Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-417
94 Az országgyűlés képviselőházának nek következménye az, hogy a külföldi államok lakosaiknak a magyar búzából lényegesen jobb lisztet tudnak juttatni, mint a magyar állam. Ennek a bolettának azután az lesz a következménye, hogy egyfelől a termelők törekedni fognak a több mennyiséget hozó lágyabb búzákat termelni, mert a lágy búza nagyobb hozadékot ad, s a nagyobb hozadék több hárompengős bolettát jelent; ez a gyengébb sikértartalmú búza bekerülve a malomba, még gyengébb sikértartalmú lisztet eredményez, s ezt a gyenge_ tápértékű lisztet kell majd a város közönségének, munkásoknak, kishivatalnokoknak, szegény embereknek egyaránt lényegesen drágábban megfizetniök, mint eddig. Ennek következménye az lesz, hogy a munkásnép sokkal silányabb tápértékű anyagot fog sókkal drágábban kapni, mint eddig. A bolettának első hatása tehát a munkásság háztartására az lesz, hogy drágábban fogják a lisztet megfizetni, gyengébb lisztet, hamisított lisztet fognak kapni, hogy azután a tészta élvezése közben áldhassák a kormányt s a mögötte ülő többséget, amely ezt a gyönyörűséget a nyakukba zúdította. (Zaj jobbfelöl. — Kabók Lajos : Erre nem is gondoltak a képviselő urak, úgy-e? — Propper Sándor: Kapnak majd áldást csőstül!) T. Képviselőház! Hátra van most még a kenyérkérdés, amelyről egynéhány szót szintén kénytelen vagyok .szólni. Azt mondják a t. képviselő urak, hogy: a kenyérnek nem kell •megdrágulnia, s majd mi gondoskodunk arról, hogy ne legyen drágább a kenyér! Berki t. képviselőtársam a többség tapsai között s a többség nagy helyeslése köziben rázta az öklét a pékek felé, hogy: bizony, így, úgy, a kormány megmutatja, hogy nem lesz drágább a kenyér! Kárba veszett fáradság! A kenyér nem csupán azért drága, inert a pékek így akarják. Főleg azért drága, mert amilyen mértékben zuhant a liszt ára lefelé, olyan mértékben gondoskodott a t. kormány az adók emeléséről, a^ lakbéreik s a boltbérek emeléséről. A t. egységespárt ma azt mondja: hogy van az, hogy a búza ára három év óta ennyit zuhant, a liszt ára ennyivel kisebb lett, s a kenyér mégsem lett olcsóbb — ha nem lett olcsóbb, akkor most nem lesz drágább. Meg kell nézni, hogy miért nem lett olcsóbb. (Eri Márton: Ez nem sikerült! — Graeffl Jenő: Ez nem jó példa volt!) Majd bizonyítani fogóim. En nem a pékek érdekeit védem, nem azért küldtek ide a választóim, de az igazságot akarom szolgálni. Néhány évvel ezelőtt szabadjára bocsátották a boltbéreket. Nem tudom, az urak vettek-e maguknak annyi fáradságot, bejárták-e a város kültelkeit és érdeklődtek-e, hogy a boltbérek szabadjárabocsátása következtében és azóta milyen mértekben emelkedtek az üzletbérek. Tessék megnézni, mit kell ma egy pékmesternek fizetnie üzletbér címén, akinek két kemencéje és egy üzlete van, s mit kellett fizetnie három-négy évvel ezelőtt. Megtalálják rögtön a rettenetesen nagy különbséget. Figyelembe kell tehát venni ezeket a ténykörülményeket; figyelembe kell venni azt, hogy a kormány adóprése nem szünetelt, és azt az adót, amelyet a mezőgazdasági érdekeltségen nem bír, nem mer behajtani, a városi lakosságon hajtja be, kegyetlenül megszorítja, az adóprést. Az iparos pedig természetszerűen áthárítja a fogyasztóra azokat a terheket, amelyek a nyakába zúdulnak. Hogy e mellett neki is marad valami, hogy ma ő is nagyobb haszonnal U17. ülése 1980 július 1-én, kedden. akar dolgozni, mint a múltban, az természetes, azt tagadni nem lehet. Kétségtelenül minden megtörtént a kormány részéről arra nézve, hogy a kenyér ára ne szálljon le, a kenyér ne legyen olcsóbb. A jövőben azonban, ha ebből a boletta-javaslatból törvény lesz, akkor törvényszerűséggel állapítom meg, hogy igenis, a kenyér ára is emelkedni fog, drágább lesz a kenyér és e mellett rosszabb. Az egységes kenyértípusról is kell néhány szót szólanom. Azt mondják az urak: majd gondoskodunk mi arról, hogy a kenyér ne legyen drágább, mert egységes kenyértípust fogunk bevezetni. Engedjék meg az urak, hogy erre nézve mondjak valamit. Budapesten 4-es* lisztből 20% burgonyával keverve adnak úgynevezett félfehér kenyeret 38—40 fillérért kilogrammonként és adnak 20% rozslánggal kevert, hatos lisztből készült, úgynevezett rozskenyeret 28 fillérért. Most mi fog történni? Berki Gyula t. képviselőtársam ma délelőtt bejelentette már nagy taps és éljen között, hogy nem engedik majd a pékeknek a burgonyát, hanem ehelyett rozslángot kell belekeverni, és azt a kenyeret, amelyet ma a fogyasztó megfizet 28 fillérrel, mint sokkal több rozzsal kevert búzalisztből készült kenyeret meg fogja fizetni 40 fillérrel. Kérdem, hol maradi az olcsóság 1 ? 12 fillérrel drágítják meg azt a kenyeret, amelyet a lakosság ma fogyaszt. (Zaj.) Ne tessék ': azt mondani, hogy nem lesz drágább a kenyér. Akár bevezetik az egységes kenyértípust, akár nem vezetik be, ennek az intézkedésnek és a forgalmiadó felemelésének természetes következménye lesz a kenyér megdrágulása. Bármit is fognák az urak csinálni, az események majd nekünk fognak igazat adni. Kell néhány szót beszélnem arról is, hogy azok az adónemek, amelyeket az ország gyönyörűségére most kilátásba helyeztek, a gyakorlatban hogyan festenek. Azt mondják az urak: ugyan, érdemes-e azért lármázni, hogy a kávé egy kicsit drágább lesz, a tea egy kicsit drágább lesz, a fahéj egy kicsit drágább lesz,, picit drágább lesz a szivar, de éppen olyan jól fog ízleni, azonkívül a posta is egy kicsit drágább lesz? 1 Hogy a szegényemberek háztartására hogyan fog ez visszahatni, erre nézve leszek bátor pár adatot elmondani. A tervezet szerint, illetőleg ma már nem a tervezet szerint, hanem a kormány rendelete következtében a kávé megdrágult. A kávé behozatali vámja 100 százalékkal drágult meg. A kalkuláció a következőkép néz ki. Egy kilogramm nagyon finom kávé ára volt a drágulás előtt 11"20 pengő. A drágulás mértéke 1*50 pengő, a jövőben lesz tehát az ára 12-70 pengő, vagyis a gazdag ember kávéja 14-33%-kai fog drágulni ennek a bolettajavaslatnak következtében. (Kuna P. András: A gazdag fizethet!) A szegény ember kávéja belekerül kilogrammonként 420 pengőbe, a drágulás ennél is 1-50 pengő, vagyis míg a gazdag ember által fogyasztott káivé a kávé értékére számítva 14-33%-kai drágul, addig a szegényember kávéja 35-75%-kai drágul meg, tehát ebben is a szegényember a vesztes, mert minél olcsóbb a kávé, annál nagyobb a vám az értékre számítva. Míg tehát a nagyon gazdag ember nagyon finom kávéjának árával alig történik valami változás, csak 14%-kai drágul, addig a szegény ember által fogyasztott, tömegfogyasztásra szánt kávé 35-7%-kal lesz drágább, tehát a szegény ember fizet rá. (Graefl Jenő: Nem világos ez a számítás, nem értem!) Ha nem világos,
