Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

Az országgyűlés képviselőházának Ul gazdaközönség méltányos érdekeinek lehető f igy eleimb e vételé vei gondo skodni. 5. Van-e tudomása a belügyminiszter úríiak arról, hogy sok községben a tűzoltáshoz a tűzoltófecskendők és tömlők használatához szükséges vízkészlet nincs meg. A vízgyűjtőmedencék hiánya miatt egész községek a tűzvész martalékául esnek. Szándékozik-e a belügyminiszter úr intézkedni az iránt, hogy a tűzoltáshoz szükséges vízgyüjtőmedeneék létesíttessenek? 6. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a tűzesetek igen sok esetben azért keletkenek, mert az építkezési szabályrendeletek hiányosak és elavultak, a modern középítkezési kívánalmaknak egyáltalán nem felelnek meg és azokat, hogyha az előírt követelményeknek meg is felelnek, igen sok helyütt nem hajtják^ végre, továbbá az építkezésekhez előírt engedélyek kieszközlése pedig az építtetők súlyos megterhelésével jár. 7. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége (Biosz.) által a magyar nemzeti vagyon megmentése érdekében alakult Tűzveszélyelhárítási Bizottságnak tervbe vett működéséről, mely a községekkel, városokkal, esendorséggel, tűzoltósággal és az érdekeltséggel közvetlenül érintkezésbe lépve, az utolsó időben annyira elharapódzott tűzkároknak további fokozódását az egész országra kiterjedő munkájával igyekszik megakadályozni és hajlandó-e a Tűzveszélyelhárítási Bizottságnak közérdekű működését a közigazgatási hatóságok útján a maga részéről is előmozdítani*? 8. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, ; hogy gazdaközönségünk a tűz- és jégbiztosítás szükségéről és fontosságáról nincsen felvilágosítva és ennek folytán • egész vidékek az elemi csapások ellen egyáltalában nincsenek biztosítva és ezáltal a nemzeti vagyon teljes, helyrehozhatatlan pusztulásnak van kitéve. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr intézkedni aziránt, hogy falusi népünket az Országos Mezőgazdasági Kamara és a vidéki mezőgazdasági kamarák, valamint a Falu Országos Földmíves Szövetség és a vidéki vármegyei gazdasági egyesületek közhasznú előadások keretében a tűz- és jégbiztosításnak, valamint ' az állatbiztosításnak fontosságáról felvilágosítsák, valamint a biztosítások feladásánál és a keletkezett károk felvételénél és megbecsülésénél közreműködjenek. 9. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a folyó évben jégverés pusztította végig úgyszólván az egész országot, a jégverések különösen gabonában okoztak közel kétmillió pengő kárt. Mily intézkedéseket tett a földmívelésügyi miniszter úr a jégkársujtotta vidékek gazdaközönségének támogatására, illetőleg szándékozik-e intézkedni az iránt, •> hogy a mezőgazdasági jégkárbiztosítás minél szélesebb körben bevezettessék, hogv ilykép jégkár esetén a károknak a biztosító intézetek által való megtérítésével az államkincstár ne legyen kénytelen adóelengedéseket és más kedvezményeket engedélyezni. 10. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a nemzeti vagyon pusztulásának lehető megelőzése érdekében az Országos Tűzoltószövetség és a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének bevonásával a minden oldalról sürgetett tűzrendészetig törvény megalkotásának előmunkálatait napirendre tűzni és azokat az érdekeltekkel megtárgyalni, hogy ennek alapján a KÉPVISELŐHÁZI XAPLÓ, XXIX. ülése 1930 június 25-én, szerdán. 485 modern tüzrendészeti törvény megalkotható legyen. Budapest, 1930. június hó 16-án. Steuer György s. k., országgyűlési képviselő.» Elnök: Az interpelláló képviselőt urat illeti a szó. Steuer György: T. Ház! Széles ebben az országban a tűz- és jégkárok terjednek, a vörös kakas rengeteg sok anyagi, erkölcsi kárt okoz az országnak. A legtöbb községben a nyári hónapokban a magukra hagyatott gyermekek cigarettával, gyufával játszva okozzák a tűzkárokat. Amikor a nagy tűzkárokat megvizsgáljuk, rendszerint azt látjuk, hogy üszkös gerendák, összedőlt falak, összetördelt gyümölcsös kertek és tönkrement udvarok jelzik a tűzkárokat. Legutóbb a Dunántúl két virágzó községét. Takácsi és Fertőhomok községet a legborzalmasabb tűzkasztrófa tette tönkre. Takácsi községben leégett körülbelül kétszáz ház^ a templom, két ember tűzben lelte a halálát, sokan halálos égési sebeket szenvedtek, tölbben megőrültek és igen sok állat pusztult el. A kár hivatalos becslés szerint körülbelül 546.392 pengő. Fertőhomokon leégett 52 ház, 120 pajta és istálló, négy ember pusztult el a tűzben és sok házi állat. Minkét községben a tüzet gyújtogatás okozta. A tűzkárok mint mondottam, napról-napra szaporodnak, Fertőhomok és Takácsi községen kívül tűzkárok voltak Igal. Pátóc, Imóc és más községekben is. Az elmúlt évben Hosszúláz zemplénmegyei községben volt nagy tűz és amikor a tűz oka felől érdeklődtek, azt felelték, hogy az ott elhelyezett elmebetegek okozták a tűzkárt. Ezek ugyanis cigarettázva, gyufával játszadozva okozták a tüzet, és amikor kérdőre vonták őket, azt felelték, ők szabadon járhatnak, őket cselekede teikért kérdőrevonni nem lehet, mert ők bolondok. Erre a lakosság kérte a járás főszolga bíráját, hogy távolítsa el ezeket az elmebetegeket a községből, mert azok rengeteg kárt okoznak. Szegvár községben is a múlt évben a templom úgy égett le, hogy 10—14 éves gyerekek felmentek a templomtoronyba baglyot ke resni és gyufával játszadozva, felgyújtották a templomtornyot. A tűz és jégkárok felett napirendre térni nem lehet és nem szabad, hanem le kell vonnunk a tanulságokat, ki kell kutatnunk a tűzkárak valódi okait és a szükséges hiányokat, mulasztásokat pótolni kell, a kormánynak a szükséges intézkedéseket foganatosítania kell. Nem elég, hogy a sajtóban akként emlékezzenek meg a tűz- és jégkárokról, hogy «a ^ká*r biztosítás útján megtérül.» Az egyéni károk megtérülnek ugyan, de a nemzeti vagyon elpusztul. Az az érték- és vagyoncsökkenés, ami a tűzpusztítás folytán előáll, többé helyre nem hozható. A biztosító intézetek a maguk részéről a megállapított kárt idejében kifizetik. Legyen szabad csak az ország két első legnagyobb biztosító intézetét megemlítenem. Az Első •' Ma gyár Biztosító Intézet az utolsó öt évben 8,673.366 pengő tűzkárt fizetett ki. 1925. évben 1,523.200 pengőt, 1926-ban 1,380.352 pengőt, 1927 ben 1,728.155 pengőt, 1928-ban 2,121.010 pengőt én 1929-ben 1,920.549 pengőt. A Gazdák Biztosító Szövetkezete tűzkár címén Összesen 3,068.118 pengőt fizetett ki. 1925-ben 449.542 pengőt, 1926 ban 470.519 pengőt, 1927-ben 559.998 pengőt, 1928-ban 729.295 pengőt, 1929-ben pedig 858.859 pengőt. Az ország két első magyar biztosító intézete tehát tűzkárban az utolsó öt év alatt 69 i