Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-410

380 Az országgyűlés képviselőházának 4 zonyos mértékig a miniszter úr is hozzájárult ahhoz, hogy ez a törvénysértés, amelyet ezidőszerint a látszatra csak Huszár Károly személyében találunk meg, előálljon. Az első kérdésem tehát az, hogy bejelentette-e Huszár Károly elnök ezt az esetet és ha bejelentette, a minisater úr hozzájárult-e? Ha pedig nem történt meg, akkor most, amikor már tudomására jutott a minisater úrnak nemcsak az én interpellációmból, hanem korábban már! az egyik lap közleménye során is — hiszen még korábban tudomást szerezhetett volma róla, ment a hivatalos lapban és általában a lapokban meg szokott jelenni az igazgatósági tagságról szóló értesítés — tett-e és miféle intézkedést ennek a törvénysértésnek megszüntetésére? Eat a kérdést magához a kormányhoz intézem. A másik kérdést egyenesen a népjóléti és munkaügyi miniszterhez adresszálom. Ez arra vonatkozik, hogy nemcsak ebben a minőségében követett el az elnök törvénysértést és jutott Összeférhetetlenségi helyzetbe, hanem még inkább összeférihetetlenségi helyzetbe került az elnöklete alatt álló intézettel szemben akkor, amikor e vállalata részére kiállíttatott az elnöklete alatt álló intézettel olyan bizonyítványt, olyan igazolást, amely tartalmilag valótlant tartalmaz. Az történt ugyanis, hogy a Magyar Olaj és Vegyipari Rt. bizonyos szállítások, munkák elnyerése végett pályázatot nyújtott be a székesfőváros tanácsához. Ehhez a pályázathoz megkívántatik a közszállítási szabályzat rendelkezése értelmében, de a Társadalombiztosító Intézetre vonatkozó egy korábbi miniszteri rendelet értelmében is az, hogy igazolni kell, hogy a közszállításban részt venni kívánó munkaadónak járuléktartozása nincs. Mégis megtörtént, hogy amikor a Magyar Olaj és Vegyipari Rt.-nak lényeges, nagyösszegű, 100.000 pengőt állítólag meghaladó tartozása állt fenn az intézettel szemben, ugyanakkor a Társadalombiztosító Intézet mégis kiállított a Huszár Károly elnök elnöklete alatt álló vállalat részére igazolást, amely azt tartalmazza, hogy ennek a vállalatnak semmiféle tartozása nincs. (Kabók Lajos: Ezt is lehet?) Erre vonatkozóan is kérdést intézek a miniszter úrhoz az irányban, hogy ez megtörtént-e, ha igen, tud-e a miniszter úr erről, és ha tud, minő intézkedést tett ennek megtorlására. Mert ez már nem olyan egyszerű intézkedés, amelyet felügyeleti hatásköréből kifolyólag csak az elnökkel kellene esetleg elintéznie, hanem ez már a büntetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekmény tényálladékát is kimeríti. Amikor ismételten hallottuk az iparos- és kereskedővilág részéről azt, hogy a mai gazdasági viszonyok mellett lehetetlen, hogy teljes mértékben eleget tudjanak tenni járuléktartozásuknak a Társadalombiztosító Intézettel szemben, amikor maguk az iparos- és kereskedőérdekeltségek fordultak a Társadalombiztosító Intézethez és magához a miniszter úrhoz is, hogy méltányosságból te^ve lehetővé a miniszter úr azt, hogy a közszállításokban részt vehessenek és esak

f a közszállításokban részesülő és közszállítási pályázatot elnyert munkaadónál vonják le a munkabérből, vagy pedig a munkateljesítés értékéből a járuléktartozást, és amikor e tekintetben rideg álláspontra helyezkedett a miniszter úr és azt mondotta, hogy ezt nem teiheti meg, amikor csak a legutóbbi hetekben történt erre vonatkozóan rendelkezés, hogy a kérdést így a méltányosság alapján 10. ülése 1930 június 18-án, szerdán. oldják meg, és a miniszter úr nagyon jól tudja, hogy ez régi probléma, amelyet eddig egészen ridegen oldottak meg, és csak alig három-négy héttel ezelőtt került előtérbe ennek a kérdésnek ilyetén való megoldása, amikor tehát abban^ az időben, amikor ez a pályázat, ez a közszállításra való pályázat megtörtént, akkor még az a rend állott fenn, hogy nem vehet részt közszállításban az a vállalat, amelynek járuléktartozása van: hogyan történhetett meg, — kérdem a t. miniszter úrtól — hogy a Társadalombiztosító Intézet ilyen valótlan tartalmú nyilatkozatot adott ki, és ha kiadott, kérdezem, minő része volt ebben magának az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökének, Huszár Károlynak, aki egyúttal a szóbanforgó vállalat igazgatóságának is elnöke? Kérem a t. miniszter urat, hogy ezekre a kérdéseimre legyen szíves megnyugtató nyilatkozatot tenni. Elnök: A miniszter úr kíván szólni. Vass József a m. kir. miniszterelnök helyettesítésével megbízott népióléti és munkaügyi miniszter: T. Ház! Két interpelláció hangzott el, az egyik írásban, a másik szóval. Az az interpelláció, amelyet Györki igen^ t. képviselőtársam adott elő, két részből áll. Második része teljesen azonos kérdéseket tartailmaz, mint az interpelláció, amelyet Pakots igen

: t. képviselőtársam volt szíves írásban hozzám intézni. Kérem a t. Házat, hogy az írásiban beadott^ interpellációnak a^ Györki-féle interpelláció.- második részével való teljes azonossága okán kegyeskedjék nekem megengedni, hogy a Pakots-féle interpellációra és a másik interpellációra együttesen adhassam meg a választ. (Helyeslés a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk!) Györki igen t. képviselőtársam interpellációja tehát két résaből áll: két gondolatot vet fel két kérdés alakjában. Első részében felveti azt a kérdést, vájjon az a tény, hoe-y a Társad aloimbiztoisí tó Intézet elnöke az általa megnevezett két közgiazdasági jellegű vállalat vezetőségében részint mint elnök, részint mint igazgatósági tag helyet foglal, — amely tényt a képviselő úr törvénysértésnek minősít — igaz-e, megfelel-e a valóságnak, van-e nekem erről tudomásoim és vájjon én is arra az álláspontra helyezkedam-e, amint ő, hogy ez törvénysértés és ha igen, ebben az esetben mit akarok tenni? T. Ház! Tény az, amiint t. képviselőtársaim előadta, hogy a Társadalombiztosító Intézet szervezetére vonatkozólag idézett mind a két törvény határozottan kijelenti azt, hogy az elnök csak olyan valaki lehet, aki sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldaliról mint ilyen nem érdekelt. Kivételt egyedül csak a háztartási alkalmazottak kategóriája alkot, tehát háztartási alkalmazottal érdekelt egyén lehet az elnökség tagja. Itt tulajdonképpen az a kérdés döntendő el, hogy vájjon a két felhozott eset egyike vagy mágika beleütközik-e a törvénynek ebbe a rendelkezésébe. (Farkas István: Hogyne! Munkaadó elnök és igazgatósági tag!) A mi a Leszámítoló Bank igazgatóságában való részvétel kérdését __ illeti, erre vonatkozólag legyen szabad kifejezésre juttatnom azt a felfogásomat, hogy ez nem jelent inkompatibilitást, (Zaj a szélsőbaloldalon.) nem jelent pedig azért, mert az igazgatósági tag, az 1927: XXL, valamint az 1928: XL. te. értelmében — ismétlem e törvények értelmében — nem tekinthető munkaadónak. (Kabók Lajos;