Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-410

Az országgyűlés képviselőházának 410. ülése 1930 június 18-án, szerdán. 379 Az 1927 : XXI. te. 113. §-a, valamint az 1929: XL. te. 112. §-ának rendelkezése szerint az Országos Társadaloonibiztosító Intézet elnöke az Intézetnek sem mint biztosított, sem mint munkaadó tagja nem lehet. E törvényes rendelkezés figyelembevétele mellett kérdem: - • 1. A kormány engedélyével történt-e Huszár Károly elnöknek az a törvénysértése, hogy igazgatósági tagságot vállalt a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbanknál és igazgatósági elnökséget a Magyar Olaj- és Vegyipar R.-T.nál? 2. Tudomására adta-e a kormánynak Huszár Károly a saját közgazdasági ténykedését s összeférhetlen helyzetét és ha igen, mily intézkedés történt e tekintetben^ 3. Hajlandó-e a kormány intézkedni a törvénysértés megszüntetése iránt? Külön kérdésem a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz: 4. Való-e az, hogy a Huszár Károly elnöklése alatt álló Intézet kiállított a Magyar Olajés Vegyipar R.-T. részére, ahol Huszár Károly ugyancsak elnök, oly igazolást, amely tanúsítja, hogy a megnevezett vállalatnak a Társadalombiztosító Intézettel szemben tartozása nincsen, holott az igazolás kiállítása idején nagyobb összegű tartozás állott fenni 5. Fenti tény valósága esetén mily intézkedéseket tett, vagy fog tenni a miniszter úr? Dr. Györki Imre országgyűlési képviselő.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Ennek az évnek április 1-én r interpellációt jegyeztem be a t. Ház interpelláció s könyvébe az Országos Társadalombiztosító Intézet anyagi válsága tárgyában. Bejegyzett interpellációmban szóvá akartam tenni azt a gazdálkodást, amely az Országos Társadalombiztosító Intézetben úrrá lett azóta, amióta ennek az Intézetnek önkorményzatát megszüntették és amióta ez az Intézet teljesen állami kezelésbe ment át. Interpellációm!) an rá akartam mutatni arra, hogy amíg egyrészről az állami kezelés életbeléptetése óta a járulékokat r alaposan és gyökeresen emelték, addig a másik^ oldalon a szolgáltatásokat lényegesen leszállították és még annak ellenére is, hogy — mondom — a szolgáltatásokat a munkások rovására erősen leszállították, az Intézetnek, amint utólag kiderült, az év végére körülbelül 35 millió pengő deficitje lesz. Interpellációm elmondásától azonban akkor eltekintettem és. pedig azért, mert a népjóléti miniszter úr összehívta az Intézet önkormányzati szerveit, összehívta április hónap végére a közgyűlést és ennek a közgyűlésnek összehívásával az önkormányzat megkezdte a maga működését, természetesen csak ama szigorúan korlátolt hatáskörben, amely hatáskört az érvényben levő törvényes rendelkezések az önkormányzat részére megadnak. Nem vitás és ismételten hangot adtam annak a felfogásomnak mind a betegség és baleset esetére szóló biztosítási törvény javaslatának tárgyalásiakor, mind pedig az öregség és rokkantság esetére való biztosításról szóló törvény javaslatánalk tárgyalásakor, hogy az állam a maga apparátusával, a maga bürokráciájával válságba fogja juttatni ezt az egyetlen szociális intézményünket, amelyet nem lehet elképzelni a nélkül, hogy az érdekelteknek, tehát elsősorban a munkásoknak és munkaadóknak nagyobb befolyást ne biztosítsunk, mint amennyit biztosít a törvény rendelkezése. Emlékezhetnek <t. képviselőtársiaim közül KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ, XSISv azok, akik a második nemzetgyűlésnek is tagjai voltak, hogy amikor tárgyaltuk a munkás biztosításról szóló új törvényjavaslatot, akkor mi és jómagam is arra az álláspontra helyezkedtünk, thogy csak az önkormányzat teljes visszaállítása biztosíthatja az intézménynek igazi feladatát és az intézmény csak így töltheti be azt a szociális feladatát, amelyet be kell töltenie. Hangoztattuk akkor, hogy az önkormányzatot úgy, ahogy a multbap volt, nagyszerűen el tudták igazgatni az érdekeltek: a munkások és munkaadók; rámutattunk arra, hogy az önkormányzat teendőit sokkal jobban ellátta a munkások vágy munkaadók sorából kikerülő egyén, amint azt az 1907:XIX. te. kontemplálta. Az igen t. népjóléti miniszter úr akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet, hogy az önkormányzat tagjai sorából kerüljön ki az elnök személye, a törvény rendelkezését tehát kifejezetten úgy kívánta megalkotni, hogy az intézet elnöke sem mint biztosított, sem mint munkaadó tagja nem lehet az intézetnek; kivétel egyedül a háztartási alkalmazottat foglalkoztató munkaadó lehet. A miniszter úr indokolásában r

úgy a bizottságban, mint a Ház plénuma előtt tartott beszédében azt hangoztatta, hogy ezt a rendelkezést azért kívánja így érvénybe léptetni, mert ezzel is teljes pártatlanságot kíván biztosítani az elnöki 'működésben; mert akár a munkaadók, akár pedig az alkalmazottak sorából állítana elnököt az intézet élére, attól fél, hogy az a pártatlanság bizonyos mértékben csorbát szenvedne. Másképpen lesz akkor, ha teljesen kívül álló személy lesz az intézet elnöke, aki nincs érdekelve az intézet vezetésében. ' Azóta a miniszter úr az intézet élére Huszár Károly volt képviselőtársunkat állította oda és ő tölti be az elnöki tisztet azóta, amióta az 1927 :XXI. te. életbelépett. Mi történt azonban? Az, hogy amikor a miniszter úr kifejezetten arra az álláspontra helyezkedett és az elnök kijelölését úgy indokolta, mint előbb mondottam, hogy sem mnnkaadó, sem pedig alkalmazott nem lehet elnöke az intézetnek és ezt a pártatlanság érdekében tartotta szükségesnek, aminthogy a törvény — mégpedig az 1927 :XXI. te. éppúgy, mint az 1929 :XL. te. — is így rendelkezik, ennek ellenére mégis azt kell látnunk, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke két nagy vállalatnál tölt be igazgatósági tagságot — illetőleg az egyikben igazgatósági elnöki tagságot — ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az ő részéről a legsúlyosabb összeférhetlenség

% vagy pedig a legsúlyosabb törvénysértés esete forogj fenn. Nem a mai naptól tölti be ezeket a pozíciókat, hanem sokkal régebb idő óta. Felmerül tehát az a kérdés és én felvetem interpellációm során azt a kérdést, hogy az^ Országos Társadalombiztosító elnöke, Huszár Károly részéről e kétrendbeli állás elvállalása — t

% L, hogy tagja a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatóságának, valamint elnöke a Magyar Olaj- és Vegyiipari Részvénytársaságnak^ — ezeknek a pozícióknak betöltése a népjóléti miniszter úr tudtával és beleegyezésével törtent-e, bejelentette-e Huszár Károly elnök, hogy egy igazgatósági tagsági, és egy elnöki megbízást elfogadottá és ha igen, a miniszter úr hozzájárulását adta-e ahhoz, hogy ezeket az állásokat betöltse? Teljesen lehetetlennek tartom, hogy abban az esetben, ha ez megtörtént, a miniszter úr hozzájárult volna ehhez a törvénysértéshez, mert akkor már azt kell mondanom, hogy bi55