magasabb százalék. Álláspontom annyira tiszta és annyira világos, hogy ezen az alapon kérem a népjóléti miniszter urat általánosságban ennek a, kérdésnek megvizsgálására, annyival is inkább, mert például a jelen esetben bizonyos orvosi vélemény félretételéből támadt ez az éveikig tartó vita a százalék tekintetében. Csak: ezeket voltam bátor megemlíteni. Elnök: Kérdem ezek után a t. Házat, méltóztatnak-e a népjóléti miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Fitz Arthur képviselő úr március 19-ki interpellációjára. Perlaki György jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Fitz Arthur országgyűlési (képviselő 1*. évi március 19-én előterjesztett interpellációjában kifogásolta azt, hogy a gazdák Asztriából nem hozhatnak be stockeraui hurgonyát vetési célokra. T. Ház! A belföldi burgonyatermelés megóvása feltétlenül szükségessé tette, hogy burgonyahetegsegekkel, főleg burgonyarákkal fertőzött országokból származó burgonya vetési célokra nálunk fel ne használtassék. E végből adatott ki a 69.000/1929. F. M. számú rendelet, mely a burgonyarákkal és egyéb a rendeletben felsorolt burgonyabetegségekkel fertőzött országokból származó burgonyának vetési célokra behozatalát, vagy a más célra behozott ilyen burgonyának vetési célra való» felhasználását megtiltotta. Minthogy pedig Ausztriában burgonyarákfertőzés megállapíttatott, ez okból onnan vetési célra burgonyát nem lehet beengedni s a hazai (burgonyatermelés védelme érdekében nem lehet kivételt tenni ezen rendelkezés alól a stockeraui burgonyával szemben sem. A kormány ezen rendelkezését és annak fenntartását tehát egyrészt a. burgonyatermelés megóvása tette szükségessé, de másrészt ezt az intézkedést a magyar burgonya exportjának érdekei is megkövetelik, mert csak ilyen módon biztosítható egészséges és a külföldi követelményeknek megfelelő burgonya termesztése. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Mayer János s. k.» Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Most következnek a szóbeli interpellációk. Neubauer Ferenc képviselő úr interpellációját törölte. Következik Gál Jenő képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni. Perlaki György jeiryző (olvassa): «Interpelláció a belügyminiszter úrhoz. 1. Elismeri-e és megállapítja-e a miniszter úr, hogy az új fővárosi törvényt életbeléptető 4.18. ülése 1930 július 2-án, szerdán. rendeleteiben túllépte azt a hatáskört, amelyre a törvényhozást felhatalmazta? 2. Elismeri-e különösen, hogy az első törvényhatósági tanács és az első ízben megválasztott örököstagok választási eljárását a törvényben meghatározott rendelkezések ellenére szabályozta? 3. Értesülte a miniszter úr azokról a zaklatásokról^ amelyekkel a székesfőváros polgárságát a választói névjegyzék összeállításához szükséges adatok gyűjtésével kapcsolatban illetik, különösen az iskolai képzettség és a magyar állampolgárság igazolásával kapcsolatban? 4. Mivel mindezen törvénysértő rendelkezések veszélyeztetik egyrészt a székesfőváros törvényhatósága autonómiájának maradványait, másrészt kiforgatják a főváros lakosságának ' széles rétegeit választói jogosultságukból, kérelem a miniszter urat, hajlandó-e felhatalmazási jogkörét meghaladó intézkedéseit hatályon kívül helyezni, s egyben arról gondoskodni, hogv a választók megszabadíttassanak a törvényt sértő hivatalos eljárások következményeitől? Gál Jenő s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gál Jenő: T. Képviselőház! Bár a mélyen t. belügyminiszter úr nincs jelen, (Jiothcn stein Mór: Nyaral!) a kérdés annyira fontos és halasztást nem tűrő, hogy kénytelen vagyok az ő távollétében is a mélyen t. Ház figyelmébe ajánlani a következőket: A fővárosi törvény, az 1930 : XVIII. te. csakúgy, mint az újabb törvényalkotások általában, tömérdek rendeletre való utalást tartalmaz. Lépten-nyomon találkozunk vele, hogy bizonyos kérdések szabályozását rendeleti útra tartja fenn a törvény és (felhatalmazást ad a miniszternek, hogy rendeleti úton léptesse életbe azt, amit a törvény előír. Most itt nagyon sajátszerű helyzet állott elő. Felhatalmazást kért a belügyminiszter — meglepetésszerűen, a javaslat tárgyalásának úgyszólván utolsó napján — arra, hogy az első törvényhatósági tanácsot, valamint iaz örököstagokat a fővárosban korábban választhassák meg, semmint ez a törvény életbelép. Megkaptr a felhatalmazást. Erre azonban kibocsátott olyan rendeleteket, amely rendeletek érvénytelenek és semmisek. Nevezetesen azt mondja a törvény, csak arra van joga a miniszternek, hogy azt, ami törvényben szabályozva nincs, rendeleti utón szabályozza. Most felolvasom a t. Ház előtt a törvényhatósági tanácsra vonatkozó törvényes rendelkezést. Ez azt mondja (olvassa): «A közgyűlés a törvényhatósági tanács tagjait az arányos választás rendszere • szerint titkos szavazással választja. A választást jelölés előzi meg. Lajstromot a törvényhatósági bizottságnak legalább 14 tagból álló csoportja ajánlhat. Az ajánlást a polgármesterhez kell benyújtani. A törvényhatósági tanács tagjainak választása alkalmával póttagokat is kell választani.» — «A választási eljárás egyébrészletes szabályait a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.» A törvény tehát két irányban intézkedik Megmondja, hogy 14 törvényhatósági bizottsági tag állíthat Össze^ lajstromot és megmondja, hogy a választás részletes szabályait szabályrendelettel állapítja meg a törvényhatóság. Most a mélyen t. belügyminiszter úr fogja magát és kiad egy rendeletet. Nem várja ő a szabályrendeletet, ő negligálja azt, hogy a tör-