Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

Az országgyűlés képviselőházának 413. mozását és az ügyészség ténykedését neve- | zem játéknak. Nem 'ezt nevezem játéknak, ha- j nem azt, ami azt megelőzően történt. Talán jó j lenne, ha képviselőtársam, mielőtt kritikával illetné ezt a kérdést, megnézné és kutatná, hogy miért kellett laz'egész kérdésit a rendőrségi nyo­mozási hatáskörből kivenni és az ügyészségi hatáskörbe áttenni. Mert ha képviselőtársam ezt a kérdést kicsit megvizsgálná, megállapít­hatná, ihogy azért kellett, mert —mint mondot­tam — Vay Kázmér, a belügyminisztérium ren­dészeti osztályának vezetője, ott ült a helyén és utasításokat adhatott az államrendőrség főkapitánysága bűnügyi osztálya vezetőjének akkor, amikor köztudomású volt, hogy a saját bűncselekményéről volt szó. (Csák Károly: Ez még ma sem köztudomású, még ma nincs meg­állapítva, még nem volt az ügy a bíróság előtt. — Rothenstein Mór: Ez már meg van állapítva. — Várnai Dániel: A tiszta, ártatlan embert miért helyezték előzetes letartóztatásbal — Zaj.) Hivatalos funkciót teljesített a belügy­miniszter úr rendészeti osztályának főnöke és utasításokat adhatott a budapesti főkapitány­ság közegeinek a házkutatás mikéntjére vo­natkozólag akkor, amikor már mindenki tudta, amikor már a verebek is csiripelték azt, hogy ő nyakig bent van ezekben a visszaélésekben, amleyeket a belügyminisztérium építkezései körül elkövettek. (Farkas István: A Titán­ügyben is bent van. Fedezték egymást a mi­niszter és Vay Kázmér! — Zaj). . De tovább megyek. Amikor már a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat adatai is kétstég­telenül megállapították a bűnösségét, akkor még mindig hivatalban volt és még mindig érintkezhetett boldog-boldogtalannal és meg volt adva a lehetőség, hogy a bűncselekmény bizonyítékéinak eltussolásában közreműköd­jék. (Gaal Gaston: Engem régen lekaszliztak volna annyi gyanúok alapján. — Jánóssy Gá­bor: öt is lekaszliztak! — Gaal Gaston: Mi­kor? — Jánossy Gábor: Amikor kiderült az ügy. — Gaal Gaston: Engem vagy téged már régen lekaszliztak volna! — Jánossy Gábor: De mi nem potyoghatunk ilyesmibe! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Györki „Imre: Az is teljesen tarthatatlan, t. Képviselőház, ami az utolsó napokiban tör­tént, amikor olvastuk az egyik akkor meg­jelenő reggeli lapban, hogy délután fogják le­tartóztatni, a délutáni lapokban olvastuk, hogy másnap reggel, és napokon keresztül folyt ez a játék napokon keresztül írták a lapok, pon­tos, megbízható adatok alapján, hogy rendőri megfigyelés alatt áll a belügyminisztérium rendészeti osztályának vezetője, hogy detek­tívek őrzik minden lépését, hogy a lakásáról való eltávozás alkalmával is megfigyelik, ellen­ben minden lehetőséget meghagytak arra, hogy bárki hozzá mehetett, bármit tehetett a saját lakásán (Malasits Géza: Bármit elvihetett!) és csak a letartóztatást megelőző néhány órá­ban, végezték el a házkutatást. De tovább megyek. Pontos és megbízható adatot kaptam arról is, hogy mikor egyrészt a nyomozóhátóság már felderítette ennek az embernek visszaéléseit, amikor másrészt a fe­gyelmit megelőző vizsgálat során is kétségen kívül beigazolódtak, ha t. képviselőtársam azt mondja, nem bűncselekmények, de súlyos fe­gyelmi vétséget képező cselekmények, akkor megtörtént, hogy a t. belügyminiszter úr még szükségesnek tartotta ezzel az emberrel együtt vacsorázni, hogy a vacsora alkalmával való­színűleg a kibontakozás részleteit beszéljék meg. (Elénk ellenmondások és felkiáltások a ülése 1930 június 25-én, szerdán. 481 jobboldalon: Honnan tudja? — Jánossy Gábor: Hiszen rögtön felfüggesztette!) Annál súlyosabb, hogy már fel volt függesztve és a felfüggesztés után is szükségesnek látta a bel­ügyminiszter úr, hogy vele vacsorázzék. (Já­nossy Gábor: Honnan tetszik ezt tudni!) Pon­tos, megbízható adatokból. (Mozgás a jobb­oldalon.) T. Képviselőház! Egyáltalában nem meg­lepő ez azok előtt, akit azzal a kérdéssel, ame­lyet most az ügyészségi vizsgálat vagy nyo­mozás tereget ki, már korábban foglalkoztak. Emlékeztetem a t. Képviselőházat arra, hogy amikor az 1929. december 11-én és december 18-án tartott ülésen a Titán-üggyel kapcsola­tosan, szóvátettem a belügyminiszter úr tény­kedését, akkor már rámutattam arra, hogy tisztelt Vay Kázmér úr nyakig benne ül a Titánnal kapcsolatos visszaélésekben és akkor felállt a belügyminiszter úr, visszautasította ezt és azt mondotta, ne gyanúsítsam azokat a tisztviselőket, akik feddbetetlen multúak és sík§k kötelességüket teljesítik. (Peidl Gyula: A rendszer oszlopai!) Pontosan tudtam én is és valószínűleg tudták rajtam kívül még sokan, hogy Vay Kázmér, a belügyminisztérium rendészeti osz­tályának főnöke fix fizetést, fix összeget ka­pott a Titán-építkezésekből kifolyólag. De tudta ezt a belügyminiszter úr is, mert ő is jelentést kapott ezekről az összegekről, úgy, amint én is jelentést kaptam ezekről. (Já­nossy Gábor: Azt, hogy a belügyminiszter úr ezt tudta, nem lehet állítani! Bizonyítást kérünk! — Felkiáltások a jobboldalon: Lehe­tetlen 'ilyeneket mondani! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Farkas István: Ha nem tudta, az is baj, mert tudnia kellett volna, hogy panamázik! — Rothenstein Mór: Felelős érte! — Zaj.) Györki Imre: Ne játssza t. képviselőtársam itt a naivá szerepét. (Jánossy Gábor: En sem­mit sem játszom! En a kötelességemet teljesí­tem! — Gaal Gaston: Csak kissé bangosan tel­jesíted! Ez a baj! — Várnai Dániel: Jánossy Franciska! — Jánossy Gábor: Komoly dolog ez! Nem való ilyen közbeszólás ide!) Elnök: Csendet kérők képviselő urak. A képviselő úr beszédideje lejárt! Györki Imre: T. Képviselőház! Ha nem lett volna tudomása már korábban erről a belügy­iminiszter úrnak, tudomást szerezihetett volna az általiam előadott kétrendbeli interpelláció ada­taiból és tudomást szerelhetett volna a lefolyta­tott bűnügyi tárgyalásokból, amelyek ugyan­csak bizonyítékot szolgáltattak, hogy ez az úr, akit most kénytelen volt az ügyészség letartóz­tatni, szintén ludas ezekben a játékokban. Ak­kor tehát a belügyiminiszter úrnak kötelessége lett volna ezzel a kérdéssel foglalkozni, és ha akkor foglalkozott volna, nem állt volna mel­léje, aminek logikus következménye nem lett volna, hogy Vay Kázmér viszont a büntetőbíró­ság előtt folyó tárgyalásiban a belügyminiszter mellé állt s akkor ma nem kellene ilyen nagy­kiterjedésű visszaélésekről tárgyalná, mert ak­kor sokkal korábban meggátolhatta volna eze­ket a visszaéléseket. Minthogy — ismétlem — az indítvány azt a célt szolgálja,. - • Elnök: Méltóztassék befejezni­Györki Imre: Befejezem ...hogy megnyug­tató csak az lehet az ország közvéleményére. ha egy teljesen pártatlan parlamenti vizsgáló­bizottság vizsgálja meg ezeket a kérdéseket, ezért kérem, méltóztassék az indítvány napi­rendre tűzéséhez hozzájárulni, hogy meglegyen

Next

/
Thumbnails
Contents