Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

172 Az országgyűlés képviselőházának i, érdekét szószékről prédikálta. Egyszer azonban furcsa szelek indultak meg körülötte. A nagy melldöngetés, a mély mellhangok túlságosan megszokottá váltak és a villamosalkalmazot­tak kezdték kissé a körmeit is nézni. A jó hosszú körmeit. A kisunja körmét. A szociál­demokrata villamosalkalmazottak r kezdték észrevenni, hogy a kisujja körme túlhosszú. Es egy kicsit rákoppant ottak erre a túlhosszú körömre. A koppintás fájt. Arany János «éji bogara» nagyot koppant, azután elhallgatott. V. J. a koppintás után még hangosabb lett, bömbölt, maint egy megsebzett oroszlán, pedig nem is a 'szívére, csak a hosszú körmére kop­pantottak. A krokodilkönnyekkel záporozott oroszlánbőgés sokáig félrevezetett néhány em­bert. De mivel V. J. körmeiről, számszerű ada­tok kerültek a nyilvánosság «lé, az oroszlán­bőgés^ lassan, lassan egy nagvfülü állat «iá»­liásává kezdett fajulni. A rettenthetetlen és bősz oroszláwbőrből lassan-lassan a keresztet hátán viselő állatka kezdett kibújni és nevet­ségessé válni. Az V. J. monogramm így el­vesztette azt a varázst, amelyet tagadhatat­lan ügyességgel és raffinériával tíz éven át sikerült maga köré teremteni. Es im ia bősz, a rettenthetetlen V. J. monogramm alatt a keresz­tényszociális «Magyar Villamos» június 30-iki számában a következő szerkesztői üzenet jelent meg: Az elismerő szavakat naeyon köszönöm. Amennyiben Ön mint a szakszervezeti ügyek­ben jártas egyén nagyra értékeli a keresz­tényszocialista villamosszövétség munkláját és ha ez az elismerés őszinte, mint ahogy azt föl­tételezzük, úgy ez azt jelenti, hogy jó úton ha­ladunk. Mi i^gyan az ellenfeleink részéről már megszoktuk a lekicsinylést és nem is kívánjuk azt, hogv dicsérjenek bennünket. De ha ön ezen túlteszi magát, akkor ne vegye tőlünk rossz néven, de az eljárás olyan szokatlan, hoffv azt kell hinnünk, hogy Ön már nem szo­ciáldemokrata. Még egy lépés és akkor keresz­ténvszocialista lesz... V. J. amint hallottuk, ezt a lépést már meg is tette ós az az ember, aki több mint tíz éven át ádtáz ellenségnek mutatkozott, aki több éven át oszttálvharcot, marxi igazságokat hir­detett, aki vallotta, hirdette és tanította, hogy ezt a világot a marxi elvek alapján kell át­alakítani, befutott abba a tárborba, ahol min­dennek pont az ellenkezőjét hirdetik. Piszkol­ták egymást eerv évtizeden át és most egymás keblére borultak. Mindez egy kopnintásért... Ok már megbocsátottak egymiásnak. Mindket­ten azt hiszik ugyanis, hogy hasznot húzhat­nak egymás'ból. Az egyik azt hiszi, hogy ilyen módon kunkormányát újra fennen lobogtat­hatja a «tömegek» előtt. A másik azt hiszi, hogy az áruló, a renegát majd titkokat fog neki elárulni. Áldásunkat adiuk erre a frigyre, amelvnél erkölcstelenebbet keveset kötöttek. Örülünk annak, hogy V. J. révüartra talált. Örülünk annak, hos-v még emlékét is önmaga temette el. Es örülünk, hogy befogadták ma­guk közé, mert bízunk abban, hogy lesz ő olyan jó kereszényszociális, mint amilyen megbízható szociáldemokrata volt. Bízunk ab­ban, „hogy „nekik is lesz annvi f hasznuk az ő elvhűségéből és hosszú körméből, mint ameny­nyi nekünk volt. Egyáltalán részünkről a nép­ünnepély.» Ezek a kitételek és kifejezések az 1914. évi XLI. te. 1. f-ába ütköző, annak 3. § 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágal­mazás vétségének és az 1914. évi XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint bün­tetendő, sajtó útján elkövetett becsületsértés 4, ülése 19S0 június 6-án, pénteken. vétségének tényálladéki elemeit látszanak meg­állapítani. A cikk névtelenül jelent meff. annak szer­zőjét a szerkesztőség a nyomozó hatóslág köz­vetlen felhívására sem nevezte meg, így r a sajtójogi felelősség Esztergályos János ország­gyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 3.5. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a cse­lekmény között nem kétséges ugvan. de zakla­tás esete forog fenn, iavasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Esztergályos János országgyűlési kénviselő mentelmi iogát ezen ügyben ne füg­gessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, a tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom. Következik a határozathoza­tal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen^ vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság ja­vaslatát, elfogadta és ez^ ügyből kifolyólag Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. (írom. 914.) Az előadó urat illeti a szó % Kálmán Jenő előadó: T. Kénviselőház! A budapesti kir. főügyészség 651/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának- felfüggesztését kérte, mert a budanesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 352/1/1930. szám alatt" nevezett országgyűlési kénviselő ellen felhatalmazásra üldözendő rá­galmazás vétsége miatt eljárást indított azért, mert a Budanesten megjelenő «Népszava» című időszaki lap 1929.^ évi szeptember hó 22. naroján megjelent számában «A mindent meg­előző — matrac» felírás alatt megielent cikk azt tartalmazza, hogy a m kir. honvédelmi minisztériumban elhatározták, hogy megren­delnek 35000 darab lószőrmatracot a közszál­lítási szabályzat megkerülésével. /Ki tudja, milyen okok hatnak közre a közszállítási sza­bálvzat megkerülésénél'?» kérdezi s az illetékes nyilatkozatra küelenti, frogy ezt senki sem köteles elhinni. Maid kérdi, hogy a nyíregy­házai laktanya építési munkálatainál és az úi katonagombok szállításánál is megtartot­ták-e a közszállítási szabályzat rendelkezéseit. Ezek az állítások az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző. 3. § 2. bekezdés 1. és 2. pontja szerint minősülő, a 9. § 6. nontia értelmében felhatal­mazásra üldözendő rágalmazás vétségének tényálladéki elemeit látszanak megvalósítani. A cikk* névtelenül jelent meg, annak szer­zőjét a lap szerkesztősége a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg-, így a saitóiogi felelősség nevezett kéü viselőt, mint felelős szerkesztőt térbeli a St. 35. §-a szerint, A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a cse­lekmény között nem kétséges ugyan, de mert zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Kén­viselőháznak, hogy Farkas István országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki nem kíván szólni, a. tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóz­tatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizott­ság, javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javasla-

Next

/
Thumbnails
Contents