Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

480 Az országgyűlés képviselőházának 413. ülése 1930 június 25-én, szerdán. hogy a Képviselőház küldjön ki huszonegytagú parlamenti vizsgálóbizottságot abból a célból, hogy az egyes minisztériumok által kiadott közszállításokat, építkezéseket, és alapítványa bérleteket öt évre visszamenően megvizsgálj visszaéléseket felfedje és vizsgálatainak eredményéről és az általa szükségesnek vélt és megteendő intézkedésekről a Képviselőháznak jelentést és javaslatot tegyen. A kiküldött parlamenti vizsgálóbizottság bírósági jogkörrel bír, — azzal a korlátozással, hogy ítéletet nem hozhat, — tanukat maga elé idézhet, azokat eskü alatt kihallgathatja, vallomásaikat jegyzőkönyvbe foglalhatja, minden könyvet és iratot megtekinthet és mindennemű megkeresést hatóságokhoz és hivatalokhoz intézhet, azok kötelesek a megkeresésnek eleget tenni és mindenben a parlamenti vizsgálóbizottságnak rendelkezésére állani. Működése kiterjed valamennyi minisztériumra, de elsősorban megvizsgálandók a belügyiminisztérium, a honvédelmi, a földmíve»lésügyi, a kultusz- és kereskedelemügyi minisztériumok építkezései, útépítései, a különböző általuk kiírt közszállítás és a kezelésükben lévő alapítványok bérlete. A parlamenti vizsgálóbizottság tárgyalásai nyilvánosak.» Az indítványt inrár átadtam és bejegyeztük, ezt tehát teljesén háaszabályszerűnek kell tekinteni. Indítványomnak és napirendre tűzésének indokolására bátor vagyak előadni, hogy aimáint latjaik, a mai napirend sem r tudta a, Házat a házszabályokban 'megállapított időtartamon át foglalkoztatni. A holnapra kitűzött napirendi tárgyaik még kevesebb ' lehetőséget adnak arra, hogy azoklbal a Ház érdemlegesen olyan időtartamon át foglalkozzék, amely a Ház egész munikaidejét kimeríti. (Ellentmondás jobbfelől.) A beterjesztett törvényjavaslatok jelentősége sem olyan nagy, sürgőssége még kevésbbé, úgyhogy sokkal időszerűbb lenne, ha a képviselőház a maga összességében foglalkoznék azzal a közéleti panamával, azzal a Iközszállítási visszaéléssel, amely hetek óta foglalkoztatja ennek az országnak közvéleményét és sokkal helyesebb lenne, ha ezzel foglalkozván, töltenők az időt és kiküldenénk egy parlamenti vizsgálóbizottságát, amely hivatva lenne ezeket a ^kérdéseket megvizsgálni és az ország közvéleménye előtt feltárni. Azért tartom szüjkségestnek, hogy parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozzék ezekkel a közszállítási visszaélésekkel, .nem pedig .a rendőrség vagy nyomozóhatóság, az ügyészség foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel, mert őszintén meg kell vallanom, hogy az elmúlt hetek, sőt a legutolsó napok eseményei nem voltak olyano>k, hogy azok megnyugtatólag hathatnának az egész ország közvéleményére és azokra, akik gondot fordítaniaik arra, hogy ebben az országban ikiiküszöböltessék minden szállítási visszaélés és minden korrupció, hogy megakad ály ózzák azt, hogy ez az ország arra^ a színvonalra jusson, amelyet régebben balkáni színvonalnak .szoktak nevezni. Teljesen lehetetlennek és nem «megnyugtatónak tartam azt, hogy megtörténhetik, hogy a belügymámiszériuim rendészeti osztályának főnöke, iaki ellen már hetekkel ezelőtt meglehetősen súlyos vádak hangzottak el, még ott ülhetett a helyén, sőt megtörtént az a köztudomású tény, — hiszen nem újdonságot mondok el — hogy ez az ember utasításokat adhatott a budapesti államrendőrség főkapitánysága bűnügyi osztálya vezetőjének, hogy miképpen folytassa le a nyomozást és miképpen tartson és tartasson házkutatást akkor, amikor ez az ember, a rendészeti osztály vezetője már nyakig bent volt a bűncselekményben, amikoir már köztudomásiuvá vált, hogy a belügyi építkezésektől kifolyólag elsősorban a rendészeti osztály vezetője felelős és ő követett el súlyos bűncselekményt, súlyos visszaéléseket. De még súlyosabb az eset, ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az esetben ugyanaz a. jelenség ismétlődött meg, amelyet láttunk és amelyre visszaemlékeztünk a franíkhamisítási ügy tárgyalásiánával kapcsolatosan. Emlékeztetem a t. Háznak azokat a tagjait, akik akkor is itt voltak a törvényhozó testületben, még inkább azokiat, akik tagjai voltak a frankhamisítása ügy megvizsgálására kiküldött parlamenti, vizsgálóbizottságnak, hogy ott a vizsgálóbizottság tárgyalásai alkalmával kiderült, hogy az akkori belügyminiszter napokon keresztül állandóan érintkezett azokkal az emberekkel, akik súlyos gyanú alatt állották és az érintkezésnek az volt a célja, az volt a rendeltetése, hogy a kibontakozás formáját megtalálják és a kibontakozás formáját beszéljék meg a súlyosan gyanúsítófct emberekkel. (Farkas István: Most is azt csinálják már hónapok óta!) Ez történt Rakovszky Iván belügyminisztersége idején, amikor f Rakovszky belügyminiszter az akkor országos főkapitánynyal a kibontakozás, magyarul szólva, a frankhamisítás eltuasolása fölött tárgyalt napokon keresztül. Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék ennek az ügynek tárgyalásától tartózkodni. Ez elintézett dolog és igazán semmi összefüggésben a mai napirenddel nincs. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Farkas István: Analog eset! Csak megindokolja vele! — Jánossy Gábor: Semmi analógia! Micsoda beszéd ez! — Farkas István: Analog! Ma is úgy kenik el a belügyminisztériumban a panamákat! Fejétől büdösödik a hal! — Zaj.) Csendet kérek! (Neubauer- Ferenc közbeszól.) Kérem Neubauer Ferenc és Farkas István képviselő urakat, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. Méltóztassék folytatni. Györki Imre: Kénytelen voltam utalni erre az esetre, (Jánossy Gábor: Dehogy volt kénytelen!) mert ugyanaz, ami akkor történt, most megismétlődik. Ugyanaz a játék folyt le az elmúlt napokban. (Jánossy Gábor: Micsoda játék? Hogy lehet ilyet mondani? — Farkas István: A panamák eltussolása! — Zaj. — Elnök csenget. — Berki Gyula: Az ítélet végérvényes. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Az a játék folyik most is! — Neubauer Ferenc közbeszól. — Farkas István: A panamák eltussolása folyik!) Elnök: Farkas István képviselő urat rendreutasítom. (Jánossy Gábor: Az ügyészség törvényes eljárása nem játék!) Csendet kérek, Jánossy képviselő úr! (Farkas István: . Az ügyészséget utasíta a kormány! A kormánytól függ az ügyészség!) Méltóztassék folytatni beszédét. (Farkas István: Ez játék! Igen, ez komédia!) Farkas István képviselőt urat folytonos közbeszólásaiért másodszor is rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy ne méltóztassék a tárgyalást zavarni, mert különben előterjesztést teszek a mentelmi bizottsághoz való utasítására. (Helyeslés jobbfelől. — Peidl Gyula: Ne izguljanak az urak! — Jánossy Gábor: Nem izgulunk!) Csendet kérek, képviselő úr! Györki Imre: Jánossy képviselőtársam téved, ha azt hiszi, hogy én az ügyészség nyo-