Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-413
474 Az országgyűlés képviselőházának polgárság kérdésében a trianoni békeszerződéssel kezünk meg van kötve. Ehhez a kérdéshez nem tudunk hozzányúlni addig, amíg ezen a téren nemzetközi konferencián és nemzetközi egyezményekkel segíteni nem tudunk. Bár enyhítések történtek egy nemzetközi konferencián is, tárgyalunk ezekben a kérdésekben a szomszédos államokkal több vonatkozásban és igyekszünk ezen a réven a magunk részére, de^ polgártársaink és elszakadt véreink részére is könnyítéseket lehetővé tenni. (Helyeslés jobb felől) Itt igen sok és nehéz közjogi és jogi komplikált kérdés merül fel, hogy egyebet ne is említsek, a kettős állampolgárság kérdése. Ez maga annyi komplikációt teremt különösen a mi megcsonkított határaink révén, hogy egyelőre majdnem lehetetlenné teszi, hogy minden kérdést, minden vonatkozásban tisztán rendezni tudjunk. Erre vonatkozólag is folynak a nemzetközi tárgyalások. Erre külön kongresszus is volt, amelyen bizonyos megállapodások jöttek létre. Ezekhez részben magunk is hozzájárultunk, részben, bizonyos vonatkozásokban nem járultunk hozzá. Méltóztassanak nekem elhinni, ezek azok a kérdések, amelyekhez az államok a maguk szuverenitási kérdésének, integritásának fenntartása mellett a leghatásosabban és a legerélyesebben ragaszkodnak és védik ebben a tekintetben a maguk jogait. Ez magától is értetődik, mert arra, hogy egy állam kit tekintsen saját polgárának, egy más államnak ingerenciája nem lehet. Itt lehet nemzetközi megállapodásokat létesíteni, de mindig csak az illető állam teljes szuverenitásának fenntartása mellett. Ezeket voltam bátor kijelenteni a törvényjavaslatra vonatkozólag. Tisztelt Ház! Tartozom azonban saját reputációm érdekében a Kabók Lajos tisztelt képviselőtársam részéről elkezdett és az 4 elnöki intézkedés folytán be nem fejezett mondanivalókhoz csak annyit kijelenteni, hogy tudomásom szerint ma Gál Jenő tisztelt képviselőtársam a csendőrségi és rendőrségi építkezésekkel kapcsolatosan felmerült sajnálatos eseményekről interpellációt fog előterjeszteni. Én erre az interpellációra a magam válaszát meg fogom adni s ott a harmadik kérdés során ki fogok térni a magam felelősségére is. (Helyeslés jobbfelőh) Ezek után kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sem lévén, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a (törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—6. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Bogyiszló községnek Tolna vármegyébe való átcsatolása13. ülése 1930 június 25-én, szerdán. ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 974, 1004.) Az előadó urat illeti a szó. P. Szabó Géza előadó: Tisztelt Képviselőház! A Bogyiszló községnek Tolna vármegyébe való útcsatoliásáról szóló törvényjavaslat két rövid szakaszból áll. Az első szakasz kimondja, hogy Bogyiszló községnek a Duna folyam jobbpartján lévő területe közigazgatásilag PestPilis-Solt-Kiskun vármegyéből Tolna vármegyébe csatoltatik át és egyben itt rendelkezik az 1929 : XXX. tc.-nek megfelelően, hogy a további közigazgatási (kérdléiseket illetőleg Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága az illetékes. Ennék a törvénynek az az indoka, hogy a Duna folyam szabályozása következtében a folyam jobbpartjára kerül aa érdekelt Bogyiszló község határának nagyobb részével, amely körülmény a községet az any a vármegyétől elszakította és ennekfolytán Tolna viármegye kötelékébe helyezte át. A Duna folyam nagy határvonala következtében közigazgatásilag úgy, mint közbiztonságilag és bíróilag, nagyon nehéz helyzetbe sodorta Bogyiszló községet. Nem kell itt mást felemlíteni, mint azt, hogy vármegyei székhelye Budapesten volt, törvényszéke Kalocsán, pénzügy igazgatósága Kecskeméten, niunkiásbiztosító' pénztára, Kiskunhalason, iparfelügyelősége, valamint kereskedelmi és iparkamarája Budapesten, járási székhelye, járásbírósága, adóhivatala, »továbbá országgyűlési választási székhelye Kalocsán. (Zaj-) Ebből kitűnik, hogy az a törvényes rendelkezés, hogy Tolna vármegyéhez csatoltatik Bogyiszló, a községnek úgy közigazgatási, mint igazságszolgáltatási és gazdasági érdeke is. Ez a tényállás abból is kiderül, hogy maga Bogyiszló község indította meg ezt a mozgalmat és Pest vármegye közönsége, valamint az érdekelt Tolna vármegye közönsége ehhez szintén hozzájárult. Az előadott indokok alapján tehát mély tisztelettel kérem a t. Házat, hogy méltóztassék ezt a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván valaki szólná? (Nem!) Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s minthogy a belügyminiszter úr sem óhajt nyilartjkozni, szólásjoga többé senkinek sem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következük a határozathoaatlal. r Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a most tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogla'dni, . igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás aliapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem la jegyző urat, szíveskedjék a törvényjiavasliaft címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvén y j/avía-slatot részleteiben^ is elfogadta s annak harmadszori olvasása iránit később fogok a Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik la^Bajiaszentistván községnek Baja törvényhatósági jogú város (területéhez való átcsatolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Iroml 1001,1005.) Az előadót illeti a szó. F. Szabó Géza előadó: Tisztelt Képviselő-