Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

Az országgyűlés képviselőházának 418. ülése 1930 július 2-án, szerdán. 123 nem akarom ezt hosszássabban magyarázni, csak egy nagy szakértőnek, Kartal Emilnek véleményére utalok, aki megjelöli, hogy milyen nehézségeket fog okozni. De hogy ez milyen nehézséget okoz majd általában, mélyebb tekintetbon, nem kommersziális szempontból is, az legjobban bizonyítja a bérlők és bérbeadók közötti viszonyra nézve e tekintetben felmerült vita. Abban az esetben, ha nem ahhoz a termelt és — akár eladásra, akár bérbeadásra felhasználható — kész áruhoz kapcsolódik az elhatározott segítség, mindazok a nehézségek, amelyek e körül felmerülnek, megszűnnének, mert akkor, ha e helyett az a belátás győzött volna, hogy a vetésterület szerint kizárólag búzára és rozsra elsősorban, de esetleg más terményekre nézve is termelési segélyek lettek volna megállapítva, ennek előnye az lett volna, hogy semmi összefüggésbe nem lett volna hozható az árral, elmaradt volna az a lehetőség is, amelyre Gaál ,Gaszton t. képviselőtársam rámutatott, hogy csempészés útján akarjon valaki előnyt elérni és elmaradtak volna a nehézségek a bérlő és bérbeadó közötti jogviszonyra nézve is. Mert kétségtelen, hogy amikor vetésterület után adunk segélyt, itt teljesen tiszta a kérdés, hogy ki kapja meg azt. Azután azokat a szociális szempontokat is jobban figyelembe vette volna ez a rendszer, mint az elhatározott, azért, mert hiszen a tényleges termelés arányában jutott volna a segítség legalább is a mezőgazdaságnak és nemcsak az értékesített feleslegek arányában. De még ezen a helyzeten is lehetett volna segíteni akkor, ha bizonyos vetésterületi térfogatok szerint bizonyos »skálát lehetett volna felállítani. Éppen az, akinek elveri a jég a vetését és akié elfagy, nem kap gabonajegykedvezményt, ellenben ha bármiféle olyan természetű kár éri a vetést, amely természeti kárra még nincs az adóelengedésen kívül más segítség, mint a biztosítás, ott is a termelésnek megfelelő segítséget nyújt az illetőnek. Arra való tekintettel, hogy ezzel a kérdéssel teljesen tárgyilagos hangon kívántam foglalkozni, egyáltalában nem politikai szempontból, egyáltalában nem abból a szempontból, hogy miképpen fogják fel. azok, akik bizonyos rendszer mellett foglalnak állást, és nem. abból a szempontból, hogy mint vélekednek a maguk rendszeréről — olyan értelemben, hogy feltétlenül lehet állást foglalni valakinek a legjobb belátása és legjobb meggyőződése szerint, azon a tiszteletteljes nézeten vagyok, hogy erre az általam említett második rendszerre lesz kénytelen a kormányzat előbb-utóbb áttérni. Ez a rendszer az, amely előnyöket biztosít a mostan elhatározott rendszernek nehézségeivel szemben. Ez a rendszer az, amelyik példának okáért — hogy Lázár Miklós igen t, képviselőtársamnak válaszoljak — megoldhatná a szőlőterületeknek kérdését is akkor, amikor a búza és rozs vetésterületek mellett a szőlőterületekre vonatkozólag is bizonyos termelési segélyt statuálna. Mindez az egész termelési segély kérdése együtt áll és bukik éppen úgy a megvalósítás tekintetében a fedezet kérdésével, mint a mostani törvényjavaslatnak rendszere. Mert ha ahhoz kellett fedezet, látjuk, hogy ehhez is kell fedezet. A magam részéről, elismerem, teljes mértékben, közvetítő javaslataimban is elfogadtam már az eredeti javaslatban kontemplált lisztforgalmiadó bizonyos mérsékeltebb fokát, elfogadtam úgy előbbi, mint későbbi javaslatomban is azért, mert hozzájárulok a tör vény javasKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXX. lat által kontemplált tervhez, noha meggyőződésem, hogyha kikapcsolhattuk volna egyáltalában a fedezet kérdését, akkor ezt az odiózus kérdést is ki lehetett volna kapcsolni. Azonban akkor, amikor tényleg ipari és más foglalkozásúak részéről számtalan a nyilatkozat, amely kijelenti, hogy ők maguk is kívánják, hogy magasabb legyen a búza ára, amikor kijelentik, hogy ők hajlandók volnának szívesen viselni minden következményét, egy 26—28 pengős búzaárnak, akkor egy ennek megfelelő lisztforgalmiadónak bevezetése, nézetem szerint, különösebb izgalom nélkül megtörténhetik és semmiféle súlyosabb következményt maga után vonni nem fog. Az általános drágulás t. Képviselőház (Halljuk! Halljuk!), amiről itt szintén beszéltek, nem szükséges, hogy ennek következtében bekövetkezzék. (Felkiáltások half elől: Hogyan?) Ha az általános drágulás bekövetkezik egy közgazdaságban, annak különböző okainak kell lenni. Ilyen esetben, ha más körülmények azt lehetővé nem teszik, és elő nem mozdítják, szükségszerűleg bekövetkeznie nem kell és így semmiféle összefüggésben ezzel nem lesz akkor, hogyha más tényező és különösen a belső fogyasztásnak fejlődése nem teszi lehetővé ezeknek áthárítását, akkor azok a rendelkezések dráguláshoz szükségképpen nem vezetnek. (Felkiáltások a baloldalon: Ezt nem értjük!) Minden tervnél, amelyet ebben az irányban elfogadna a t. Ház, vagy elhatározna a kormány, a fedezet kérdése egyenlőképpen felmerül. Én a magam részéről elfogadom ennek a törvényjavaslatnak fedezeti részét és ennek megfelelően elfogadom a törvényjavaslatot. Egy határozati javaslatot terjesztek^ azonban elő éppen annak következtében (Halljuk! Halljuk!), mert az én nézetem szerint maga a gyakorlat fogja megmutatni, mennyiben felel meg ennek a sokat megfontolt és sok módosításon keresztülment törvényjavaslatnak a gabonajegyrendszeri része azoknak a céloknak, amelyeket a kormányzat és a törvényhozás szem előtt tart és mennyiben fog esetleg e tekintetben csalódásokat előidézni. Tekintettel arra, hogy én a magam részéről — mint ahogy eddig — ezután is azon az állásponton vagyok, hogy semmiképen sem vagyok hajlandó a kötött, gazdasági rendszerre rámenni és semmi féleképen nem vagyok hajlandó olyan rendelkezéseket támogatni, ^ amelyek kötött gazdasági rendszert inaugurálnak, mert én ezt a magam részéről nemcsak ódiózusnak, hanem eredményre nem vezetőnek is tartom és így nyitott ajtót akarok hagyni, abban a tekintetben, hogyha a fedezet kérdésében a rendszer a gyakorlaban megfelelően nem fog beválni, megfelelően tudjunk változtatni a helyzeten s ezért a következő határozati javaslatot terjesztem be (Halljuk! Halljuk!) (olvassa): «Utasítsa a Képviselőház álkormányt, hogy a gabonajegyrendszer eredményeiről a Képviselőház elé 1931 május l-ig tegyen jelentést. Ez adassék ki a pénzügy- és a földmívelésügyi bizottságoknak 1931. június l-ig való letárgyalás és jelentéstétel végett s ez a jelentés szolgáljon irányadóul a ma tárgyalt törvényjavaslat 1. fejezetének további fenntartására és végrehajtására nézve.» T. Képviselőház! En nem félek attól, hogy t ennek a törvényjavaslatnak a maga gyakorlati jelentőségén túlmenő következményei lennének. En nem félek attól, hogy a javaslat végrehajtásával kapcsolatban a kötött gazdálkodási rendszerre csúszunk.át. Nem félek azért, 19