Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

122 Az országgyűlés képviselőházának kíván a mezőgazdaságnak a kormány juttatni, maguknak a mezőgazdáknak közvetlenül, feltétlenül biztosítani és itt azután a különböző tervekkel szemben merült fel a gabonajegyrendszer, mint amely olyan, amely mégis bizonyos mértékben ezt a célt biztosítja. Felmerültek más tervek is. Javasolták, hogy a földadót engedje el a kormány. Ez a javaslat abban a hibában szenved, hogy a búza- és a rozsár kérdésével nem függ össze, tehát az arra vonatkozó kívánságot, amely megnyilvánult, nem oldja meg. A javaslat másik hibája, amely ezzel az esetleges megoldási formával szemben felmerült, <az, hogy erre is fedezet kell, mert ha valamit elveszünk az államháztartás bevételi állományából, akkor ahelyett valamit be kell állítani. Ha pedig be kell állítani, akkor az az ódium, amely ennek a javaslatnak fedezetével szemben megnyilvánult, mindenesetre éppen úgy felmerült volna, ha elengedte volna a kormány a földadót és annak pótlására a megfelelő fedezetekre vonatkozó javaslattal kellett volna jönnie. Mindenképpen, ha ilyen formában a mezőgazdaságnak valami előnyt kívánunk biztosítani, a fedezet kérdésétől eltekinteni nem lehet. Itt arról van szó, hogy helyes-e és mennyiben megfelelő ez a segítési mód, amelyet a gabonajegyrendszerre vonatkozó törvényjavaslat magában foglal, tekintettel arra, hogy a közvélemény határozottan a gabonaár, a búzaár megjavítását követelte, tekintettel hogy akár más oldalról jött támadásokkal szemben, akár a nagygazdák részéről jött ama kifogásokkal, szemben, amelyekről szintén tudunk, hogy t. i. őrájuk nézve ez nem megfelelő segítség', arra már rámutattam, hogy az ott nem megfelelő segítség, hiszen azzal mindenki tisztában volt. mert ők bizonyos oldalon visszaadják azokat az összegeket, amelyeket kaptak. Egy intenzív nagy gazdaságnál az a búzaáremelkedés, amely beáll az egyik oldalon, a másik oldalon a takarmányfélék és az erőtakarmányok árában megnyilvánul és azzal az állattenyésztés drágább lesz, A búzaáremelkedés tehát nem tiszta nyereség, ez, is mutatja, hogy mennyire problematikus az áremelkedésben elérhető előny. Kétségtelen azonban, hogy a követelés erre irányult. Kétségtelen az is, hogy, ha természetes módon, a vilákonjunktúra alakulása következtében, vagy pedig, mint importország abban a helyzetben lettünk volna. hogy könnyebben vegyük kezünkbe a belföldi búzaárat, abban az esetben mindezek a megoldások, akár a termés áremelkedése, akár a vám révén elért áremelkedés, ugyanabban nyilvánultak volna meg, amiben megnyilvánul a 3 pengős gabonajegy. Ugyanazoknak jutottak volna a nyereségek, a nagygazdáknak, illetve a kisgazdáknak, a megfelelő szociális elosztás szerint és akkor nem lett volna ez ellen senkinek sem kifogása.^ sőt nem lett volna kifogása az ezáltal előidézett drágulás ellen sem senkinek, mert hiszen azt a közvéleményt, amelyre bátor voltam hivatkozni, nagy mértégben erősítették a nem mezőgazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek kijelentései, amikor azt mondották, hogy csináljon már valamit a kormány a búza árával, mert míg azzal rendben leszünk, addig mi is tönkremegyünk. Ha ezeket a szempontokat vesszük figyelembe, akkor nem lehet ez ellen a kormányterv ellen, amely itt ebben a javaslatban megnyilvánul, kifogást emelni, igenis, mint pillanatnyi, időközi, nem is Forti-tapasznak megfelelő, hanem, mondjuk» bizonyos mértékű pillanatnyi segítői i 5. ülése 1930 július 2-án, szerdán. ség, egy nehéz helyzeten való átsegítés eszközeként el lehet, el kell fogadni és a magam részéről teljes felelősség mellett el is fogadom a gabonáieey rendszerét. T. Ház! Megmondom azonban azt is, hogy mi a hibája a gabonajegy-redszernek és miért nem bízom abban, ha huzamosabb ideig lesz szüksége a mezőgazdaságnak ilyen segítségre, hogy emellett a kormány ki föltartani. Egyik hibája az, hogy miután közadózás, közteher az az alap, aminek alapján ezt a mezőgazdaság kapja, tényleg lehet bizonyos kifogást emelni ez ellen. Én a magam részéről kifogást emelhetek azért, mert nem voltam híve a búza árába való mesterséges belenyúlásnak és a búzaár emelésének. Ez csak az értékesítésre kerülő mennyiségeket érinti és ennek megfelelőleg tényleg bizonyos birtokkategóriáknak más birtokkategóriákkal szemben előnyt nyújt. Ez az előny csak az, ami természetes áremelkedés esetében bekövetkeznék, ezzel tehát a rendszer fedve van. Kétségtelen azonban, hogy úgy, mint ahogy a természetes áremelkedésnél, ebben az esetben is azoknak azextenzíve kezelt nagyobb birtokoknak juttat előnyt, amelyek aránylag birtokuk mértékéhez képest nagyobb mennyiségű gabonát, illetve kenyérmagot képesek piacra vinni és értékesíteni. Ha tehát azt vesszük, hogy ez közadakozásból, kvázi anyagi eszközökkel történik, akkor ezt a szempontot bizonyos mértékben és bizonyos kismértékig feltétlenül figyelembe lehet és kell venni. A másik, t. Képviselőház, ami tulajdonképpen e körül a javaslat körül a legtöbb háborút idézi elő és ami azután még fokozottabban fogja majd előidézni, amikor a tényleges végrehajtásra kerül a sor, az, hogy csatlakozik a gabonajegy. — ez az állami segítség — a piacra kerülő árumennyiséghez, amelyik tulajdonképpen már el is veszti szoros értelemben vett kapcsolatát a mezőgazdasági termeléssel, maci áru, és mint piaci áru érvényesül a kereskedelemben, a forgalomban, és. ez a gabonajegy, amelyet statuálunk, ennek függvényévé vált. Állítják és igaz is, hogy ez nincs összefüggésben a gabona árával, mert hiszen akár hogy alakul a búza ára, a 3 pengőt a gazda megkapja, vagy — ahogy ráfogják — adóba fogja fölhasználhatni, de ez a 3 pengő mindenesetre külön meglesz, legyen a búza ára akár 20 pengő, akár 10 pengő, azonban, hogy aztán a gyakorlatban a közvélemény előtt mennyiben nem lehet elválasztani a kettőt, azt Berki Gyula t. képviselőtársam beszéde bizonyítja legjobban, aki maga is azt mondotta beszédében, hogy tulajdonképpen mégis csak a gabona értékét akarjuk itt emelni és ennek megfelelően akarunk a gabonatermelőknek egy 3 pengős segítséget nyújtani. Ez a körülmény, t. Képviselőház, mint ahogy rámutattam, elő fogja idézni azt, hogy a közvélemény nem fog tudni élesen disztingválni gabonaár között és a gabonajegy között, hogy e tekintetben félrevezetésekre lesz alkalom, amiképpen majd a gabonaár alakul és így mindig lesznek olyanok, akik a búza árának alakulását ezzel a gabonajegy rendszerével fogják összefüggésbe hozni. Másik következménye pedig a végrehajtásnál fog* megnyilvánulni. A végrehajtásnál elsősorban általában: mert nem olyan egyszerű dolog, hogy kommerszárut. amely jár-kel az országban, amely eladás tárgyát képezi, kísérjen egy ilyen mesterséges kísérő. Erre nem akarok kitérni és