Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

484 Az országgyűlés képviselőházának 4 decemberben interpelláltam! — Zaj. — Elnök csenget.) Honnan méltóztatik tudni? Ahonnan én, az újságokból, a hasábos híradásokból. Méltóztassék megengedni, hogy itt a Ház színe előtt csodálkozásomnak adjak kifejezést a fe­lett, hogy ezek a hirlapi közlemények per lon­gum et latum megjelenhetnek. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Kizárni a nyilvánosságot, ez kellene önöknek! — Ma­lasits Géza: Szabad panamák, a sajtó elné­mítása.) Elnök: Csendet kérek! Csák Károly: A nyilvánosság a közéletnek »agy ellenőre, a legjobb ellenőre. Szolgáltam a -nyilvánosságot szóvlal is, tollal is, barátja vagyok ma is, de vannak kérdések, -amelyek nem érteik meg a nyivánosságra, tehát nem a nyilvánosság elé valók. (Ügy van! jobbfelöl.) Honnan méltóztatik azt tudni, hogy ott bűnös emberek vannak? Gyanúsított emberek van­nak. Hol vagyunk még ta vádhatározattól vagy a vádirattól? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) T. Ház! En panamát nem nézek el, még olyan kis mértékben is, hogy ha valaki az államinak csak egy árkus papír erejéig is kárt okozott. En nem perhoresztkálom, ha azok el­len, akik gyanúba keveredtek, a leghatározot­tabban, a legesélyesebben és a legszigorúbban jár el az illetékes fórum, ( Ügy van! jobb felől.) hanem addig, míg egy emberről meg nem ál­lapította az illetékes bíróság azt, hogy bűnös, én azt mondom, hogy közfunkciója következ­tében siem másutt, sem a parlamentben nem szabad erről szótlani, (Taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Saimmi rendszer! — Györki Imre: Tíz éves rendszer. — Elnök csenget.) Vagy alkotmányos életet élünk vagy nem. Ha alkotmányos életet élünk, akikor senkit a bírájától elvonni mean lehet és az ítélkezésre, senki más nincs jogo­sítva, csak a bíró. Méltóztassék a büntető­jogász szemüvegén keresztül is elolvasni azo­kat a híradásokat, vájjon van-e olyan ember, aki a dolgok mai állásában ítéletet tudna mondani és van-e olyan ember, aki egy inci­densiből kifolyólag egy egész intézményre, egy egész minisztériumra, sőt egy egész kormány­zati rendszerre a panama vádját tudná rámon­dani? Tudjuk igen jól, hogy mire megy a já­ték. Méltóztassék elolvasni a cseh lapokat. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Már megint kezdik! Ezzel akarnak minden pana­mát elkenni, de nem sikerül!) En nemcsak hogy panamát nem kenek el, hanem köztudomású, hogy mint egy éves kép­viselő negyedmagammal elmentem illetékes helyre és kértük, követeltük, hogy tessék bizo­nyos panamavádaknak elejét venni. Akkor sem mondottam azt, hogy elhiszem azokat a vadaikat, hanem azt mondottam, hogy tele van a vádakkal az ország. (Gaal Gaston: Tele van a város akácfa virággal.) Gaal Gaston t. kép­viselőtársam ideate is. (Fábián Béla: S mi lett az eredménye a képviselő urak közbenjárásá­nak?) Sóik történt, igen jól méltóztatik tudni. (Fábián Béla: Mi történt? — Malasits Géza: Semmi sera történt, elkenték! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Csák Károly: Azt méltóztatnak gondolni, hogy egy kiküldendő parlamenti bizottság ezt a kérdést tárgyilagosabban tudja elintézni, mint a bíróság, vagy azt méltóztatnak hinni, hogy a tárgyilagos elintézésnek előnyére válik a közvéleménynek ilyen módon való prepará­lása, hogy a parlament hangulata és esetleg 13. ülése 1930 június 25-én, szerdán. ! a sajtó hangulata, a közönség hangulata nem fekszik-e rá esetleg a bíró emberi voltára is? (Ügy van! jobbfelől.) Es bevárom azt, míg a bíróság ebben az ügyiben ítél, bevárom azt, míg ennek a kérdésnek minden vonatkozása-' val tisztában leszek és akkor majd politikai vonatkozásiban is nyilatkozni fogok, de ezidő­szeriint ennek helye nines. Elfogadom az elnök úr napirendi indítványát. (Tups jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen! Nem!) Akik hozzájárulnak, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki napirendi indítványt fogadja el, ilyen érite­lemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Steuer György képviselő úr interpellációjának szöve­gét felolvasná. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «Inter­pelláció Takácsi, Fertőhomok és más községek tűz- és jégkárai tárgyában a m. kir. belügy- és földmívelésügyi miniszter urakhoz. 1. Van-e tudomásuk a belügy- és földmíve­lésügyi miniszter uraknak arról, hogy Takácsi, Fertőhomok és más községekiben a legutóbbi időkben keletkezett felbecsülhetetlen tűz- és jég­károk a magyar nemzeti vagyonnak leírhatat­lan és helyre nem hozható veszteséget okoztak. 2. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Takácsi, Fertőhomok és más közsé­gekben keletkezett tűzkárokat gyújtogatások idézték elő, továbbá a tűz nagyarányú pusztí­tása nagyobbrészt a tűzrendészet hiányaira, il­letőleg főleg arra vezethetők vissza, hogy a tűz­rendészetről alkotott 53.888/1888. és 230.000/1925. számú belügyminiszteri rendeletek a gyakorlati életben sokhelyütt nagyon hiányosan, vagy egyáltalában nincsenek foganatosítva és^ezzel az idézett rendeletekkel á tűzrendészetnek és fő­• leg a tűzoltóság intézményének szélesebb kere­tek között tervibevett újjáépítése, sajnos, még mindig nincsen végrehajtva. Hajlandó-e a belügyminiszter úr intézkedni, hogy az ilyen gyújtogat ásnak lehetőleg elejét vegyék és a gyújtogatok szigorú megbüntetés­ben részesüljenek, továbbá hajlandó-e idézett rendeleteinek teljes mértékben érvényt szerezni, illetőleg a tűzrendészeti rendeletek végrehajtá­sát gátló akadályokat tőle telhetőleg' elhárítani. 3. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a hivatásos tűzoltótiszték és a tűz­oltók kiképzése, valamint a falusi lakosságnak a tűzoltás terén való kiképzésié, a községeknek tűzoltószerekkel való ellátása és azoknak^ kar­bantartása, valamint a hivatásos, a tűzoltás te­rén kiképzett tűzrendészeti felügyelők alkalma­zása nem történik abban a mértékben, amint ezt a tűzrendészet jóságához és a nemzeti va­gyonnak a tűzvészek ellen való megvédéséhez fűződő közgazdasági érdekek megkövetelnék. Hajlandó-e a belügymaniszter úr e téren a szükséges intézkedéseket foganatosítani? 4. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az 1924. évi 44.200. szám alatt kibo­csátott, úgynevezett szérű-rendeletnek az ara­tásra, a behordásra, a közös szérűk kijelölésére, a cséplésre és a cséplőgépeknek vizsgálatára, valamint a szálas takarmányoknak behordására vonatkozó intézkedéséi nagyon hiányosan, vagy egyáltalában nincsenek végrehajtva és ez a mu­lasztás tűzkárok esetén helyrehozhatatlan anyagi károkat von maga után. Szándékozik-e a belügyminiszter úr a szérü­rendeletnek lelkiismere+es végrehajtásáról a *

Next

/
Thumbnails
Contents