Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

Az országgyűlés képviselőházának Si\. Hós nem ismeréséből vagy nem helyes felfogásából származnak. Méltóztatott itt szóvátenni mindenekelőtt azt, hog*y az 1929:

XIX. te. alapelveivel ellertétben az idén a statisztikai munkaterv, illetőleg a népszámlálási adatgyűjtés tervezete nem ment keresztül a statisztikai tanács re? lortáján. Ez nem egészen így van. A népszámlálási adatgyűjtés tervezete igenis megfordult a statisztikai tanács előtt. Minthogy azonban az idén egy átmeneti esztendő van, a statisztikai tanács megalakulása olyan időpontban történt, amikor a népszámlálási előmunkálatoknak az ország érdekében már annyira előkészítve kellett lenniök, hogy teljesen kész anyagot terjesztettünk a statisztikai tanács elé, amelynek igénytelen elnöke én vagyok. Ez a tanács foglalkozott is a népszámlálásra vonatkozó kérdőívekkel, hozzászólások történtek is és azokat elfogadta ugyan a tanács változatlanul, de a Képviselőház illetékes bizottságának természetesen nem prejudikálihatott, hiszen a Képviselőház bizottságában bárki, igen t. képviselőtársam is jogosítva lett volna megfelelő módosításokat tenni. Ami azokat a kérdéseket illeti, amelyeket itt méltóztatott szóvátenni, megjegyzem, hogy a munkanélküliség kérdésére vonatkozólag a í épszámlálás kétségkívül nagyon becses adatokat fog produkálni, azonban a munkanélküliség időszakos hullámzásának megfigyelése nem a népszámlálás dolga, hanem egy rendszeres adatgyűjtésé, amelyet a statisztikai hi vatal y- én voltam bátor a statisztikai tanács megnyitó ülésén javasolni — egyik programmpontja gyanánt maga elé is tűzött. Méltóztatott kifogásolni a piaci árak statisztikájának hiányát. Méltóztassék megengedni, hogy itt némi felvilágosítással szolgáljak. A piaci árak statisztikája a gazdasági életnek úgynevezett változó, hullámzó jelenségét van hivatva megmutatni; nem foglalhat tehát semmiképpen sem helyt a népszámlálás keretében, amelynek természete az, hogy egy adott pillanatban, az úgynevezett kritikus időpontra megrögzítve tűnteti fel a társadalmi élet jelenségeit. Ilyen folyton fluktuáló, a legkülönbözőblb tényezők hatása alatt álló variáns jelenségnek, mint a piaci árnak megvilágítása, tehát a dolog természete szerint nem foglalhat helyt a népszámlálás keretében. Méltóztatott kifogásolni, hogy csak a törvényes gyermekek létszámát kutatja a népszámlálás. Ez nagyon természetes. A népszámlálás ezzel a kérdéssel a házassági termékenység statisztikájához kíván nagyon becses adatgyűjteményt szolgáltatni. A törvénytelen gyermekekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés az évenként, sőt havonként folytatott és oublikált úgynevezett népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás keretéhen bőséges megvilágítást nyer. Nagyon sajnálom, hogy egyéb elfoglaltságom miatt nem lehettem jelen t. képviselőtársam beszéde elején. Egyet azonban meg kell jegyeznem: a magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal népszámlálásai, kezdve a legelsőtől, — az alkotmányosság helyreállítása utáni időt értve — 1869-től az e^ész világ előtt elismert, tudományos értékű forrásmunkák gyanánt tekintettek már azokban az időkben is, amikor még a statisztikai tanács intézménye nem állott fenn. Az az állítás, hogy a Statisztikai Hivatal adatgyűjtésében vagy feldolgozásában bármilyen osztályérdek vagy bármiféle szubjektiv felfogás érvényesülne, ellenkezik az igazsággal és a magyar királyi Központi Staülése 1930 június 26-án, csütörtökön. 5 tisztikai Hivatal igazán- érdemes intézményének és testületének meg nem érdemelt kisebbítése. Az előadó úr alapos fejtegetései után én a t. képviselőtársam által előadott kérdésekre szükségesnek tartott felvilágosítások megadásán kívül tulajdonképpen csak azért kívántam felszólalni, mert mint a statisztika egy igénytelen munkása a magam részéről is kötelességemnek éreztem azt, hogy az igen t. Képviselőház és a Képviselőházon át az egész magyar társadalom figyelmét is felhívjam a népszámlálás gondos és pontos végrehajtásához fűződő rendkívül nagy nemzeti érdekekre (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) és mindnyájunknak ebből folyó arra a kötelességére, hosrv ezt a gondos és pontos végrehajtást a magunk munkájával is elősegíteni igyekezzünk. (Helyeslés jobbfelől.) Mert hozhatunk mi itt a legjobb szándékkal a legcélszerűbbnek ítélt törvényeket is, ezek a törvények mindig csak keretek, amelyeket tartalommal, lüktető élettel magának a társadalomnak közremunkálásával kell kitölteni. (Helyeslés jobbfelől.) Különös parancsoló erővel szólal meg ez a kötelességünk a népszámlálásnál, mert hiszen a népszámlálás nagyszabású leltározása a társadalom gazdasági életének, keresztmetszete a népszámlálás időpontjában legfontosabb közállapotainknak, amelyeknek ismerete nélkülözhetetlenül szükséges. Hogy csak egy-két példát mondjak, — hiszen sokáig nem kívánom igénybevenni a t. Ház türelmét — a népszámlálásból fogjuk megtudni például azt, — s meg méltóztatnak engedni, hogy azt domborítsam ki, hogy mit fogunk megtudni, szemben Kéthly Anna képviselőtársamnak azzal az álláspontjával, hogy mit nem fogunk, nézete szerint, megtudni — hogy népességünk nem szerint hogyan tagozódik. Hogy a nemek szerint való tagozódásnak milyen rendkívül nagy a fontossága, azt itt felesleges fejtegetnem. A két nem- egyensúlya nagy fontossággal bír, mert ahol ez az egyensúly megbillen, ott a dolog természete szerint kevesebb lesz a házasságkötés, apadni fog a törvényes születések és emelkedni fog a törvénytelen születések száma. A két nem között fennálló testi és lelki különbségektől világos az, hogyha valamely társadalomban az egyik vagy másik nem előtérbe tolul, a szerint, hogy férfiak vagy nők lesznek-e azok, akik preponderálnak, abban a társadalomban más lesz a társadalmi, a honvédelmi erő és az intellektuális erő is. Ez mindenki előtt világos. De azt talán már kevésbbé méltóztatnak tudni, hogy a halandóság is változni fog. A nők halandósága, eltekintve a pubertás és az első szülés veszedelmeinek kitett évektől, általában kisebb, mint a férfiaké, akik veszedelmesebb, egészségtelenebb munkát végeznek, jobban részt vesznek <az alkoholizmusban és a kriminalitásban is. A kriminalitásból ismeretes dolog például, hogy nálunk a nők arányszáma egyötödrésze az elítélj teknek; a nagyobb testi erő kifejtését kívánó bűncselekményeknél vagy az agyafúrtabb kieszelést követelő deliktumoknál ez az arányszám alászáll, (Jánossy Gábor: Az agyafúrtságban a. nők vezetnek!) az emberélet elleni legsúlyosabb bűncselekményeknél pedig a nők aránya az elítéltek között talán csak 2%, de a rágalmazásnál és a becsületsértésnél több mint 40%. (Derültség.) Méltóztatnak látni, hogy a nemek szerint való különbség egy társadalom struktúrájára milyen nagy befolyással bir,