Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-411

Az országgyűlés képviselőházának £11. ülése 1930 június 20-án, pénteken. 411 rendszerét fenntartani és megszüntetni azt a lehetőséget, hogy tanácselnökök ilyen ténykedést folytassanak. Ezzel kapcsolatban felhívom a t. miniszter úr szives figyelmét arra is, ami különösen kapcsolatos azzal, ami a javaslatban benne van és ami a miniszter úrnak egy kijelentésében is benne foglaltatik, hofy tudniillik jobbá akarja tenni az igazságszolgáltatást, hogy vájjon nem tartja-e a t. miniszter úr kívánatosnak azt, hogy főfelügyeleti jogánál fogva némelykor utánanézne annak, hogy milyen judiciuma van az elsőfokú bírónak és miképpen végződtek az egyes ügyek a felsőbb bíróságoknál. Ma ugyanis nagyon gyakran látunk olyan eseteket, hogy az első bíróság 2—3—4 évi szabadságvesztési büntetést szab ki, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hét évi!) a felsőbb bíróságok pedig ugyanezeket a büntetési tételeket 2—3—^8 e hónapra szállítják le, sőt a legutóbbi hónapok' ban volt olyan eset is, hogy az első bíróság három évre ítélt el valakit, nyomban letartóztatta és már a másodfokú bíróság, vagyis a tábla közcsendháborításban mondotta ki bűnösnek az illetőt és két hétre ítélte el. Amikor az igazságügyminiszter úr látja ezt, mert látnia kell, feltételezem róla, hogv látja ezeket a lehetetlen és tarthatatlan igazságszolgáltatási eseteket, akkor meg kellene főfelügyeleti jogánál fogva néznie, mégoedig a törvényszék elnökének útján, hogy az a tanács, abban az összeállításában, amelyben ilyen lehetetlen ítéleteket hoz, megmaradhat-e vagy sem. (Zsitvay Tibor igzságügyminiszter: Bírói függetlenség van, képviselő úr!) Ez nem érinti a bírói függetlenség kérdését. (Zsitvay Tibor igazság ügyminiszter: Nem a kritikára mondom; de ön azt kívánja, hogy én ebbe beleavatkozzam! En akkor jobban tisztelem a bírói függetlenséget!) Azért mondottam, hogv az elnök útján méltóztassék ennek utánanézni, mert az egyes tanácsok Összeállítása a törvényszék elnökének hatáskörébe tartozik, a kérdés tehát megoldható. Az állampolgárok személyes szabadsága, amely felett az igazságügyminiszter úr hivatott őrködni, van olyan érték, ho^v az ilyen eseteket lehetetlenné tegyék és megszüntessék azt az állapotot, hogy ilyen bírói tanácsok együtt legyenek, amelyek a jog legelemibb feltételeivel nincsenek tisztában. Aki ilyen tanácsot vezet és bebizonyítja, hogy tanács vezetésére alkalmatlan... Elnök: A képviselő úrnak az a kijelentése, hogy a bírói tanácsok a jog legelemibb feltételeivel nincsenek tisztában, mélyen sértő a bíróságra nézve és ezért a képviselő urat rendreutasítom. Györki Imre: En ezt nem általánosságban mondtam, én külön hívtam fel az igazságügyminiszter úr figyelmét egyes konkrét esetekre, hangoztattam, hogy egyes esetekről van szó, tehát nem' sértettem meg a bíróságot, a legtávolabb áll tőlem ez a szándék. En arra hívom fel az igazságügyminiszter úr figyelmét, hogy főfelügyeleti jogánál fogva nézzen utána, hogyan áll ez á kérdés, mert egyrészt a személyes szabadságjog megvédése fontos érdeke a kormányzatnak és az a felett való őrködésre az igazságügyminiszter úr hivatott, másrészt.pedig lehetetlen az a rendszer, megmondom egész őszintén, t. miniszter úr, amely manapság Budapesten meghonosodott, hogy tisztán lutri . az, hogy ki melyik tanácshoz kerül, inert •• e szerint mérik a vádlottra a szabadságvesztésbüntetési tételeket. Ha a vádlott olyan tanácshoz kerül, amely hivatása magaslatán áll, egészen más ítéletet KÉPVISELŐHÁZ! XAPLÓ. XXIX. kap, és .sokkal súlyosabb ,a büntetés ugyanazon bűncselekményre akkor, ha ia vádlott az úgynevezett vad tanácsok elé 'kerül. Nem sértő ez a kifejezés, mert így nevezik jogász körökben ezeket .a. tanácsokat, amelyek teljesen lehetetlen ítéleteket hoznak, exiszteneiákat tesznek tönkre. Ha ezeket az ítéleteket ia felsőbíróságok akceptálnák, egy szavaim sem volna, mivel azonban napról-napna látjuk, hogy ezeknek a tanácsoknak ítéleteit a felsőt)íróságok darabokra szaggatják, azért aa igazságügyminiszter úrnak főfelügyeleti jogánál fogva ezen a lehetetlen állapoton változtatnia kell. Beszédem elején utaltam arrai, hogy abban az esetben, ha igaza van Káinoki Bedo Sándor t. képviselőtársamnak abban a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat esaík átmeneti intézkedés, csak toldozás-foldozás és .a közeljövőben nagy refonmokkol jön az igazságügyi kormányzat, szükségesnek tartom felhívni a t. miniszter úr figyelmét azokra a kérdésekre, problémákra, amelyeknek megvalósítását az ország közvéleménye óhajtja és amely kérdéseiknek a törvényhozás elé való hozása sokkal égetőbb lenne, onint ennék a javaslatnak idehozása, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A közel jövőben nem jÖvök perjogi reformmal!) amely az igazságszolgáltatást sem __ öl-osóbbá, sem jobbá nem teszi. (Zsitvay t Tibor igazságügy miniszter: Csak a községi bíráskodásról és a munkásbizitosítási bíróság reformjáról szóló törvény javaslatokkal jövök!) Ezért a következő határozati javaslatot terjesztem a Ház elé. (Olvassa): «Utasítja a Képviselőház az igaizsagügyminiszter urat, hogy figyeleminel arra. hogy a békekötés óta több, mint tíz év telt el, nyújtson be törvényiavaslatot a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 1912. évi LXIII. te. még hatályban levő rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. A Képviselőház az ily tárgyú törvén y javaslatot még az 1930. év folyamán kívánja letárgyaltatni.» Azért tartom szükségesnek ennek a határozati javaslatnaik elfogadását és a benne foglaltak megvalósítását, mert lehetetlennek tartom, hogy amikor a békeszerződés becikkelyezése óta már tíz év telt el és a világháború lezajlása óta már 12 év telt el, akkor itt Magyarországon még mindig háborús állapotmkat tartsanak fenn és még mindig érvényben legyen a kivételes uralom alapján egy csomó olyan rendelkezés, ^ amely a szabadságjogokat korlátozza. A kormány az egyik oldalon mindig hivatkozóik arra a nagy konszolidációra, amelyet intézkedéseivel megteremtett. Nem látja a kormány azt a nagy logikai ellenmondást, amely e kijelentése és a kivételes uralomra épített törvények fenntartása közt van. Ha tényleg való az, hogy a kormány konszolidációt, rendet, nyugalmat teremtett ebben az országban, aikkor kinek és miért alkarja fenntartani ezeket a háború esetére szóló kivételes rendelkezéseket? Remélem, a kormány nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy az ország beléleteben az állampolgárok egy részével szemben háborús viszonyt kíván fenntartani és ezért kívánja ezeket az intézkedéseket fenntartani. Ha a belső viszonyok nem teszik szükségessé ezeknek az intézkedéseknek fenntartását, akkor tíz vagy tizenkét évvel a világháború lezajlása után itt az ideje, iiogy ezek az intézkedések hatálytalaníttassanak. Ugyancsak a háború megszűnésével kapcsolatos cél szolgálj határozati javaslatom, amelyben kérem, hogy (olvassa): «Utasítsa a Képviselőház az igaságügyminiszter 59