Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

6 Az országgyűlés képviselőházának %, Vagy nézzünk egy másik nagyon fontos természetadta tulajdonságot: az életkort. A társadalom fennállása és fejlődése szempontjából nem közömbös ennek tagozódása. Ismernünk kell tehát, hogy a legfiatalabb korosztályok keretei be vannak-e töltve egy országban. A nemzeti munka jövedelme szempontjából viszont fontos, hogy a produktív életkorban állók mennyire vannak képviselve. Általában véve a halandóság is a kor szerint változik. Méltóztatnak tudni, hogy az élet két végpontján, a még ki nem fejlődött gyönge szervezetek és az elkopott, elnyűtt organizmusok tekintetében legnagyobb a halandóság. A kifejlett szervezetnek 30—40%, sőt néhol 50-szer nagyobb a vitalitása, mint az újszülötteké. Közigazgatási szempontból fontos, hogy az iskolakötelesek számát tudjuk. Ha általános védkötelezettség van, tudnunk kell a hadköteles korban élők számát és így tovább. De általában véve is, a kor szerint való tagozódás tulajdonképpen a társadalom fejlődésének, haladásának alapvető feltétele, mert hiszen mindig kell, hogy fiatalabb korosztályok legyenek, amelyeknek tagjai az öregek kezéből átveszik a kereset szerszámát, legyen az toll, vagy kalapács, de átveszik, átöröklik a tudásnak, a haladásnak, az öregebb korosztályok által megszerzett kincseit is. A kriminalitás is más egy társadalomban, amelyben másképpen alakul a korösszetétel. Hiszen minden kornak megvan a maga speciális bűncselekménye. Nem akarok a morálstatisztika nagy birodalmába itt elkalandozni, de egy szellemes francia író azt mondotta, hogy egyetlen bűncselekmény van, amely egész életen át kíséri az embert és ez a lopás, (Derültség.) egyébként azonban a kriminalitás speciális alkalmazkodást mutat a különböző életkörülmények között. A népszámlálás fogja megmutatni nekünk a családi állapot szerint való tagozódást. A házasság következményeképpen jelentkező családiban találjuk meg a fajfenntartásnak, a gyermeknevelésnek, a takarékosságnak alapjait. A házas ember kriminalitása kisebb és a házas férfiak halandósága kétszer, két és félszer kisebb, mint a házasságban nem élőké, úgyhogy én azt szoktam mondani az egyetemen hallgatóimnak, hogy a házasság tulajdonképpen igen jó életbiztosítási intézmény. A népszámlálás fog bennünket felvilágosítani afelől, hogyan tagozódik foglalkozás szerint a népesség. Nem közömbös az, hogy egy országban hogyan tagozódik a népesség a keresők és eltartottak két nagy csoportjában, hogy nem esik-e túlságosan sok improduktív egyén eltartásának terhe kevés számú kereső vállaira. Tudnunk kell, hogy a keresők viszont hogyan tagozódnak a foglalkozások főosztályai szerint, van-e harmónia az egyes foglalkozási ágak között, nincs-e itt hiány, amott pedig túlzsúfoltság. Ezek fontos nagy általános szempontok, amelyekhez egy egész sereg csatlakozik. Hiszen a népszámlálás révén fogunk majd bepillantást nyerni épp a munkanélküliség kérdésébe, a társadalmi szegénységnek és a társadalmi áldozatkészségnek problémáiba, a rokkantügybe, a testi és lelki fejlődés szempontjából annyira fontos cserkészügy és testnevelés viszonyaiba és így tovább. Nem folytatom azonban tovább ezeknek a népszámlálás által nyújtott adatoknak felsorolását és ismertetését. Csak arra vagyok bátor utalni, hogy ma fokozott fontossága . ülése 1930 június 26-án, csütörtökön. van a népszámlálásnak, , mert nagyon nyomasztó gazdasági helyzetben vagyunk Trianon és a világgazdasági helyzet függvényei gyanánt. Mentől betegebb valamely szervezet, annál sürgősebb annak gyógyítása. Az alapos, helyes terápiának azonban alapvető feltétele egy nagyon fontos diagnózis. Ezt a pontos diagnózist nyújtja nekünk a népszámlálás és erre a népszámlálásra nekünk ma még külpolitikai okokból is feltétlenül szükségünk van. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy ellenségeink mindent elkövetnek arra, hogy a világ előtt a magyar nemzet ezer esztendős becsületét elhomályosítsák, (Ügy van! jobbfelől.) jó 'hírét megrontsák és megrágalmazzanak bennünket. (Jánossy Gábor: Úgy van! Ebből élnek! Ebben a küzdelemben, amelyből én kötelességem szerint igyekszem a magam részét kivenni, (Elénk éljenzés jobbfelől.) szilárd meggyőződésemmé vált az a tudat, hogy a statisztika ês

r ennek keretében a népszámlálás pajzs, amelyről visszapattannak a rágalom mérgezett nyilai, (Ügy van! jobbfelől.) hogy a statisztika fegyver, amelynek élével visszahódítjuk az elvesztett magyar igazságot, hogy a statisztika jhangos jajkiáltás, amely áttöri a közömbösség süketségét, hogy a statisztika^ világító fáklya, amely eloszlatja a tudatlanság sötétségét és visszakergeti odúikba az éjféli hiénákat, amelyek szeretnének Magyarország holttestén lakmározni. (Ügy van! Ügy van! — Taps ) Minthogy igénytelen nézetem szerint ez a javaslat ezeket a fontos célokat sikerrel szolgálja, azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán iegyző: RothensteinMór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Kenéz Béla t. képviselőtársam igen érdekes beszédet mondott. Azt mondotta a többek között, hogy a statisztika olyan tudomány, amely számaival megállapítja mindazokat a bajokat, melyekben a nép, vagy a népek szenvednek. Ezt, azt hiszem, mindnyájan valljuk. Mindnyájan valljuk, hogy a statisztika fontos szerepet tölt be a tudományban és az életben. De ha ezt valljuk, akkor azt is tudnunk kell, hogy a számok tudó mánya a számoszlopok csoportosításától függ, attól függ, hogyan állítjuk ezeket egymás mellé, másrészt, hogy ezekből a számokból a megfelelő következtetéseket vonjuk le. Ahogy tehát a statisztikát kezeljük, úgy szolgálja azt a célt, amelyet ezekkel a számokkal el akarunk érni. Hogy a statisztika szükséges és fontos, az természetes. A munkanélküliek statisztikája felett például nem rendelkezünk, tehát nem is ismerjük azt az óriási nyomort, amely az országban éppen a munkanélküliség folytán pusztít. Ha nem tudjuk megállapítani, hogy hányan vannak munka nélkül, állás nélkül, akkor ezen a bajon még akkor sem tudunk kellőkép segíteni, ha akarnánk is. Ezt a segítséget tehát a statisztikának meg kell előznie. Igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy nem tartozik a népszámlálás keretébe a munkanélküliek statisztikája, (Kenéz Béla: Ezt nem mondottam! A piaci árakra nézve mondottam!) hiszen a munkanélküli-statisztika bizonyos része benne foglaltatik, mert van ilyen kérdés is, csakhogy én Kenéz Béla t. képviselőtársammal együtt vallom, hogy nem szabad egy ilyen számlálóívet kérdések-