Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

Az országgyűlés képviselőházának 4-13. ülése 1930 június 25-én, szerdán. 475 ház! A Bajaszentistván iközségnek Baja törvényhlatósági jogú városhoz való átcsatolásáról szóló törvényjavaslat három szalkaszból áll. Az első szakasz kimondja az átcsatolást, ; a második szakasz a község területének országgyűlési iképviiselőválasiztokerületi beosztás szempontjából is Baja törvény hjatósági jogú városhoz való átcsatolását mondja ki, a szavazó körök új beosztása tekintetében pedig egy különleges intézkedést tartalmaz, amely szerint az 1925 : XXVI. te. 13. fámáik 6. bekezdésében foglalt rendelkezéstől eiltérőleg ez az intézikedés íaízon/nal hatálybadiép. Tisztelt Ház! Köztudomású, hogy Bajaszentistván község Bajia városával (majdnem teljesen öissze van épülve, csak egy utca választja el a két területet, így különösen közrendésaeti és közbiztonsági szempontból igen különös helyzet áll elő iáikkor, amiikor az utca egyik oldalán lezlajló esiemények más hatóság elbírálása alá tartoznak, mint a másik oldalon történőké. A Bogyiiszló községnél előbb felhozott nagy távolságok tekintetében a helyzet itt sem kedvezőbb, mert a vármegyei székhely itt is Budapest, a törvényszék pláne Szekszárdon van, a pénzügyiigazgatóság megint Budapesten, iá munkáspénztáir Kiskunhalason, az iparfelügyelőség, valamint a keresikedelmii és iparkamara Budapesten, a járási székhely Kalocsán, az adóhivatal ismét Kiskunhalason. Mindezen anomáliák orvoslása szempontjából ez a törvényes rendelkezés nagyon bölcs, helyes ós indokolt, annál is inkább, mert ehhez mindkét érdekelt törvényhatóság fcözönsége hozzájárult és az átcsatolásban egyetért. A választókerületi beosztás szempontjából való átcsatolás az elmondottak alapján szintén indokolt, s hogy ez azonnal hatályba lép, ez szintén indokolt azért, hogy az időközi választást is ilyen értelemben lehessen megoldani. Ezen indokok alapján tisztelettel kérem a Házat, hogy méltóztassék az ismertetett törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Egészen természetesnek fogja találni a t. Ház, hogy amikor egy olyan község elcsatolásáról van szó, amely községet 14 év óta képviseltem ebben a Képviselőházban, szót kérek s az elcsatolásról megmondom véleményemet. Körülbelül egy éve annak, hogy az egyik költségvetési vita alkalmával szóvátettem azt a közigazgatási anomáliát, hogy a Bajával teljesen összeépített Bajaszentistván még mindig Pest megyéhez tartozik közigazgatásilag. Az igen t. előadó úr nagyon helyesen jegyezte meg, hogy ez a község a saját vármegyeházától 150 kilométerre van, a járás székhelyétől, Kalocsától 60 kilométerre, a pénzügyigazgatóság kirendeltségétől pedig 70 kilométerre fekszik. Mint mondotta, Bajaszentístván adófizető polgára, az az egyszerű munkásember, akinek nem telik arra, hogy állandóan utazgasson hol Kalocsára, hol Budapestre, hol Kecskemétre, hol Kiskunhalasra, ha kiáll az országútra, akkor látja mindazoknak a hivataloknak székhelyét, amelynek elérésére neki 150 kilométert kell megtenni. Nagyon természetes, hogy a belügyminiszter úr ezt az anomáliát, amelyet én csak anomáliának minősíthetek, mérlegelés tárgyává tette és Igen örültem, és örült mindenki, aki a modern közigazgatás híve, aki azon az állásponton van, hogy a községeknek nemcsak kulturális érdekeit, hanem elsősorban gazdasági érdekeit is szem előtt kell tartani, Örült annak, amikor az igen t. belügyminiszter úr ezt az állapotot közigazgatási zörnyűségnek bélyegezte, (Ügy van! jobb felől.) mert ez nem más, mint közigazgatási szörnyűség. Akkori felszólalásomat és az igen t. belügyminiszter úr kijelentését élénken pertraktálták odalenn magában a községben és magában Baja városában. Nagyon természetes, hogy meglehetős agitáció indult meg az elcsatolás kérdésében. Bajaszentistván község az első időben örömmel fogadta azt a hírt, hogy Pest megyétől elszakadhat, nem azért, mintha az itteni állapotokkal nem lett volna megelégedve a legteljesebb mértékben, hanem csak azért, mert nagyon messze voltak a hivatalok és nagyon nehéz volt a hivatalokat megkeresni. A nézetek azután eltértek abban a tekintetben, bogy Bajaszentistván Bajához vagy Bács megyéhez csatoltassék-e. Erős agitáció indult meg, a kedélyek napról-napra izgatottabbak lettek, deputáeiók jöttek, deputációk mentek. En, mint a kerület képviselője, már a képviselői etika szempontjából is kötelességemnek tartottam, (hogy az ágén t. belügyminiszter úr úgy azokat, akik Bajához, omint azokat, akik Bács megyéhez akartak csatlakozni,jmeghallgassa. Azt hiszem, ezzel csak képviselői kötelességemnek tettem eleget. {Helyeslés jobbfelől.) Akkor természetesen nem mondottam meg a magam álláspontját. Ezt kötelességem a Ház színe előtt kijelenteni. Az agitáeiónak, amely bizonyos oldalról különösen Bajia ellen volt, megvolt az a gyümölcse, thogy azáltal, hogy az adófizetődet megijesztették, hogy ha Bajaihoz fognak csatlakozni, sokkal nagyobb közterheket kell )viselnáök, növekedett azok száma, akik a Pest megyétől való elszakadás esetén inkább a Bács megyéhez való csatla'kozás hívei voltak. Mint mondottam, mindkét irány képviselői fent jártak küldöttségben. Az igen t. belügyminiszter úr nagyibölcsen idehozta most ezt a'javaslatot. Örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot azért, mert végre-valahára véget vet ennek a közigazgatási szörnyűségnek és véget vet az . izgatásnak, amely Baja városából kiindult, illetőleg Bajaszentistvánon állandóan folyamatban van. Ez az agitáció, amely — mondom — a felszólalásom után azonnal megkezdődött és napról-napra erősebb lett, most el fog ülni és szentül meg vagyok győződve, hogy ez a törtvényjavaslat csak üdvös ihatással lesz a községre. Ami magát a javaslatot, különösen annak 2. %-kl illeti, természetesnek fogja találni a Ház. hogy ennél a kérdésnél, ennél a szakasznál időzve, bizonyos fájdalom vesz erőt rajtam. őszinte sajnálkozásomnak kell kifejezést adnom. (Zaj jobbfelől.) En Örülök annak, hogy mennél több választóm van, különösen ha azok reám szavaznak. (Derültség.) T. Képviselőház! Természetes, hogy bizonyos fájdalommal tölt el ez az elcsatolás. Én ezzel a községgel 14 évi képviselőségem alatt egybe voltam forrva. Kölcsönös szeretet és megbecsülés tartott bennünket együtt. Ez a község volt az, amely 14 éven át egyfolytában, már a régi országgyűlés ideje alatt is, beküldött ebbe a Házba és amely mindig önzetlenül teljesítette honpolgári kötelességét. Ennek

1 a községnek lakossága derék, szorgalmas, istenfélő polgárokból áll (Ügy van! jobbfelől.), akik hiazafiasságuknak, nemzeti érzésüknek a szerb megszállás alatt fényes tanúbizonyságát